Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kirill pátriárka: Teljes bűnbocsánatban részesül, aki Ukrajnában esik el


Kirill pátriárka Putyin elnökkel és Sojgu védelmi miniszterrel a haditengerészet napján Szentpétervárott 2017. július 30-án
Kirill pátriárka Putyin elnökkel és Sojgu védelmi miniszterrel a haditengerészet napján Szentpétervárott 2017. július 30-án

Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje azt mondta követőinek, hogy „a katonai kötelesség teljesítése során hozott áldozat minden bűnt lemos”.

A pátriárka a szeptember 25-i vasárnapi istentiszteleten beszélt, miközben országszerte nő a tiltakozás és erősödnek a bírálatok a Kreml nemrégiben bejelentett részleges mozgósítása miatt az Ukrajnában harcoló orosz erők feltöltése érdekében.

Nyugati tisztviselők becslése szerint Oroszország hetven-nyolcvanezer embert veszített, amióta februárban indokolatlanul megtámadta Ukrajnát. Orosz tisztviselők közölték, hogy a besorozás a tartalékosokra összpontosítana, és háromszázezer új katonát vonna be a háborúba. Az orosz média azonban azt állítja, hogy a valódi cél egymillió új katona, és azok a hírek, amelyek szerint harci tapasztalattal nem rendelkező és hadköteles koron túli férfiakat is besoroznak, még Kreml-párti bírálatokat is kiváltott.

Kirill, Vlagyimir Putyin elnök kiemelkedő támogatója, aki megáldotta a háborús erőfeszítéseket, és akit Ferenc római katolikus pápa óva intett attól, hogy „Putyin ministránsa legyen, korábban azt állította, hogy az oroszok hőstetteket követtek el azzal, hogy ukránokat gyilkoltak, még úgy is, hogy arra szólította fel őket, ne tekintsék ellenségnek az ukrán népet.

A Szent Ruszt fenyegeti veszély

„Tudjuk, hogy sokan halnak meg ma a testvérharcok mezején – mondta Kirill egy Moszkva melletti templomban szeptember 25-én. – Az egyház azért imádkozik, hogy a csata mielőbb véget érjen, hogy minél kevesebb testvér ölje meg egymást ebben a testvérgyilkos háborúban.”

Hozzátette ugyanakkor: „Az egyház tisztában van azzal, hogy ha valaki a kötelességtudattól és az esküje betartásától vezérelve hűséges marad hivatásához, és katonai kötelessége teljesítése közben meghal, akkor minden kétséget kizáróan olyan cselekedetet követ el, amely áldozatnak minősül.”

Miután Putyin szeptember 21-én bejelentette a katonai mozgósítást, az orosz állami média Kirillt idézte, aki azt mondta, hogy „veszély fenyegeti az ukrán népet”, közelebbről nem meghatározott erők próbálják az ukránokat „a szent egyesült Rusz részeiből olyan állammá alakítani, amely ellenséges ezzel a Russzal, ellenséges Oroszországgal szemben.”

Kirill védőgátnak tekinti Oroszország februárban indított invázióját Ukrajnában a hanyatló Nyugat ellen, és kitart amellett, hogy „Oroszország soha nem támadott meg senkit”.

Törések az ortodox egyházban

Az ukrajnai ortodox hívők mintegy 34 százaléka azonosul a fő ukrajnai ortodox egyházzal, amelyet 2019-ben az ortodox kereszténység szellemi feje, Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka hivatalosan is különállónak ismert el a moszkvai patriarchátustól.

2020-ban egy tanulmány szerint az ukrán ortodox közösség mintegy 14 százaléka az ukrán Moszkvai Patriarchátus Egyház tagja volt.

Oroszország februári invázióját követően az ukrán ortodox egyház mintegy négyszáz egyházközsége, amelyek hűek maradtak Kirillhez, megszakította kapcsolatát az orosz ortodox egyházzal a pátriárka háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.

„Nemcsak az orosz katonai agressziót mulasztotta el elítélni, de a szenvedő ukrán népnek sem tudott mit mondani” - mondta Kirill májusi álláspontjáról Kliment érsek, az egyház szóvivője.

Napokkal később Kirill pátriárka közölte, hogy megértette a döntést, hogy megszakítják vele a kapcsolatot Moszkva inváziója miatt, de azt állította, hogy „rosszindulatú lelkek” próbálják megosztani Oroszország és Ukrajna ortodox népét.

Kirill és a szankciók

Több mint 150 orosz ortodox pap szólított fel nyílt levélben a háború leállítására március 1-jén. Kirill nem volt az aláírók között.

Nagy-Britannia szankciókat vezetett be júniusban Kirill pátriárka ellen annak a csomagnak a részeként, amelynek célja Moszkva megbüntetése az ukrajnai háború miatt. Az intézkedés nem sokkal azután született, hogy az EU Magyarország ellenkezése nyomán elvetette a Kirill szankcionálására vonatkozó hasonló javaslatot

Jen Psaki, aki akkoriban a Fehér Ház szóvivője volt, májusban azt mondta, amikor Kirill pátriárka szankcionálásának lehetőségéről kérdezték, hogy „senki sincs biztonságban a szankcióinktól”.

Készült a TASZSZ, az Ukrajinszka Pravda és a Meduza tudósításainak felhasználásával.
XS
SM
MD
LG