Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy embertől indult a második hullám – a járványról egy Ausztráliában dolgozó magyar orvossal


HEALTH-CORONAVIRUS/AUSTRALIA People take photos in front of a 'Welcome Back' sign in Melbourne, October 28, 2020.

Tesztelés és kontakt-kutatás, szigorú lezárások és gigászi bírságok a szabályszegőknek – így összegezhető a koronavírus-járvány elleni ausztrál védekezés sikerreceptje. Ez a kép rajzolódik ki egy Adelaide-ben dolgozó magyar orvos szavaiból. Dr. Milassin Tamással beszélgetve az is kiderül, hogy számukra a szállodahajók voltak a legveszélyesebbek, a második hullám oka pedig egy tiltott pásztor óra volt.

Dr. Milassin Tamás
Dr. Milassin Tamás

Milassin Tamás Adelaide-ben dolgozik most egy belgyógyászati osztályon. Munkahelye a másfél milliós Dél-Ausztrália állam legmagasabb ellátó központja, egyike a koronavírusos betegeket kezelő centrumnak.

Koronavírus Ausztráliában

Január 25-én diagnosztizálták az első esetet Melbourne-ben – idézi fel a Szabad Európa podcastjában a magyar doktor. A kezdetekben a WHO utasításait követték, mint máshol a világban, de az orvos szerint hamar rájöttek, hogy a Világszervezet két hét késében volt. Mire lezárták a reptereket, a vírus már bejutott az országba. Ahogy máshol, eleinte a beutazókon észlelték csak a tüneteket, március közepére jutott ki a fertőzés a lakosok közé.

Ausztrália számára az igazi problémát nem a repülővel érkező utasok jelentették, hanem a nagyvárosokban kikötő szállodahajók. Adminisztrációs hiba volt, hogy engedték többszáz utas partra lépését például Sydneyben, Adelaide-ben, Melbourne-ben, Perth-ben. A fedélzetről levitt betegek kezelése felkészületlenül érte a kórházakat a szárazföldön, ott nem tudták hirtelen megoldani a fertőző állapotúak elkülönítését. Ráadásul a járvány elején keveset lehetett tudni a vírusról, kockázatokról.

A szövetségi államok határán ellenőrzik az átlépőket, Albury, 2020. július 20.
A szövetségi államok határán ellenőrzik az átlépőket, Albury, 2020. július 20.

„Hetek alatt átváltott az ország pandémia módba” – idézi fel a magyar orvos. Lezárták az államok közötti határokat, csak a létfeltartáshoz szükséges szállítmányokat engedték át a határon. Kijárási korlátozásokat vezettek be, de sportolni még ki lehetett menni az utcára, és tíz embernél kisebb társaság is összejöhetett. Ezen aztán tovább szigorítottak, minden közösségi teret bezártak. „Szerintem egy spinning óra az edzőteremben, az maga a Covid mindenkinek” – helyesli az intézkedéseket Milassin Tamás. Ezzel egyidőben elkezdték a kórházakat is felkészíteni.

„Az első hullám vicc-kategória volt” – mondja az orvos arra utalva, hogy a várt krízishelyzet elmaradt. A járvány érkezése egybeesett az influenza szezonnal, ezért óvatosságból inkább mindenkit leteszteltek koronavírusra, aki csak egyszer is elköhintette magát. A szokásosnál többen oltották be magukat influenza ellen. Milassin Tamás összesen két influenzás beteggel találkozott munkája során.

Nem terhelte le különösebben az egészségügyet a járvány, véli a doktor. Nemcsak a kapacitások nagyobbak a hazainál, de a rugalmasság is, derült ki szavaiból. Az ő kórháznál például lezárták az egyik szomszédos utcát, hogy konténerekből külön Covid-kórházat építsenek, illetve megduplázták az intenzív osztály férőhelyeinek számát. Egyikre sem volt aztán szükség, a Dél-Európában látott egészségügyi katasztrófa elmaradt.

Egy embertől indult a második hullám – podcast egy Ausztráliában dolgozó magyar orvossal
please wait

No media source currently available

0:00 0:22:53 0:00

A második hullám

Az első hullám május végére lecsengett, a számok alapján már abban reménykedtek, hogy egy vírusmentes „buborékot” tudnak alkotni Új-Zélanddal, és megindulhat a turizmus és a kereskedelem. Augusztusban úgy döntöttek, hazahozhatják a hetek-hónapok óta külföldön ragadt ausztrálokat. Nem kellett volna.

Ugyan az érkező honfitársakra is vonatkozott a kéthetes kötelező vesztegzár az elzárt karanténszállodákban, egy könnyelműség miatt ismét terjedni kezdett a fertőzés Melbourne-i gócponttal. Mint kiderült, az egyik biztonsági őr intim helyzetbe keveredett az egyik karanténban lévő vendéggel, és megfertőződött. Kis titkuknak és a lappangási időnek köszönhetően a férfi hazahurcolta a vírust a lakóhelyére, ahol a toronyházban több tucat lakó kapta el tőle a vírust. Több hetes, nagyon szigorú lezárás volt az ára ennek a hanyagságnak, és voltak tiltakozó megmozdulások is a járványügyi szigor miatt.

Mint ahogy ott is van egy kisebb réteg, amelyik nem hajlandó maszkot hordani, és ezt hirdetik is, videófelvételekkel, a Facebook-on élőben közvetítették, ahogy kizavarták őket az üzletekből, nyilvános helyekről. A hatóságok alaposan ellenőrizték a szabályok betartását, a kijárási korlátozások vagy a maszkviselési előírások megsértését, és eleinte enyhébben, majd súlyosabban büntették a renitenseket. A végén már ötezer ausztrál dollár, azaz több mint egymillió forint volt a bírság.

A siker titka

„Nem sajnálták a pénzt és eszközt a kontakt-kutatásra, hogy csírájában elfojtsák a kisebb gócpontokat” – idézi fel a magyar orvos a sikeresnek bizonyult intézkedések egyikét. Az országon belül eltérő szabályok voltak. Nyugat-Ausztráliában teljesen bezárkóztak, a határzárat csak akkor nyitották meg, amikor az utolsó koronavírusos eset is megszűnt. Dél-Ausztráliában ennél enyhébb korlátozásokat érvényesítettek, de a nagyvárosokban szinte mindenhol nagyobb volt a szigor.

A rendőrség járőrözik egy népszerű futópálya mellett, Melbourne, 2020. augusztus 4.
A rendőrség járőrözik egy népszerű futópálya mellett, Melbourne, 2020. augusztus 4.

Tesztközpontokat alakítottak ki, ott várták az embereket akár autóval, akár gyalog. Nem a mentők mentek ki a gyanús esetekhez. A felső-légúti panaszokkal érkezőket az intézményeken belül is elkülönítették, például az ellentétes oldalon lévő épületszárnyban fogadták őket. A gyanús tünetekkel érkezőknek egyszemélyes, negatív nyomású kórtermekben kellett várakozniuk: mivel bent alacsonyabb volt a légnyomás, az ajtónyitáskor a huzat befelé áramlott, így a levegő (és vele esetleg a vírus) nem szökhetett ki a helyiségből.

Annyira komolyan vették a tesztelést, hogy ennek a szolgálatába állították minden laborkapacitást, az egyéb ellátás kárára is. Komolyabb napokon 17-18 ezer tesztet végeztek naponta az 1,7 millió lakosságú Dél-Ausztrália államban.

Egészségügyi irányítás, segély a munkanélkülivé válóknak

Minden államnak megvan az egészségügyi kormányzata, egy magasan képzett orvoscsapat, ők tesznek javaslatokat minden nap a politikusoknak, magyarázza a magyar orvos az ausztráliai egészségügyi vezetést. A politikusok naponta kiálltak az emberek elé, minden államban az ottani vezető, hogy tájékoztassa az embereket a helyzetről és az intézkedésekről, mondja a magyar orvos.

Ehhez jöttek a szövetségi kormány intézkedései: kéthetente ezerötszáz ausztrál dolláros támogatást biztosítottak azoknak, akik a lezárások és bezárások miatt vesztették el állásukat. Ez havi szinten egy nagyjából hatszázezer forintos fizetést jelentett a munka nélkül maradtaknak, sokan ennél kevesebbet kerestek a járvány előtt. A gazdaságot nem a járvány miatti kiadások terhelték meg, hanem a piacok és a külkereskedelem leállása.

Bár az ausztrál egészségügyi ellátás magas színvonalúnak mondható, az egészségügyi vezetésnek kiemelt feladata volt, hogy mindenből készleteket tartalékoljanak a járvány elején. „Akkoriban Kína teljesen el volt izolálva, Ausztrália azonban import és export szempontból is kitett a kínai gazdaságnak” – magyarázza a doktor. A védőfelszerelések mind az ázsiai országból jöttek, Ausztráliában nem is működnek ilyen gyártó cégek, mert nem bírnák az árversenyt. Csak azért nem lett nagyobb baj, mert a járvány megszűnt, mire kifogytak volna a tartalékokból, mondja Milassin Tamás.

Mit változtatott meg bennünk a járvány?

„Az egymáshoz való viszonyulást, mindenki egy poteciális veszélyforrás, meg kell indokolni, mért mész másfél méternél közelebb valakihez” – válaszolja az Ausztráliában élő magyar orvos a kérdésre, szerinte miben változott meg az életünk 2020-ban. „Az is megdöbbentő, hogy a veszélyérzet elmúltával az emberek milyen gyorsan térnek vissza a megszokott életciklusukhoz” – teszi hozzá.

Ausztráliai járványadatok

  • Lakosság: 25 millió
  • Az összes fertőzött száma: 28 011
  • Aktív fertőzöttek száma: 1438
  • Halálesetek száma: 908
  • a koronavírus okozta betegségből felgyógyultak száma: 25 665
(Forrás: John Hopkins University, 2020. december 12.)

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG