A 2015-ös atomalkut aláíró európai országok szerint is aggodalomra ad okot az iráni atomprogram. Az iráni vezetés, egy gyaníthatóan izraeli hátterű szabotázsakció után nyíltan hangoztatta, hogy megszegi a megállapodás szabályait.
„Súlyos aggodalmának” adott hangot közös közleményben az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország április 14-én az iráni urándúsítási programmal kapcsolatban. A közleményben azt írták, Irán a közelmúltban tett lépései és kommunikációja aláássák a nukleáris megállapodáshoz szükséges bizalmat.
Elvileg mindenki megegyezne
A három nyugat-európai ország, Oroszország, Kína és az Egyesület Államok mellett aláírója a 2015-ös nukleáris megállapodásnak. Egy héttel korábban az államok képviselői Bécsben találkoztak iráni diplomatákkal azzal a céllal, hogy előmozdítsák a mára gyakorlatilag összeomlott szerződés újraélesztését, április 15-én pedig ismét tárgyalást tartanak majd – elvileg mindegyik fél a megállapodást szorgalmazza, a gyakorlatban viszont egyre távolibbnak tűnik a lehetőség.
A 2015-ös megállapodás lényege az volt, hogy Irán engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek az atomenergia-programja ellenőrzését annak biztosítására, hogy nem próbálnak atomfegyvert fejleszteni. A megállapodás részeként Irán vállalata azt is, hogy felhagy a békés felhasználáshoz szükségesnél nagyobb tisztaságú hasadóanyag előállításával, amiért cserébe az Egyesült Államok és partnerei megszüntetik az Iránnak szembeni gazdasági szankciókat.
2018-ban az Egyesült Államok Donald Trump programját követve, egyoldalúan kilépett az egyezményből. Teherán már akkor jelezte, ettől kezdve nem tartja magára nézve érvényesnek az atomalku előírásait. A 2021-ben hivatalba lépő Biden-adminisztráció ugyan jelezte, újra belépne a megállapodásba, de egyelőre nem történt előrelépés, hiszen Irán és az Egyesült Államok is a másik féltől vár engedményeket.
Izraelt sejtik a szabotázsakció mögött
Április 14-én az iráni kormány bejelentette, hogy megkezdik a 60 százalékos tisztaságúra dúsított urán előállítását (a 2015-ös szerződés legfeljebb 3,67 százalékos tisztaságot engedélyezett). A bejelentés azután jött, hogy az legnagyobb nukleáris létesítményben látszólag szabotázsakció akasztotta meg a munkát.
Az akcióval Irán az izraeli titkosszolgálatokat vádolja, és az izraeli sajtóban is olyan cikkek jelentek meg, melyek szerint a Moszad szervezte meg a szabotázsakciót, amely hónapokkal vetheti vissza a nukleáris fejlesztéseket.
„Orvosi hasadóanyag”
Hasszán Róhani iráni elnök április 14-én, Izraelnek üzenve úgy fogalmazott, „azt akartátok, hogy üres kézzel üljünk tárgyalóasztalhoz, mégis van valami a kezünkben.” Mint mondta, a hatástalanított uráncentrifugák helyébe új, IR-6 típusú centrifugákat állítanak, amelyek gyorsabban tudják dúsítani a hasadóanyagot, amit a hivatalos iráni álláspont szerint egyébként „orvosi célra” használnák majd fel.
„Sajnálatos, hogy pont most tesz ilyen bejelentéseket Irán, amikor a nukleáris egyezmény minden tagja és az Egyesült Államok is konkrét tárgyalásokba kezdte” – olvasható a brit-francia-német közleményben. „A közelmúlt eseményeinek fényében elutasítunk minden, a feszültséget szító lépést, függetlenül attól, ki követi el azokat, és felszólítjuk Iránt, hogy hagyjon fel a diplomáciai folyamat akadályozásával.”
Irán regionális riválisai, Izrael és Szaúd-Arábia álláspontja szerint kizárható, hogy a dúsított uránt valóban békés célra használná fel a perzsa állam. A szaúdi külügy április 14-én arra szólította fel az iráni kormányt, hogy kezdjenek „komolyan tárgyalni” az atomprogramról a nagyhatalmakkal.
