A Szabad Európa értesülései szerint a biztosi testület jövő heti ülésén más tagállamokéval együtt megkaphatja a zöld jelzést a kölcsönkérelemmel módosított helyreállítási és a REPowerEU-forrásokra benyújtott magyar terv is. Az igazságszolgáltatási reform értékelésének véglegesítése ugyanakkor hosszabb időt vehet igénybe.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és Magyarország lemásolja az egy évvel ezelőtti forgatókönyvet, amikor a brüsszeli testület javaslatára a tagállamok képviselőiből álló tanács decemberben, az utolsó pillanatban adta áldását a magyar helyreállítási tervre. Most is hasonló menetrend látszik kibontakozni.
A Szabad Európa információi szerint az idén augusztus végén benyújtott, kölcsönkérelemmel módosított magyar helyreállítási terv jövő kedden az orosz fosszilisenergia-importtól való függőség csökkentését célzó REPowerEU tervvel együtt megkaphatja a zöld jelzést az Európai Bizottságtól. Legalábbis bennfentes források szerint az a szándék, hogy több más uniós tagállam terveivel együtt, egy csomagban a módosított magyar helyreállítási terv is megkapja a testület jóváhagyását.
Februártól 460 millió euró válhat elérhetővé
A magyar tervezetről jelenleg a bizottsági szolgálatok egyeztetnek, mielőtt a biztosi kabinetek érintésével a tervek szerint a november 21-i ülésen a biztosi kollégium elé kerülne a magyar dosszié. Pozitív döntés esetén Magyarország papíron 4,6 milliárd euró összegű uniós forráshoz juthat hozzá. Ebből 3,9 milliárd eurót tesz ki a kormány által a helyreállítási eszközből (RRF) igényelt kölcsön, további hétszázmillió euró pedig a REPowerEU pénzügyi keretéből hazánkra jutó, vissza nem térítendő támogatás.
Akárcsak az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó eredeti tervnél, a kölcsön esetében sem egyenlő a jóváhagyás a tényleges kifizetésekkel. Mind a támogatás, mind a kölcsön lehívásának előfeltétele a tanács által tavaly a bizottság javaslatára elfogadott 27 szupermérföldkő teljesítése.
A helyreállítási tervbe külön fejezetként beillesztett REPowerEU esetében azonban lehetőség van a teljes keret összesen húsz százalékának előlegként való kifizetésére. Ez praktikusan 920 millió euró, vagyis a 4,6 milliárd eurót tartalmazó pénzesboríték egyötöde. Ezt két, egyenként tízszázalékos részletben folyósítanák, az elsőt február körül, két hónappal a pénzügyi és a kölcsönszerződések aláírását követően, a második tíz százalékot pedig jövő év decemberében.
A 4,6 milliárd eurós keret (a magyar kormány a 3,9 milliárd eurós kölcsön lényegében egészét energetikai beruházásokra fordítaná) nyolcvan százaléka mindaddig elérhetetlen Magyarország számára, amíg nem teljesíti a 27 szupermérföldkövet. Ugyanez vonatkozik a tavaly jóváhagyott 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra, amelyből a mai napig egyetlen fillért sem látott az Orbán-kormány. A támogatásokat és a kölcsönt is legkésőbb 2026 végéig kell felhasználni.
A bizottsági zöld jelzés után a magyar tervet a pénzügyminiszteri tanácsnak kell elfogadnia, amely legközelebb december elején ülésezik. A jóváhagyás után még a pénzügyi és a kölcsönszerződést is alá kell írni idén ahhoz, hogy ne vesszenek el a források.
Mindez azt is jelenti, hogy a REPowerEU-ból kifizetendő előleg lehet hosszú idő után az első alap, amelyből a elhúzódó diétára fogott magyar kormány pénzhez juthat az EU költségvetéséből (az ugyancsak befagyasztott kohéziós politikai forrásokból is járt előleg). A REPowerEU-t eredetileg az orosz energiafüggőség csökkentésére és az ellátásbiztonság javítására hozta létre az unió. A technikai szinten pozitívan elbírált magyar terv ebből a szempontból meglehetősen kétarcúnak tűnik. Egyfelől jelentős mértékben növeli a megújulókra, az energiahatékonyságra és az energiahálózat korszerűsítésére vonatkozó beruházások volumenét, csökkentve ezzel a fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
Másfelől ugyanakkor a tervből sorra kiestek azok a projektek, amelyek a magyar szállítási és – a kőolaj esetében – feldolgozási infrastruktúra átállítása révén ténylegesen mérsékelnék az oroszoktól való függést. Ehhez képest a Gazprom éppen a közelmúltban jelentette be a földgázszállítások növelését, ami ellentétes a kívánt céllal. A magyar tervről tartandó politikai vita során ezek a szempontok is mérlegre kerültek, illetve kerülnek a bizottságban.
