Ezt már nem csak a jegesmedvék vagy az unokáink fogják a bőrükön érezni
Ezt már nem csak a jegesmedvék vagy az unokáink fogják a bőrükön érezni
Klímavédelmi szakemberek és politikusok szerint óriási tétje van az október 31-én kezdődő glasgow-i klímacsúcsnak. Ha ugyanis nem jön nagyon gyorsan óriási csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, olyan határértékeket fogunk már pár évtizeden belül is átlépni, ahonnét nem lesz visszaút.
A fenti következtetésre jutott az ENSZ legutóbbi átfogó jelentésében, és az ENSZ főtitkára, António Guterres is arra figyelmeztetett, hogy a világ “katasztrofális “ úton van egy 2,7 C fokos felmelegedés felé. Ennek súlyos következményeit - a hosszú aszályokat, a szélsőséges időjárást, a jégtakaró olvadását és ezzel a vízszint emelkedését - már nemcsak a jegesmedvék vagy unokáink fogják a bőrükön érezni, de mi is. Ahogy ezekre a jelenségekre bőven akadt példa az elmúlt hónapokban is.
A Szabad Európán sokszor foglalkoztunk a klímaváltozással eddig is. Most egy csokorba gyűjtöttünk egy párat az ezzel kapcsolatos videókból, infografikákból és képgalériákból.
Infografikán mutattuk meg, hogy milyen viszonyban áll egymással a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 fokos cél és a valóság:
Videóban is szemléltettük, hogy az országok vállalásai súlyos ellentmondásban vannak az előrejelzések adataival, illetve azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a vállalásokat nem követik tettek is.
A klímavészhelyzet miatt egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás. Idén nyáron száz éve nem látott esőzések okoztak árvizeket Európa-szerte. Míg Németországban a kancellár, Belgiumban a királyi pár kereste fel a katasztrófa sújtotta területeket. Sokak otthona súlyosan megrongálódott. Volt, aki a közelmúltban végzett teljes körű felújítást, most mindent elölről kellett kezdenie.
Az időjárás kapcsán infografikán mutattuk meg, hogyan dőltek meg nyáron sorra a melegrekordok:
Videóban számoltunk be arról, hogy hiába állították azt orosz olajcégek, hogy a környezetvédelmi szabályokat követve hasznosítják újra a fúrásokból visszamaradó mérgező anyagot. A Szabad Európa orosz adásának nyomozása szerint rendszeresen megsértik a rendelkezéseket, és illegálisan szabadulnak meg a hulladéktól.
Egy magyar-ukrán filmes dokumentumfilmet készített a tiszai műanyagszemét-szennyezésről. Riportunkban részleteket láthattak a filmből - köztük a rahói szemétlerakó sokkoló képeivel. A Szabad Európa megkérdezte az állami szereplőket is a hulladékkezelés lehetséges megoldásairól.
Azt is megmutattuk infografikánkon, hogy kik termelik a legtöbb műanyagszemetet:
Kazah szerkesztőségünk videót készített arról, hogy az országban olyan súlyos az aszály, hogy a gazdák végső elkeseredésükben hulladékkal próbálják megmenteni a jószágot az éhhaláltól. Az állam segítséget ígért, de sokak szerint az állatokat már nem lehet megmenteni.
Infografikán szemléltettük, hogy miért nem annyira "zöld" a húsfogyasztás:
Videóban foglaltuk össze, milyen pusztító erődtüzek és özönvizek voltak a nyáron Görögországban és az Egyesült Államokban. A kaliforniai erdőtüzet vonatról oltották, és óriási homokvihar sötétített el egy kínai várost.
És aztán infografikán is megmutattuk, mekkora területeket érintett idén nyáron az erdőtűz Dél-Európában is:
Fényképeken adtuk hírül, hogy tűzvész tombolt a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban is, ahol a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő él.
