Nagyon is megrendült az egészségügy, a dolgozók harmada is felmondhat a járvány után az orvosi kamara alelnöke szerint. Emellett az orvosok sem tudnak sokat a járvány járulékos áldozatairól, mivel az állam nekik sem árulja el ezeket az adatokat. Nem lesz egyszerű a rendszer újjáépítése, de muszáj mielőbb elkezdeni.
"Most úgy állunk, mint amikor a háború lerombolta a fél országot, amit téglánként kezdték el összerakni. Nekünk is ezt kell tennünk most: összegyűjteni és kielemezni az adatokat, felmérni a károkat, és meghozni a szükséges döntéseket. Nincs mire várni, mert a helyzet magától nem lesz jobb, csak rosszabb"
– számolt be Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a járványkezelésről a Medical Online-nak adott interjújában.
Válaszában arra reagált, hogy Kásler Miklós egészségügyért is felelős miniszter szerint az egészségügy "meg sem rendült" a járvány alatt. Szerinte a magyar egészségügy a járvány előtt is "gyenge és viharvert" állapotban volt, de még ezt meglévő szerkezetet is szétzilálta a járvány alatti időszak.
Szerinte a gyógyításban résztvevőknek sokat segíthetett volna, ha egyértelmű szakmai iránymutatást ad a felelős EMMI és a járványügyért felelős Nemzeti Népegészségügyi Központ. De ez "sokszor elmaradt" a MOK alelnöke szerint, "ad hoc érkeztek a miniszteri levelek, a tisztifőorvosi utasítások, amelyek néha túlzók, máskor elkésettek voltak."
Nem árulják el az adatokat a láthatatlan áldozatokról
A Magyar Orvosi Kamara azt szeretné, ha társadalmi vita alapján döntené el az ország, hogy mennyire lehet etikusan leállítani az egészségügyet egy járvány alatt. Ha ugyanis a koronavírusos betegek ellátása az elsődleges, bármely életkorban, bármilyen kísérőbetegséggel, akkor ezzel súlyos károkat okozunk a többi betegnek és az ellátórendszernek is.
Azt nem tudjuk, hogy most mekkorák ezek a károk, mert az alelnök elmondása szerint az állam az orvosoknak és a kamarának sem árulja ezt el. Az elmaradt beavatkozások, szűrések miatti "láthatatlan áldozatokról" Lénárd Rita szerint az Országos Kórházi Főigazgatóságnál csoportosulnak az adatok. Mivel a hatóság nem ad ki erről adatokat, az orvosok is csak a saját tapasztalataikra, szakmai becsléskre hagyatkozhatnak a károk felbecsülésekor.
"Az elmaradt kezelésekből, gondozásból eredő károsodások hatása 2-3-5 év múlva jelentkezik, kivéve például egy agresszív cukorbetegség esetén, amelyet ha 1-2 évig nem ellenőrzünk, gondozunk, visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz"
– mondta Lénárd Rita, a Rókus Kórház belgyógyászati szakfőorvosa.
Szerinte egyébként a betegeket nem szabad hibáztatni ebben a helyzetben, mert féltek a fertőzéstől, és a tájékoztatásuk sem volt világos. Leginkább ugyanis azt mondták a betegeknek, hogy senki ne menjen senki még a háziorvosához sem, inkább telefonon próbálja meg elérni, ami jellemzően – különösen abban az időszakban, amikor az oltások megszervezését is a háziorvosokra bízták – nem volt megoldható feladat.
"A legrosszabb helyzetbe a daganatos betegek kerülnek. ... Az elmaradt szűrések, az elvesztegetett aranyórák nyomán visszaléptünk a gyógyításban a múlt századba"
– tette hozzá. A belgyógyász szerint az sem felmérhető jelenleg, hogy a rendszeres ellenőrzésre szoruló betegeket hogyan lehet majd visszacsábítani az ellátórendszerbe.
Az alelnök emellett óriási elvándorlást becsül az állami egészségügyből a járvány utánra.
"Az elmúlt egy év olyan mentális megterhelést jelentett az orvosoknak és szakdolgozóknak, hogy egészen biztosan lesznek, akik hátrahagyják az állami egészségügyet, vagy akár a gyógyítást, mint hivatást is"
– mondta. Szerinte az összes jelenlegi dolgozó harmada is otthagyhatja az állami egészségügyet. És még az orvosok részéről várható inkább utánpótlás, a járvány során a legszűkebb keresztmetszetnek bizonyuló szakdolgozókból kevésbé. További részletek az interjúban.
