Közel három évtizedes csúcsot ért el a hazai infláció januárban. Jó hír lehet, hogy mostantól csökkenni fog a pénzromlás: olcsóbb nem lesz az élet, de a drágulás üteme lassulni fog. Az élelmiszerek esetében már elérhettük a csúcspontot, miután januárban enyhült az árnyomás.
Az év első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Decemberhez képest 2,3 százalékkal nőttek az árak. Mindkét mutató – tehát a havi és az éves bázisú is – gyorsulást mutatott a decemberi inflációs adathoz képest. Az elemzők kisebb inflációs mutatóra számítottak.
„A vártnál erősebb inflációs adat fényében nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a januári lehetett az inflációs csúcspont. Néhány termékkör esetében a közeljövőben markánsabban fékeződik majd az infláció. Itt elsősorban az üzemanyagokra, élelmiszerekre és a tartós fogyasztási cikkekre gondolok” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Mivel azonban a szolgáltatások esetében további áremelkedésre számít a szakértő, így a következő hónapokban csupán nagyon mérsékelt ütemben fékeződhet az éves alapú inflációs mutató. „Komolyabb lejtmenetre áprilistól kerülhet sor, amikor a bázishatások is már érdemben segítik a mutató csökkenését” – tette hozzá.
De addig is marad a magas a infláció meglepetésekkel fűszerezve. Virovácz Péter szerint az élelmiszerek inflációja például hosszú idő után először lassulást mutatott, habár továbbra is 44 százalékkal magasabb e termékkosárban az átlagos árszínvonal, mint egy évvel korábban.
Egekben a szolgáltatások ára
Jelentősen erősödött azonban a szeszes italok és dohányáruk inflációja, elsősorban az év eleji átárazás és adóváltozások következtében. Fontos változás, hogy 11 százalék fölé emelkedett a szolgáltatások inflációja. „Ez utóbbi esetben az energia és a bérköltségek jelentette sokk hajthatta a vártnál erőteljesebb év eleji áremelést” – tette hozzá.
Az üzemanyagok ára is tovább emelte az éves bázisú inflációt, hiszen az üzemanyagár-sapka elengedését a januári inflációban számolta el a KSH száz százalékban. Ahogy arra számítottunk, a háztartási energia inflációs mutatója mérséklődött. Ez elsősorban a lakosság tudatosabb energiafogyasztásának és az enyhébb télnek köszönhető.
„A forint tavaly év végi és idén év eleji erősödése az importált inflációt tudta némiképp fékezni. Ennek köszönhető, hogy a tartós fogyasztási cikkek inflációja, ha csekély mértékben is, de tovább mérséklődött januárban” – mondta az elemző.
A szakértő az idei év egészét nézve 18,5 százalékos átlagos inflációt vár. Virovácz Péter reálisnak tartja azt az elképzelést, miszerint év végére már tíz százalék alá mérséklődhet az áremelkedési ütem. „A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el. A rendkívül dinamikus bérnövekedés az év második felében már pozitív reálbér-növekedésben ölthet testet” – tette hozzá.
Ez drágult januárban
A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4), a vaj és vajkrém (76,6), a sajt (76,1), a tejtermékek (75,8), az édesipari lisztesáru (73,8), a száraztészta (66,4), a margarin (57,9), a péksütemények (56,3), a baromfihús (48,3) és a tej (48,2 százalék) drágult. A háztartási energia ára 52,4 százalékkal nőtt. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 49, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 11,3 százalékkal emelkedett.
Mindez támogathatja a gazdasági kilábalást a technikai recesszióból. Az elemző szerint ugyanakkor mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a vállalatok ismét visszanyerik ármeghatározó képességüket, újabb átárazásokat elindítva.
Bezavart az árstop
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a vártnál magasabb januári infláció oka a hatósági üzemanyagárak eltörlésének áthúzódó hatása, a vártnál jóval nagyobb mértékben dráguló szeszes italok és szolgáltatások.
„A következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítani, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.
Ehhez kapcsolódóan: Három afrikai ország után Magyarországon a legdrágább élelmet venniük a szegényebbeknek
Az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.
„Az utóbbi hónapokban azonban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát” – mondta az elemző.
Suppan Gergely szerint egy év alatt az élelmiszerek ára 44 százalékkal nőtt, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8 százalékos dráguláshoz képest. Ez főleg a bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek ára már csökkenhet.
Drágulhatnak a bankszámlák
A bankok néhány héttel ezelőtt küldték ki ügyfeleiknek a költségelszámolást a bankszámlák tavalyi díjairól – közölte a Bank360.hu. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennek kapcsán hangsúlyozta: a hitelintézetek kizárólag szigorú jogszabályi feltételek betartásával módosíthatják a bankszámla- vagy kártyaköltségeiket.
Erre csak olyan ok, egyértelműen meghatározott körülmény alapján kerülhet sor, amelyik az ügyféllel kötött számlaszerződéskor a bank általános szerződési feltételeiben, illetve üzletszabályzatában már szerepelt.
Az infláció pedig ilyen körülmény az összes banknál. Tavaly az áremelkedés átlagos üteme 14,5 százalékos volt, ezért erre hivatkozva ugyanilyen mértékben meg is emelték a díjakat a bankszámláknál. Több bank már eleve beépítette ezt az emelést az üzletszabályzatába. Drágább lesz a számlavezetés, az átutalás, a készpénzfelvétel, a bankkártya és az SMS is.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt bő egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan közel ötven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellett a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén decemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
Februárban nem tapasztaltunk kiugró áremelést. Ez volt a sorban a második hónap, amikor nem kellett drasztikus árváltozásokról beszámolnunk. Ahogy korábban leírtuk: januárban megtorpant a drágulás üteme, úgy tűnik, hogy vagy csúcsra ért az élelmiszerárak emelkedése, vagy csak az ünnepek után kevésbé emeltek árat a boltok, mert a január egyébként is gyenge hónapnak számít a kiskereskedelemben.
Februárban egyedül az általunk figyelt kóla ára emelkedett. Decemberben még 449 forint volt, amit januárban 399-re vittek le, majd februárban 459 forintra nőtt egy liter cukros üdítő ára.
