Öt év alatt több, mint 15 ezer kínai bevándorló érkezett Magyarországra a kormány letelepedési kötvényével. Egy kutatás szerint a gazdagabb kínaiaknak bejön Orbán Viktor migránsellenes politikája, a magyarokat pedig nagyon segítőkész és befogadó embereknek tartják. A legtöbben nem gazdasági okok, hanem a levegő és az oktatás minősége miatt választották Magyarországot. Igaz, az első csalódás akkor érte a tehetősebb kínai letelepedőket, amikor rájöttek: a magyar tanárok közül sokan nem beszélnek angolul, így kénytelenek a gyerekeket Google Fordítóval iskolába küldeni.
Beck Fanni a CEU Szociológia és Szociálantropológiai Doktori Iskolájának hallgatója Nyíri Pállal az Amszterdami Szabadegyetem antropológus professzorával közösen készítettek kutatást az új bevándorlókról.
A magyar bürokrácia láthatatlan csodái
Elsősorban szabadságot és demokráciát vásároltak maguknak azok a letelepedési kötvényes kínaiak, akik 2013 és 2017 között, gyakran offshore cégek mögé bújt közvetítőirodákon keresztül, fizették be a magyar államnak a kezdetekben még csak 250 ezer eurós díjat.
„Nagyon gyorsan működött a lebonyolítása a letelepedésnek. Onnantól, hogy az ember megigényelte, nem kellett éveken keresztül várni, hogy esetleg elutasítsák, vagy elfogadják, hanem egy hónapon belül biztosan megkapták a letelepedési engedélyt”
A magyar kormány különféle expókon hirdette a letelepedési engedélyt, ami hosszabb távon magyar állampolgárságot is jelenthet. A kutatók szerint a magyar kötvények kritériumrendszere egyáltalán nem volt szigorú.
„Volt azért ebben némi verseny is, hiszen sok ország igyekezett leegyszerűsíteni a gazdag, potenciális bevándorlók letelepedését. Illetve itt nem feltétlenül a letelepedésről van szó, hiszen ezeknek a programoknak nem feltétele az, hogy a jelentkező ott, abban az adott országban tartózkodjon. Itt inkább arról van szó, hogy fektessenek be, cserébe ide jöhetnek élni és egy idő után akár állampolgárságot is szerezhetnek”
– magyarázta tapasztalatait Beck Fanni, a CEU antropológusa, aki szerint a kutatásukból az is kiderült, hogy a magyar letelepedési kötvény viszonylag olcsónak számított még a kelet-európai országok versenyében is. A tehetős új bevándorlóknak még a magyar bürokrácia legendás bonyolultságával sem kellett a kezdetekben megismerkedniük.
„Nagyon gyorsan működött a letelepedés lebonyolítása. Onnantól, hogy az ember megigényelte, nem kellett éveken keresztül várni, hogy esetleg elutasítsák, vagy elfogadják, hanem egy hónapon belül biztosan megkapták a letelepedési engedélyt”
– mesélte a Szabad Európának Beck Fanni.
"Nemzethy matyó" helyett Nobel-díj
A kutatók szerint a kötvényeket kínáló közvetítőcégek PR-gépezete valósággal elvarázsolta a kínai befektetőket, mégpedig a magyar Nobel-díjasok számával és Magyarország sporteredményeivel.
„Nagy marketing volt és különböző országokat egymással versenyző brókerek próbálták eladni a potenciális kivándorlóknak. Ez olyan, mint egy piac. Persze, érdekes megnézni, hogy mi az, amivel Magyarországot elsősorban eladták. Nagyon gyakran éppen az oktatás minőségével, amit azzal bizonyítottak, hogy milyen sok Nobel-díjas származik Magyarországról. Illetve a sporteredmények is megjelentek ebben. Érdekes, hogy itt egy erős átjárás van a kormány retorikája, propagandája és a brókerek narratívái között”
– tette hozzá a kutatás társzerzője Nyíri Pál.
A tehetősebb kínaiaknak nem csak Magyarország olcsósága jött be, hanem a kötvényekkel bizniszelő ügynökségek vakító PR-ja a magyar oktatás színvonaláról. És az is tetszett nekik, hogy a magyar levegő a kínai metropoliszokéhoz képest szinte már hegyi.
Iskolakezdés Google Fordítóval
A két antropológus azt mondta a Szabad Európának, hogy az általuk vizsgált húsz letelepedési kötvényes kínai család alapvetően elégedett új otthonukkal, Magyarországgal. Sokuknak azonban az oktatási rendszer döbbenetes csalódás volt.
„Nem pontosan értik, mi történik a magyar iskolákban. A magyar oktatásban egyáltalán nincsen semmiféle irányelv arra nézve, hogy a bevándorló gyerekeket hogyan integrálják. Nincs magyar, mint idegen nyelv. Nincs semmiféle segédlet az állam részéről, hogy a bevándorló szülőkkel hogyan tartsák a tanárok a kapcsolatot. Homályos nekik, hogy a gyermekük oktatásában tulajdonképpen mi történik, pedig ez számukra a legeslegfontosabb szempont”
– magyarázta Beck Fanni.
