Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyarország és Szerbia hallgat a kínai rendőrőrsökről


Az egyik tengerentúli kínai rendőrőrs állítólag Budapesten működött, a magyar belügyminisztérium tudta nélkül.

Egy jelentés szerint Kína legalább 54 „rendőrőrsöt” működtet külföldön azért, hogy nyomást gyakoroljon a hazatérés érdekében állampolgáraira – köztük a másként gondolkodókra. A hírre Európa és Észak-Amerika több országában is vizsgálatokat indítottak.

Ám Magyarországon és Szerbiában – mely országok kormányai egyre intenzívebb politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolnak Kínával – a hatóságok tagadták, hogy náluk is működtek volna kínai rendőrőrsök. Pedig egyre nő a bizonyítékok száma.

Ezek a külföldön működő kínai rendőrőrsök általában a WeChat alkalamazáson keresztül lépnek kapcsolatba a kínaiakkal, és jellemzően csak felajánlják a segítségüket. De ezzel ugyanakkor éreztetik azt is, hogy itt is jelen van a kínai megfigyelő állam, mondta Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a Szabad Európának.

A hivatalos statisztikák szerint Magyarországon 15.455 kínai állampolgár él, de a szakértői becslések inkább 20-25 ezer körülire teszik az itt élő kínaiak számát.

Magyarországon Tompos adott hírt először az állítólag Budapesten működő rendőrőrsökről, saját nyomozása és a spanyolországi székhelyű Safeguard Defenders civil szervezet szeptemberi jelentése alapján. A jelentés 21 ilyen külföldön működő kínai rendőrőrsöt sorolt fel – többségében Európában.

Képernyőkép Tompos Márton ellenzéki képviselő videófelvételéből, melyen egy olyan budapesti kínai rendőrőrsre látogatott el a józsefvárosi Golgota utcában, melynek a létezését a kormány tagadta.
Képernyőkép Tompos Márton ellenzéki képviselő videófelvételéből, melyen egy olyan budapesti kínai rendőrőrsre látogatott el a józsefvárosi Golgota utcában, melynek a létezését a kormány tagadta.

A kínai médiában megjelent cikkek és videók arról szólnak, hogy a külföldön működő rendőrőrsök adminisztratív ügyekben segítik a diaszpórában élő állampolgárokat, például jogosítványuk meghosszabbításában vagy egyéb hivatalos iratok beszerzésében.

Egy kínai nyelvű cikk arról szól, hogy egy Magyarországon élő kínai elveszített hárommillió forintot, ám a Budapesten dolgozó kínai rendőrök segítettek visszaszerezni azt. Ez nem adminisztratív segítség, hanem tisztán rendőrségi ügy”, mondta Tompos.

A jelentés szerint az őrsök két kínai tartomány közbiztonsági hivatalának külföldi műveleti egységei, és valójában arra szolgálnak, hogy rávegyék az állampolgárokat: térjenek vissza Kínába. Ehhez egyebek mellett az otthoni családtagokra is nyomást gyakorolnak. Miközben az érintettek többségét a jelek szerint olyan bűncselekményekkel gyanúsítják, mint például internetes csalás vagy korrupció, másként gondolkodók arról is beszámoltak, hogy az őrsöket a megfigyelésükre használták és arra, hogy fenyegessék őket.

Tizennégy kormány már vizsgálatot indított a külföldi rendőrőrsök ellen, a holland és az ír kormány pedig arra utasította Kínát, hogy zárja be az országukban található létesítményeket.

Budapesten Tompos két őrsre látogatott el, Józsefvárosban és Kőbányán.

Félig-meddig elrejtett kamera Kőbányán, az állítólagos kínai rendőrőrsnél Tompos Márton felvételén
Félig-meddig elrejtett kamera Kőbányán, az állítólagos kínai rendőrőrsnél Tompos Márton felvételén

A józsefvárosi kínai piacnál, a Golgota lévő állítólagos rendőrőrsön három tábla is kint volt Csöcsiang Külföldi Rendőrség nevével és logójával. Ez a Safeguard Defenders jelentésében szereplő kínai tartományok egyike. A másik, a kínai médiában rendőrőrsként feltüntetett cím egy kőbányai családi ház. Tompos ugyanakkor egyik címen sem tudott kapcsolatba senkivel. Látogatása után nappal később pedig eltűntek a rendőségre utaló táblák is.

A képviselőnek a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium is azt állította, nincs tudomásuk Magyarországon működő rendőrörsről. A Szabad Európának a belügy már kifejezetten tagadta, hogy működnének Magyarországon kínai rendőrőrsök, a Józsefvárosi Önkormányzat pedig nem válaszolt érdemben a megkeresésünkre.

Tompos szerint álságos a kormányzat válasza. „Egy bizonyos Wang Deqing ugyanis két titulussal is szerepel a kínai médiában: mint a Magyar-Kínai Rendőri Egyesület ügyvezető elnöke és mint Magyar-Kínai Rendőrségi Összekötő tiszt a magyar Belügyminisztériumnál. Ez a férfi hét kitüntetést is kapott a magyar államtól 2003 és 2018 között, ebből kettőt Pintér Sándor Belügyiminisztériumától, egyet pedig Szijjártó Pétertől​ ​”, mondta a Momentum képviselője.

„​Az, hogy három nagy táblát is kitettek az egyik irodára, azt mutatja, hogy nem féltek a leleplezéstől​ ”, mondta Tompos.

Épp jogosítványt újítanak meg egy felvételen, a kínai média állítása és feliratok szerint is egy budapesti kínai rendőrőrsön
Épp jogosítványt újítanak meg egy felvételen, a kínai média állítása és feliratok szerint is egy budapesti kínai rendőrőrsön

‘Szőnyeg alá söpörni'

Magyarország és Szerbia Kína legszorosabb európai partnerévé vált az elmúlt években, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök szorosabbra fűzte a politikai kapcsolatokat Pekinggel, és udvarol a kínai befektetői és üzleti köröknek Kína kiterjedt infrastrukturális projektje, az Egy övezet, egy út ernyője alatt.

Ahogy a magyar, úgy a szerb illetékesek is hallgattak a vádakról.

Orbán Viktor Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozóján vesz részt budapesti irodájából videokonferencián keresztül 2021-ben.
Orbán Viktor Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozóján vesz részt budapesti irodájából videokonferencián keresztül 2021-ben.

A szerb belügyminisztérium nem reagált a Szabad Európa megkeresésére, valamint szerb és kínai tisztviselők is megtagadták a válaszadást a média kérdéseire egy minapi belgrádi rendezvényen.

„​Úgy gondolom, hogy [a szerb kormány] megpróbálja ezt a szőnyeg alá söpörni ”, mondta Vuk Vuksanovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója a Szabad Európának, hozzátéve: Belgrád ügyel arra, hogy ne veszélyeztesse a kapcsolatát Pekinggel.

A Safeguard Defenders jelentésben a belgrádi kínai rendőrőrs is szerepel a kikényszerített hazatérés eseteinek leírásában. Kínai kormányzati dokumentumokra hivatkozva a civil szervezet azt állítja, hogy 2018-ban egy kínai állampolgárt, aki Belgrádban élt, és akit csak Hsziaként azonosítanak, Kínában lopással vádoltak meg, és „rávették a visszatérésre”.

A jelentés szerint a belgrádi őrs beazonosította őt, aztán a WeChat kínai üzenetküldő platformon keresztül felvette vele a kapcsolatot, és végül „meggyőzte”, hogy térjen vissza Kínába, jóllehet kezdetben vonakodott elhagyni Szerbiát.

Az eset korábban nem volt ismert Szerbiában, és az ottani hatóságok a jelentés publikálása óta nem tettek közzé részleteket és nem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Pavle Grbović ellenzéki szerb képviselő, a parlament biztonsági szolgálatokat ellenőrző bizottságának tagja a Szabad Európának azt mondta: úgy véli, van okuk vizsgálatot indítani a kínai rendőrőrsök szerbiai tevékenységével kapcsolatban, és közölte, hogy a bizottság következő ülésén felveti a kérdést.

A kormány támogatói Aleksandar Vučić szerb elnököt (balra) és Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló poszterrel tiltakoznak 2020 májusában Belgrádban, a parlament előtt tartott demonstráción.
A kormány támogatói Aleksandar Vučić szerb elnököt (balra) és Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló poszterrel tiltakoznak 2020 májusában Belgrádban, a parlament előtt tartott demonstráción.

Szerbia és Kína 2019-ben aláírt egy megállapodást, amely lehetővé tette a két ország rendőreinek közös járőrözését, és megengedte, hogy a kínai rendőrök szerb kollégáikkal együtt dolgozhassanak az elmúlt években Kínából érkező turisták és munkavállalók áradatának kezelésében. Grbović szerint a nemrég megjelent állítások most a megállapodás alaposabb vizsgálatát indokolják.

„A szerb belügyminisztérium hivatalosan kiadott álláspontjától függetlenül, miszerint [a kínai rendőrök] nem rendelkeznek teljeskörű rendőri jogosítvánnyal [Szerbiában], a kérdés, hogy mit csinálnak Belgrád utcáin, továbbra is fennáll ”, mondta.

Láthatóságban rejtőzve

Kínai tisztviselők nem tagadták, hogy léteznek ilyen létesítmények, bár Peking azt állítja: azért hozták létre őket, hogy alapvető szolgáltatásokat nyújtsanak kínai állampolgároknak külföldön.

Az olyan szolgáltatásokat, mint az útlevél megújítása vagy a vízumkérelem általában a nagykövetség vagy a konzulátus intézi, és ezeken a helyeken a diplomácia szabályai érvényesek. Az olyan kihelyezett rendőrőrsök, amilyenek működtetésével Kínát vádolják, sérthetik a fogadó ország területi integritását azáltal, hogy keresztezik a nemzeti joghatóságot és a nemzeti jog által biztosított védelmet.

Kínai rendőrök egy fogolytábor bejáratánál Kína nyugati részén, Hszincsiang tartományban.
Kínai rendőrök egy fogolytábor bejáratánál Kína nyugati részén, Hszincsiang tartományban.

A Kínai Kommunista Párt hasonló szintű ellenőrzést akar gyakorolni a kínai emberek felett külföldön, mint amilyent belföldön gyakorol ”, mondta a Szabad Európának Martin Hala, a Prágai Károly Egyetem Kína-szakértője és a Kína európai befolyását nyomon követő Sinopsis projekt igazgatója. A külföldön élő kínai származású emberek megrendszabályozására és megbüntetésére irányuló kísérletek nem újkeletűek és [Pekingnek] nincsenek aggályai azt illetően, hogy intézményeit más, jellemzően gyanútlan joghatóságokra is kiterjessze.

Számos kormány és emberi jogi csoport dokumentálta Kína országokon átnyúló elnyomásának példáit az elmúlt években. Ilyen például az ujgurok kiadatására indított kampány kínai nyugati Hszincsiang tartományába, ahol egy hatalmas táborrendszerbe internálták őket, a bűncselekményekkel vádolt állampolgárok hazaszállítására irányuló erőfeszítések, valamint a szárazföldi Kínából és Hongkongból származó demokráciapárti aktivisták elleni hadjárat.

Pontos adatok nem ismertek, de kínai másként gondolkodók vagy az elnyomás elől menekülők ezreit kényszerítették arra, hogy térjenek vissza Kínába, míg vélhetően további százezreket vettek rá a visszatérésre a külföldi rendőrőrsök erőfeszítései révén.

Du Hang-vei, Kína közbiztonsági miniszterhelyettese júniusban azt mondta, hogy a kormány csak az elmúlt évben 210 000 embert „​vett rá” a visszatérésre azzal, hogy vádat emelnek ellenük távközlési csalásért.

„​Sok ember képzeletét felülmúlja, hogy egy ország - bármely ország - megpróbálhatja saját rendőrőrseit működtetni más államokban a helyi hatóságok tudta nélkül ”, mondta Hala. „​Szerintem ennek az egész ügynek a legnagyobb tanulsága az, hogy az egész koncepció [ami történik] annyira pimasz és őszintén szólva hihetetlen, hogy az embereknek [és a kormányoknak] nehezükre esik megérteni.

Reid Standish (Prága) írása Keller-Alant Ákos budapesti és Mila Durdevic belgrádi beszámolója alapján.
XS
SM
MD
LG