Szojuz MSZ típusú űrhajót küldenek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) február 20-án, hogy visszahozza a Földre az ott tartózkodó két orosz és egy amerikai űrhajóst, miután nemrégiben megsérült az az egység, amely az eredeti tervek szerint hazaszállította volna őket.
Az orosz űrügynökség (Roszkoszmosz) korábban arról számolt be, hogy az ISS-hez kapcsolódó Szojuz űrhajónál december közepén hűtőfolyadék-szivárgást észleltek. A szakértők szerint nem műszaki hiba okozta, a sérülés az eddigi vizsgálatok szerint feltehetőleg egy mikrometeorit becsapódása miatt keletkezhetett a külső hűtő radiátoron.
Ezzel az űrhajóval szeptemberben érkezett az űrállomásra Dimitrij Petelin, Szergej Prokopjev és Frank Rubio, akiket az eredeti elképzelések szerint március 16-án váltott volna le az orosz Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub, illetve az amerikai Loral O’Hara.
2031-ben nyugdíjba vonulhat a Nemzetközi Űrállomás
A terveket a történtekre tekintettel módosították, így végül február 20-án mentőmisszió indul a fent tartózkodó asztronauták hazaszállítására, míg a megsérült egység legénység nélkül tér vissza a Földre. Ennek megfelelően az új űrhajósok érkezésének menetrendje is borulni fog.
Vitalij Egorov szakértő optimálisnak nevezte a megoldást az emberek biztonsága és az űrprogramot érő károk minimalizálása szempontjából.
Az ISS fedélzetén jelenleg összesen hét ember tartózkodik.
Ehhez kapcsolódóan: A NASA elítélte a Roszkoszmoszt, miután űrhajósai oroszpárti zászlókkal pózoltak
Moszkva nemrégiben jelentette be, hogy 2024 után kiszáll a Nemzetközi Űrállomás fenntartásából, és addigra saját bázis építésébe kezd.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és több más nemzetközi partner is abban reménykedik, hogy az ISS működése 2030-ig biztosítható lesz.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország 2024 után elhagyja a Nemzetközi Űrállomást
Miközben az amerikai–orosz kapcsolatok az elmúlt években folyamatosan romlottak, az űrkutatás azon ritka területek közé tartozott, ahol a két ország továbbra is együttműködött, ami bizonyos mértékig a hidegháború egy időszakára is jellemző volt.
Az amerikai, európai, japán, kanadai és orosz űrhivatal által közösen működtetett ISS első elemét 1998-ban bocsátották Föld körüli pályára, és a bázis azóta is 250 kilométeres magasságban kering bolygónk körül. A futballpályányi kutatóállomáson 2020 óta folyamatosan tartózkodik legalább egy űrhajós.
Ehhez kapcsolódóan: Tíz lenyűgöző tény, amit tudni kell a húsz éve lakott Nemzetközi Űrállomásról
Az űrhajósok rendszerint körülbelül fél év után azzal az űrhajóval térnek vissza, amellyel odaérkeztek.
A Nemzetközi Űrállomásra a világ mintegy húsz országának több mint 250 asztronautája jutott el, akik több ezer kutatóprojektben vettek részt. Mindemellett a bázis végig elsősorban orosz–amerikai projekt maradt, az eddigi látogatók nyolcvan százaléka is e két országból érkezett.
Az állomáson 2030-ig folytatódik a munka, utána magánűreszközök veszik át a szerepét, amivel a NASA számításai alapján csak 2031-ben 1,3 milliárd dollárt tudnak megtakarítani.