Ehhez kapcsolódóan: Enyhítene a külföldi dolgozók fogadásáról szóló szabályokon az EU, így orvosolná a munkaerőhiányt
Csúszás az igazságszolgáltatási dossziénál
A módosított helyreállítási terv küszöbönálló jóváhagyásával eldőltnek látszik a fejtörő is, amely akörül zajlott, hogy vajon milyen pénzek lesznek először elérhetők Magyarország számára a függőben lévő kifizetések közül. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy a kohéziós politikai források egészének kifizetését blokkoló, úgynevezett horizontális feljogosító feltételnek való megfelelés lesz az első sikeres próbálkozás a magyar kormány részéről. Emlékezetes, hogy ehhez az igazságszolgáltatás függetlenségét helyreállítani hivatott négy intézkedésen (egyúttal a 27-ből négy szupermérföldkövön) át vezet az út.
A bizottság – amelynek három hónap áll a rendelkezésére a magyar teljesítés újraértékelésére – eddigi utolsó lépésként nemrég két tisztázó kérdést intézett a kormányhoz. Az egyiket a Kúria ügyelosztási rendszerének elektronikussá tételéről (elkerülendő minden politikai beavatkozást), a másikat pedig a magyar bíróságok azon elidegeníthetetlen jogáról, hogy előzetes döntéshozatal céljából akadálymentesen fordulhassanak az Európai Bírósághoz.
Az általános ügyek tanácsának szerdai ülését követően Bóka János Európa-ügyi miniszter megerősítette, hogy a magyar válasz még nem készült el, de az egyeztetések mind politikai, mind technikai szinten folynak. Úgy tudjuk, hogy szerdán kétoldalú megbeszélésre is sor került Bóka és a magyar igazságügyi dossziéért felelős biztos, Didier Reynders között. Ez alkalommal a magyar fél informálisan elővezette, milyen válaszokban gondolkozik.
Hiába tűnt korábban valószínűnek, hogy a biztosi testület november 21-i ülésén pozitív véleményt alkot a magyar igazságszolgáltatási reformokról, az idő rövidsége miatt ebből már nem lesz semmi. Ennek oka, hogy magyar oldalon alighanem törvénymódosításokra lesz szükség a még fennmaradó bizottsági aggodalmak eloszlatásához, amiről Budapesten a legmagasabb szinten kellene dönteni. Az Orbán-kormány dolgát azonban megnehezíti, hogy éppen a korábbi elvárások folyományaként az igazságszolgáltatást érintő jogszabályi módosítások előtt minimum 15 napos konzultációt kell tartani az Országos Bírói Tanáccsal (OBT-vel). Ha tehát lenne is készség Budapesten az újabb, Bóka miniszter által támasztott feltételnek tekintett törvénymódosításokra, hosszabb időt, alkalmasint több hetet vehetnek igénybe.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar jelentéstevő: Orbán csak a szavazati jog megvonásából értene
A feltételességi eljárás szupermérföldköveiről is megtorpantak az egyeztetések
Így mind nagyobb a valószínűsége annak, hogy az igazságszolgáltatási dosszié időben összecsúszik a másik nagy nyitott kérdéskörrel, a jogállami (költségvetési) feltételességi eljárásra vonatkozó huszonegy szupermérföldkőről párhuzamosan folyó egyeztetéssel. Itt korábban, még októberben ugyancsak felgyorsulni látszottak a megbeszélések, de értesülésünk szerint azóta nem történt érdemi előrelépés. Ez különösen olyan kulcskérdésekre vonatkozik, mint a közhasznú alapítványok (Erasmus+), a vagyonnyilatkozatok és a független Integritás Hatóság hatásköreinek kibővítése.
A magyar kormány a mai napig nem jelentette le hivatalosan Brüsszelnek a feltételek teljesítését, amire válaszul a bizottság véleményezhetné a korrekciós intézkedéseket. Ha így marad a helyzet, a bizottság legkésőbb december 15-ig közzé fogja tenni időközi jelentését a feltételességi eljáráshoz kötődő szupermérföldkövek teljesítésének állásáról. A magyar kabinetnek egyébként az az álláspontja, hogy már egy évvel ezelőtt eleget tett minden feltételnek, de Brüsszel újabbakat és újabbakat támasztott. Ezt a bizottságnál határozottan cáfolják.
Az igazságszolgáltatási reformok pozitív visszaigazolása esetén a bizottság megállapítaná, hogy Magyarország momentán megfelel a horizontális feljogosító feltételnek. Ebben az esetben a kormány nagyjából 13 milliárd euró kohéziós politikai forrás lehívását kezdhetné meg hatvan nappal a pozitív bizottsági vélemény után. Ezt az összeget nem egyben, hanem több év alatt, a benyújtott fizetési kérelmek kiegyenlítésével folyósítanák. A magyar kormány eddig 202 millió euró értékű számlát nyújtott már be a 2021–2027-es pénzügyi keret terhére, amelyből minden fejlesztési alapot egybevéve körülbelül 22 milliárd euró jár hazánknak.
Bizottsági forrásaink ugyanakkor figyelmeztetnek rá, hogy a tagállamoknak tematikus mérföldköveket is teljesíteniük kell a kifizetések megkezdéséhez. Egy forrásunk az akkori állás alapján a 13 milliárd körülbelül felére saccolta a pozitív bizottsági értékelés esetén valóban felszabaduló támogatási összeget.