A jó PR miatt a sok tehetős új bevándorló úgy gondolja, hogy – bár megtehetnék, hogy magániskolába járassák a gyerekeiket – a magyar oktatási rendszer gördít akadályt a külföldi gyerekek gyors integrációja elé. Az új hazát választók magyar közoktatásba vetett hitére a rögvalóság gyorsan rácáfol, amikor iskolakezdésnél kiderül: még ha beszélnek is a kínai gyerekek angolul, az állami oktatási rendszerben a tanárok nem feltétlenül. Így, mivel a gyerekek egy mukkot sem beszélnek magyarul, amikor bekerülnek az iskolába, a Google Fordítóval kommunikálnak. És ez még nem minden.
„A gyerekeket általában egy vagy két évfolyammal alacsonyabb osztályba rakják be. Ez a bevett gyakorlat a bevándorló gyerekek „integrálására” abból kiindulva, hogy ha valaki ötödikes volt Kínában, akkor ő harmadikban biztos mindent ért abból, hogy mi történik matekból, környezetismeretből. Természetesen ez nem így van. A gyakorlatban ugyanolyan kevéssé érti mindezt, mint a saját életkorának megfelelő tananyagot, hiszen egy szót sem ismer az elhangzottakból. Ez megkíván egy nagyon hathatós külső segítséget, magyar különórákat” – mondja a CEU doktorandusza.
A tehetős szülőknek azonban az első sokkot leszámítva nem okoz gondot a gyerekeik gyors szintre hozása, mivel a magyarországi különórák kínai viszonylatban nevetségesen olcsónak számítanak.
A Négy Tigris és Kőbánya helyett Adyliget
Nyíri Pál, az amszterdami Vrije Egyetem professzora a ’90-es évek elejétől kutatja a bevándorló kínaiakat. Tapasztalatai szerint a piacozó-kereskedő-vállalkozó bevándorlóknál nagyságrendekkel gazdagabbak azok a kínaiak, akik az utóbbi néhány évben az Orbán-kormány letelepedési kötvényével érkeztek Magyarországra. A kutatásuk szerint - a magukat egyébként középosztálybelinek tekintő bevándorlók – gyakran Budán a 2/A-ban vagyis Adyligeten vásárolnak villákat.
A két kutató számára az is meglepő volt, hogy a legtöbben a magyarokat nyitottnak és segítőkésznek tartják; Magyarországot pedig sokkal befogadóbbnak, mint Angliát vagy Németországot. Az elmúlt években csupán egyetlen esetben tapasztalták azt, hogy egy letelepedési kötvényes kínai férfi kifejezetten az őt ért rasszista megnyilvánulások miatt hagyta el Magyarországot – magyarázta a Szabad Európának Nyíri Pál.
„Az egyik fontos módja annak, hogy kövessük az itteni kínaiak számára fontos kérdéseket az a közösségi média. Konkrétan a WeChat-re gondolok. Ezen jelent meg két éve egy poszt, amiben egy apa leírta, milyen rosszul bántak az iskolában a gyerekével és ez annyira traumatizálta a családot, hogy itt is hagyták Magyarországot és Portugáliába költöztek. Amikor megnéztük az erre adott reakciókat, úgy tűnt, hogy nem sokan azonosultak ezzel a véleménnyel. Nem váltott ki helyeslési hullámot. Nem igazán hallottunk további eseteket.”
A koronavírus-járvány annyiban árnyalta ezt a képet, hogy kitörésekor az emberek sokkal inkább Kínát azonosították a vírussal, ezért voltak tapasztalok rasszizmusra és atrocitásokra a magyar iskolákban is. De végül ezek is alábbhagytak.
„Valószínűleg azért, mert karanténba kerültek a gyerekek. Elsősorban a gyerekek között tapasztaltak a szülők ilyen diszkriminatív viselkedést. A gyerekek kezdték el sárgázni és különböző módon a vírussal azonosítani a kínai osztálytársaikat, iskolatársaikat. Miután bejött a digitális oktatás viszonylag hamar megszűnt ez a helyzet. Mire visszatértek az intézményekbe a gyerekek, addigra ennek már nyoma sem volt” – tette hozzá Beck Fanni.
Nyíri Pál példaként elmondta: szerinte azért sem érzékelik a rasszizmus és elutasítás jeleit a kötvényesek, mert egyrészt jó környéken laknak, másrészt viszonylag keveset vagy egyáltalán nem használnak tömegközlekedést.
Egy mélyen zsebbe nyúlós történet
A két kutató tapasztalata szerint már vannak olyan kínai bevándorlók, akik 5 év után már visszakapták az államtól a letelepedési kötvényekbe fektetett pénzüket.
A letelepedési kötvény programban résztvevők hiteleztek a magyar államnak, amely ígérete szerint 5 évvel később visszafizette a pénzüket. A program lebonyolítását javarészt ismeretlen hátterű offshore cégekre bízta a magyar kormány. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest számításai szerint 30 milliárd forintos kár érte a Rogán Antal által kitalált programban a magyar adófizetőket, miközben a Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forintot kaszáltak a programon.
A letelepedési kötvény programban résztvevőknek csak 2020-ban több, mint 110 milliárd forintot fizettet vissza a magyar kormány.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