Tűzálló lepellel próbálják védeni a több ezer éves óriás mamutfenyőket
1/8Az itt élő mamutfenyők között akadnak nyolcvan méternél is magasabbak, amelyek törzsének átmérője akár hat méter is lehet
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
2/8A fákat tűzálló alumíniummal burkolták be, amely eltéríti a hőt, és segít megakadályozni, hogy a gyúlékony anyagok lángra kapjanak, így akár 550 fokos hőt is kibírnak
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
3/8A nemzeti park bejáratánál található, fából készült jelzést is beburkolták tűzálló lepellel
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
4/8Műholdkép a Sequoia Nemzeti Parkban pusztító tűzvészről szeptember 17-én
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
5/8Az erdőtűz miatt ki kellett üríteni a nemzeti park főbejáratán kívül fekvő, mintegy kétezer-ötszáz fős települést is
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
6/8Kaliforniában idén eddig több mint hétezer erdőtűz tombolt
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
7/8Az óriás mamutfenyők akár háromezer évig is élhetnek
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
8/8Helikopterek is részt vesznek a tűzoltásban a Sequoia Nemzeti Parkban
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
Previous slide
Next slide
Fotókon lehet azt is megnézni, mit okoz az aranybányászat az Amazonas-medence őslakóinak földjén.
Visszafordíthatatlan károkat okoz az aranyláz az Amazonasban
1/10Egy janomami indián nézi, ahogy a brazil környezetvédők felmérik az őslakosok földjén feltárt illegális bányát 2016-ban
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
2/10Őslakos nő tüntet Bolsonaro tervezete ellen, amely legalizálná földjeiken az aranybányászatot. A brazil elnök egy beszédében azt mondta, az őslakos területek akadályozhatják az ország fejlődését
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
3/10Légi felvétel egy illegális aranybányáról az Amazonasban
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
4/10Illegális aranybányászok dolgoznak egy természetvédelmi területen az Amazonasban 2021. szeptember 3-án
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
5/10Egy illegális aranykotró ég az Amazonas szívében, a janomami őslakók földjén. A janomami indiánok területe körülbelül kétszer akkora, mint Svájc, és 1992 óta jogilag is a tulajdonukban van, de az illegális aranybányászok rendszeresen letarolják a fákat és higannyal szennyezik a folyókat
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
6/10„Visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben az illegális bányászat – mondja Suely Araujo, az Observatorio Climatico szakembere, aki hozzáteszi, hogy az aranybányászat az őslakosok egészségére is káros. „Az aranybányászattal a folyókba kerülő higany egészségügyi problémákat is okoz, különösen azok számára, akik a partvidéken élnek”
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
7/10Fegyveres őr egy illegális aranybányánál 2021. szeptember 5-én. Egy friss jelentés szerint a 2019-es és 2020-as brazil aranyexport közel harminc százaléka illegális bányákból származik. A brazil aranyexport csaknem kétharmada Kanadába, Svájcba és Nagy-Britanniába került
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
8/10Egy janomami indián a földjükön feltárt illegális aranybányánál. A Leedsi Egyetem egy korábbi tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bányászat miatt kivágott erdők a bányák bezárása után is csak nagyon kevés eséllyel nőnek újra
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
9/10Közben újabb erdőtüzek sújtják az Amazonas-medence térségét
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
10/10Ez sorozatban a harmadik olyan év, amikor rendkívül nagy területeken ég az esőerdő az Amazonasban
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
Previous slide
Next slide
Képgalériában mutattuk be egy ausztriai gleccser lassú elmúlását:
„A gleccsereket már nem menthetjük meg”
1/8Sokkal gyorsabban és látványosabban olvadnak a gleccserek a klímaváltozás miatt, mint ahogy arra a tudósok korábban számítottak. Ennek testamentuma az a kék föld, azaz jég alatti világ, amelyben Andra Fischer és Martin Stocker-Waldhuber gleccserkutató tett utazást a múlt hétvégén
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
2/8A melegebb levegő, az olvadékvíz és a jég kölcsönhatásba lép egymással, üreg képződik a gleccserben, amely egészen addig nő, amíg a gleccser teljesen össze nem omlik
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
3/8„Szemtanúi vagyunk egy gleccser pusztulásának” – mondta út közben Fischer
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
4/8Az osztrák tudományos akadémia munkatársa, Fischer szerint csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, ha korlátozni akarjuk a klímaváltozás pusztításának mértékét
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
5/8Fischerék évről évre méréseket készítettek a gleccserekben a klímaváltozás hatásairól
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
6/8Bár azt mondják, az Alpok gleccserei már nem menthetők meg, kutatási eredményeiket felhasználhatnák olyan gleccserek megmentésére, amelyeken például a mezőgazdaság, azaz emberi életek múlthatnak, mint például a Himalájában
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
7/8Nem csak az Alpok gleccserei vannak veszélyben a klímaváltozás miatt
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
8/8Az ENSZ klímaügynökségének héten kiadott előrejelzése szerint a Kelet-Afrikában található utolsó három hegyi gleccser is el fog tűnni két évtizeden belül
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
Previous slide
Next slide
Videót láthattak nálunk arról is, hogy Kirgizisztánban sem jobb a helyzet, ahol a gleccserek összesen 1400 négyzetkilométert veszítettek a területükből az elmúlt hetven év alatt. A Szabad Európa helyi szerkesztősége elkísért tudósokat a Tien-san-hegy jégborította vidékére. Szakértők évtizedek óta gyűjtenek adatokat, melyek borús jövőképet vetítenek előre.
Fényképeken mutattuk meg, hogy Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudtak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
A klímaváltozás miatt várhatóan kevesebb lesz a tea
1/8Teaszüret Tajvanban. A munkásokat a leszedett termés mennyisége után fizetik, ami idén a korábbi éveknél jóval kisebb volt
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
2/8A tajvani teaültetvényeken az idei termést előbb a nagy szárazság, aztán az özönvízszerű esőzések tizedelték meg
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
3/8Diákok tanulják, hogyan kell kézzel sodorni a tealevelet
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
4/8„A klímát tudjuk a legkevésbé irányítani, mi viszont annak függvényében tudjuk megkeresni a kenyerünket, hogy mit ad az ég” – mondta az ültetvény birtokosa, Sien Sun-ji a Reutersnek
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
5/8Tajvan teatermése korábban sem közelítette meg Kínáét vagy Indiáét a mennyiség tekintetében, de simán verte őket a termés minőségében, főleg a magashegyi területeken termesztett úlong teafajta
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
6/8Megkóstolják a frissen szüretelt teát. A környéken élők négy éve figyelik, milyen hatása van a klímaváltozásnak a teára. Azt mondják, a szélsőséges időjárási körülmények miatt kissé ízetlenebb lett a termés
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
7/8Sien Sun-ji édesanyja szárítja a nedvességet a tealevelekről szüret előtt. Az évszázados rekordot megdöntő aszály után idén egyszerre árasztotta el nagy mennyiségű csapadék az ültetvényeket. A teaültetvény birtokosa szerint idén körülbelül hatszáz kilogramm termést tud betakarítani, ami épp a fele a tavalyi mennyiségnek
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
8/8Lin Siu-ruej, a tea kártevőinek kutatója azt mondja, a korábban beköszöntő meleg és a hosszú ideig tartó aszály sok kártevőnek kedvez
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Részletek megjelenítéseA részletek elrejtése
Previous slide
Next slide
Arról is szót ejtettünk, hogy a fiatalok lelki egészségét hogyan érinti a klímavészhelyzet:
És bemutattunk pár jó példát is, például Julianét, egy 26 éves izraeli férfiét, aki minden reggel összeszedi a cigarettacsikkeket a tel-avivi strandon. Eleinte csak önszorgalomból tette, a koronavírus óta viszont a megélhetése is lett: hordozható hamutartót árul a strandolóknak.