Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kirekesztőnek találták a befogadó nyelvhasználatot


Karácsonyfa a parlament előtt a Kossuth téren, 2020, november 28-án
Karácsonyfa a parlament előtt a Kossuth téren, 2020, november 28-án

Plenáris ülésen foglalkozott az Európai Parlament az egyik uniós biztos által javasolt befogadó nyelvhasználattal, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Brüsszel be akarja tiltani a karácsonyt. A vitában egy oldalra került az Európai Néppárt, a szélsőjobb és a Fidesz is. A dokumentumot közben visszavonták, és az Európai Bizottság is elhatárolódott tőle.

Alaposan belenyúlt a darázsfészekbe az Európai Bizottság, amikor a befogadó nyelvhasználattal kapcsolatban egy belső használatú kézikönyvet állítottak össze. A dokumentumot már az első felháborodások után visszavonták, azóta azonban önálló életre keltek az iránymutatások. Elítélte a katolikus egyházfő, plenáris ülésen tárgyalt róla az Európai Parlament, vezető politikusok mondtak róla véleményt, a brüsszeli bizottság pedig az egyik biztos nyakába varrta az egész problémát, és még a lehetőséget sem adták meg az érintettnek, hogy megvédje magát.

Máltai baki

Helena Dalli máltai biztos az esélyegyenlőségért felel az Európai Bizottságban. A politikus egészen biztosan nem gondolta, hogy a befogadó kommunikációról szóló harmincoldalas dokumentum lesz az, amellyel kapcsolatban a címoldalakra kerül – és egyáltalán nem dicsérő jelzők kíséretében.

Pedig például olyanokat javasolnak, hogy ne használják a bizottsági dokumentumokban azt, hogy valaki fogyatékos, hanem ehelyett fogalmazzanak úgy, hogy fogyatékossága van. Vagy ne mondják azt valakiről, hogy kerekesszékhez kötött, hanem inkább azt, hogy kerekesszéket használ. És lehetne folytatni az ártatlannak tűnő példák sorolását. A gond azonban nem itt kezdődött, hanem ott, amikor a kézikönyv a karácsonyi időszak helyett a téli időszak kifejezést javasolta, azzal érvelve, hogy ezek a napok a muszlimoknak, a zsidóknak, az ateistáknak nem Jézus születésével függenek össze. Ezt sokan a karácsony brüsszeli betiltásával tették egyenlővé.

Azt is javasolták, hogy a keresztnevek használatánál kerüljék a csak egy valláshoz kötődő keresztneveket és Mária és János helyett inkább írjanak Malikát és Juliot. Sőt, a keresztnév helyett használják az első név kifejezést. A javaslat szerint egy eseményen ne „hölgyeim és uraim” megszólítást alkalmazzanak, hanem „kedves kollégák”-at, és a férfi és a női nem mellett legyen lehetőség arra is, hogy valaki „egyéb”-nek azonosítsa magát.

Megjelentek az első bíráló cikkek a kézikönyvről, jöttek az első politikusi kifakadások, majd pedig a pápa is megszólalt az ügyben. Bár ekkorra a dokumentumot már visszavonták, Ferenc pápa kijelentette: anakronizmus volt ez az útmutató. Kifejtette, hogy „egy sor ideológia megpróbálta már kiirtani Európa keresztény gyökereit”, példaként hozta Napóleont, a nácikat, a kommunistákat, de szerinte ez sosem működött. „Az Európai Uniónak kézbe kell vennie az alapító atyák eszméit, amelyek az egység, a nagyság eszméi voltak, és vigyáznia kell, nehogy az ideológiai gyarmatosítottság útjára lépjen” – mondta az egyházfő.

Ahogy jeleztük, Helena Dalli – körülbelül akkor, amikor már nem csak a szélsőjobb, hanem a Néppárt is elkezdett tiltakozni, s ugye az Európai Bizottság vezetése néppárti, még ha Dalli maga baloldali is – visszavonta a kézikönyvet. Így kommentálta a lépését: „az iránymutatásnak ez a formája nem szolgálja megfelelően ezt a célt. Nem egy kiérlelt dokumentum, és nem felel meg a bizottság minőségi elvárásainak. Az iránymutatást ezért visszavonom, és tovább fogunk dolgozni a dokumentumon.”

Európa DNS-e, Orbán, Kaczyński

A folyamat azonban nem állt le. Az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber azt kérte, hogy a plenáris ülés is tárgyaljon erről az ügyről. Napirendre is vették a kérdést, ahol az Európai Bizottságot már nem Helena Dalli képviselhette, hanem az európai életmód előmozdításáért felelős és néppárti Margaritisz Szkínász. Ő úgy védte meg a mundér becsületét, hogy elmondta, ez a papír nem is volt ismert a biztosi kollégium előtt, be sem került a bizottság elé, és megismételte, hogy alacsony színvonalú volt.

