Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mit kell tudni a koronavírus elleni vakcinákról?


Feszívják a fecskendőbe a Pfizer/BioNTech Covid-19 oltóanyagát, mielőtt beadják egy nővérnek Észak-Írországban, a Royal Victoria Kórházban 2020. december 8-án

A koronavírussal kapcsolatos kommunikációt az oltóanyagról szóló hírek uralják, ezért a pécsi virológusok megpróbálták érthetően összefoglalni, milyen fő technológiai lehetőségek állnak rendelkezésre, ha vakcináról van szó.

Mint írják, a vakcinák a modern tudomány legnagyobb vívmányai, melyekkel a jelenkor és a jövő járványai ellen felvehetjük a harcot. A védőoltások már számtalanszor bizonyítottak, így volt ez a gyermekbénulás, a kanyaró vagy éppen a sárgaláz esetében, sőt, segítségükkel a feketehimlő vírusát sikerült kiirtani a bolygóról.

Első a hatékonyság és a biztonság

A pécsi kutatók hangsúlyozzák, hogy a laboratóriumi kísérletektől a klinikai tesztfázisokig is ennek a két elvárásnak az alátámasztása a cél.

Elvárás, hogy a vakcina megvédjen teljesen a fertőzéstől vagy a megbetegedés súlyos formájától, illetve praktikus, ha csökkenti a vírus átadási képességét, és így a járvány elfojtható.

"Előnyt jelent az egyszeri dózis, a jó szállíthatóság, a megfelelő gyártási kapacitás, vagy bármely olyan tényező, amely a világméretű és gyors hozzáférhetőséget szolgálja".

Két csoportot különítenek el

1. Klasszikus megoldások

Ide sorolható minden olyan technológia, ahol a teljes vírust (elölt vagy gyengített formában) vagy a vírusnak valamely fehérje alkotóelemét (a COVID-19 esetében a tüskefehérje) használják fel, hogy az immunrendszert serkentsék.

"Ezekben az esetekben mind a felhasznált vírus, mind pedig a felhasznált fehérje gyártását el kell végezni, nagy mennyiségben, megfelelő biztonsági körülmények közt" - írják a szakemberek.

A legtöbb ezidáig használt vakcina ilyen hagyományos vakcina, viszont sokszor bonyolultabb a gyártása, megfelelő biztonsági körülmények közt kell a vírust szaporítani vagy a fehérjék előállítását elvégezni. A legtöbb mellékhatást ezekben az oltásokban a hordozó anyag okozza.

2. Újgenerációs vakcinák

Ez az eljárás az immunrendszer számára szerephez jutó vírusfehérje elkészítését a szervezetre bízza, csupán a fehérje előállításához szükséges gént juttatják be a szervezetbe. A harmadik generációs COVID-19 vakcinák esetében a tüskefehérje génje jut be a szervezetbe, a sejtek természetes működésük során elkészítik a tüskefehérjéket, amelyek hatékonyan kiváltják az immunrendszer válaszát. Ilyen a Pfizer/BioNTech, vagy a Moderna vakcinája.

Használhatnak a kutatók más, ártalmatlan vírusokat is a bevitelhez. Ehhez általában különféle adenovírusokat alkalmaznak. Ezzel a megoldással dolgozik az orosz Sputnik V vakcina és az Oxford/AstraZeneca vakcinája is. Ezzel a technológiával egyébként már létezik bejegyzett vakcina az Ebola vírus ellen.

A modern vakcinák előnye, hogy elég a vírus genetikai kódját ismerni, és minden más már jól ismert, laboratóriumban régóta alkalmazott technikák alkalmazásából adódik. Részben ennek köszönhető, hogy ezek a technológiák 10 hónap alatt eredményes vakcinafejlesztést hoztak - írják összefoglalójukban a pécsi szakemberek.

magyarok covid vakcina ipsos infografika
magyarok covid vakcina ipsos infografika

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG