A kínai hatóságok agresszív, példa nélküli lejárató kampányba kezdtek az ujgur muszlim kisebbség elleni jogsértésekről beszámoló nők ellen, így próbálva meg hitelteleníteni a nyilvánossághoz forduló áldozatokat.
Fokozódik a nemzetközi nyomás az egyre többek által népirtással vádolt Kínán a Hszincsiang tartománybeli tömeges emberi jogsértések miatt, Peking ennek ellensúlyozására kampányt indított a felszólaló áldozatok ellen.
Kínai tisztségviselők megnevezték őket, egészségügyi információkat, például termékenységi adatokat hoztak róluk nyilvánosságra, többeket azzal vádoltak meg, hogy házasságon kívüli viszonyt folytattak vagy nemi betegségeket terjesztettek. Szerintük ezek bizonyítják gyenge jellemüket, szavahihetőségük hiányát.
„Intézkedéseket hoztunk meg egyes sajtótermékek undorító tetteinek elhárítása érdekében" – mondta még tavaly decemberben Hszü Guj-hsziang, a hszincsiangi vezetés sajtóirodájának igazgatóhelyettese. Ezek keretében hosszú eligazításokat tartanak, amelyeken a tartomány lakosai által felolvasott szövegek is hallhatók.
A narratíva uralása
A Reuters brit hírügynökség tudósítója arról írt az általa látott prezentációk, illetve szakértői interjúk alapján, hogy Kína széles körű, aprólékos kampányt folytat az ügyben, ami pedig azt jelezheti, hogy a narratíva uralásának elvesztésétől tarthat.
„A kommunista párt aggódik amiatt, hogy ezek a beszámolók aláássák azt az eleinte közölt állítást, hogy ott terrorellenes művelet zajlik” – szögezte le James Millward, a Georgetown Egyetem kínai történelmet tanító professzora.
„A tény, hogy ilyen sok nő van a táborokban, akik kicsit sem tűnnek erőszakos embereknek, azt mutatja, hogy ennek semmi köze nincs a terrorizmushoz” – hangsúlyozta.
Erősödő nemzetközi nyomás
Az ujgurok teszik ki annak a körülbelül egymillió embernek a nagy részét, akiket az ENSZ becslése szerint a nyugat-kínai Hszincsiangban bebörtönöztek az állítólagos terrorellenes művelet keretében. Aktivisták és nyugati politikusok szerint nem ritka a kényszermunka, a kínzás és a kényszersterilizáció sem.
A kérdésben ritka kétpárti egyetértés bontakozott ki az Egyesült Államokban, ahol az előző és az új adminisztráció külügyminisztere is népirtásnak minősítette az ujgurokkal szembeni kínai bánásmódot, s hasonlóan járt el múlt héten a kanadai és a holland parlament is.
Washington szankciókat vezetett be, egyebek mellett megtiltotta a Hszincsiangból származó egyes termékek importját, azonban egyre többen szólalnak fel például a 2022-es pekingi téli olimpia bojkottja mellett is.
A pekingi külügyminisztérium azt közölte, hogy „bizonyos Kína-ellenes erők figyelmen kívül hagyják a tényeket és az igazságot, illetve könnyelműen mindenféle hazugságot találnak ki Hszincsianggal kapcsolatban, (…) ahol minden etnikai csoport békében, elégedettségben él és dolgozik együtt”.
A kínai vezetés elutasította a független ENSZ-vizsgálat megindítását célzó felhívásokat, nem engedi be a területre az újságírókat és a diplomatákat, kizárólag a hatóságok által szigorúan ellenőrzött és korlátozott bejárásokra van lehetőség. A Reuters által megkérdezett ujgurok azt mondták, hogy nem mernek nyilatkozni, félnek a megtorlástól.
Hazugságok és rágalmak
A meghívásos alapú hszincsiangi médiaeseményeken rendre olyan felvételeket játszanak le az újságíróknak, amelyeken állítólagos volt rabok és vallási vezetők nyilatkozatai láthatók. Ezekből egy gyűjteményt is összeállítottak „Az igazság Hszincsiangról: az amerikai eredetű hazugságok és rágalmak cáfolata” címmel.
Januárban felfüggesztették Kína amerikai nagykövetségének Twitter-oldalát, miután arról írtak egy bejegyzésben, hogy a hatósági intézkedések előtt az ujgur nők „szülőgépekként” működtek.
Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő előző heti sajtótájékoztatóján több, szexuális erőszakról beszámoló áldozat képét felmutatta. Kiemelte, hogy egyikük „hazugságokat és pletykákat” terjeszt, mivel korábban nem beszélt az állítólagosan vele történtekről, valamint adatokat közölt a nő termékenységéről.
Hszincsiangi illetékesek januárban arról tájékoztattak, hogy egy, külföldi lapnak nyilatkozó nő szifiliszes volt, s fényképeket hoztak nyilvánosságra a kórtörténetéből. Egy másik áldozatról azt mondta egy kormányzati tisztségviselő, hogy „mindenki tudott gyenge jelleméről, lusta, szereti a kényelmet, a magánélete kaotikus, szomszédai szerint házasságtörést követett el, amíg Kínában volt”.
Múlt héten a külügyminisztérium egyik vezető szóvivője közzétette négy „állítólagos áldozat” fényképét és nevét, mondván, „sokat törték a fejüket a hazugságaikon, de soha nem fognak sikerrel járni”.
Peking nem közöl információkat az internálótáborokban fogva tartottak számáról. Korábban ezeknek a létezését is tagadta, a jelenlegi hivatalos narratíva szerint oktatás és képzés folyik a létesítményekben.