Manfred Weber pedig azt mondta, hogy a hitet nem csak a magánszférában kell és lehet megélni.​ „ ​Európa keresztény kontinens, Európának keresztény gyökerei vannak, Európa DNS-e keresztény, a kereszténység nélkül elképzelhetetlen lenne Európa” – mondta a kereszténydemokrata bajor politikus.

Csatlakoztak ehhez a legnagyobb parlamenti frakciók is. A liberális Dacian Colos azt mondta, nem akarja elfogadni, hogy egyfajta beszédmódot kényszerítsenek rá, szerinte Európának meg kell őriznie a sokszínűséget a hit és a hagyományok által is. És hozzátette, ne a bizottság mondja már meg, hogy mit mondhat karácsonykor.

A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakció nevében Jordan Bardella képviselő azt mondta, ez a kézikönyv egy újabb jelzés egy újfajta totalitárius rendszer felépítésére. „ ​A több ezer éves kultúrát, amit önök annyira gyűlölnek, le akarják váltani a migráció kultúrájára” – állapította meg a francia politikus. Párttársa, a dán Peter Kofod azt mondta, ha tőle megkérdezik Dániában, hogy mit csinált a héten Strasbourgban és ő azt mondja, hogy arról vitatkozott, lehet-e boldog karácsonyt kívánni, hölgyemnek vagy uramnak szólítani másokat, akkor a dánok azt hiszik majd róla, hogy megőrült.

A baloldali politikusok óvatosabb része inkább arról beszélt, hogy miért kell ezzel foglalkozni, amikor annyi más baj is van, például klímaválság, migrációs válság energiaválság és a többi. Egy fokkal határozottabb volt a spanyol Juan Fernando López Aguilar, aki azt mondta, nem szabad a sztereotípiákat sulykolni, mert az vezet az előítéletekhez. „ ​Egy hamis vitába zavartuk bele a polgárokat azért, mert a Néppárt megpróbálja mainstream-kérdéssé tenni ezt a kulturális háborút” – fogalmazott López Aguilar.

A leghatározottabb egy lengyel baloldali képviselő, Robert Biedron volt. Ő szégyenletes cirkusznak nevezte a vitát, ahol a populisták megtapsolják Manfred Weber beszédét. „​Ön Orbán és Kaczyński mellé áll, akik megtámadják a kisebbségeket, a nőket, akik félnek attól a nyelvezettől, amely tiszteletet és toleranciát sugároz” – sorolta Biedron képviselő és közben a vele szemben pár méterre ülő Weberre nézett folyamatosan.

Mondjon le…

A vitába nagy lendülettel vetette bele magát a Fidesz-frakció egynegyede. A 12 képviselő közül három is szólásra jelentkezett, ami azt jelentette, hogy a függetleneknek fenntartott valamennyi megszólalási lehetőség a magyar kormánypártnál kötött ki.

Győri Enikő kiemelte: „Brüsszel a politikai korrektség nevében kulturális harcot indított. A Szentatya ezt ideológiai gyarmatosításnak nevezi. Én pedig azt mondom, elég volt. Elég abból, hogy egyesek feljogosítva érzik magukat arra, hogy diktátumokat fogalmazzanak meg”. A dokumentum átdolgozásra való visszavonásával kapcsolatban elmondta: „Az ötlet, hogy nyelvőrséget működtessen a bizottság, már önmagában felháborító. Nem kijavítani kell az anyagot, hanem a kukába dobni, és Dalli asszonyt a bizottság elnökének sürgősen el kell bocsátania”.

Tóth Edina szerint a bizottság a javaslattal veszélyes irányba indult. A „karácsony” szó eltörlésére tett javaslat nem csupán felháborító, hanem „hadüzenet kultúránknak, hagyományainknak, és próbálkozás keresztény identitásunk hiteltelenítésére”.

Hidvéghi Balázs felszólalásában üzent az Európai Néppártnak is: „Ide vezetett az önök állandó meghunyászkodó politikája. Ez lesz abból, ha minden őrült baloldali ötletnek engednek. Nem gondolják, hogy szégyen, hogy mindez egy néppárti vezetésű Európai Bizottság alatt történhetett meg?” Az EP-képviselő Helena Dalli biztost azonnali lemondásra szólította fel.

De volt még egy magyar felszólaló, aki a tolmácsolás hibája miatt kétszer is elmondhatta üzenetét. Vincze Lóránd, az RMDSZ politikusa azt mondta, hogy akkor kerülne ez a dokumentum a megfelelő helyre, ha a bizottság székháza előtt nyilvánosan elégetnék, hamvait pedig ünnepélyesen az Északi-tengerbe szórnák.

A befogadó nyelvhasználatról szóló kézikönyv tehát még az előtt az enyészeté lett, mielőtt hivatalosan is kezünkbe foghattuk volna.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG