Több millió magyar egészségét károsíthatja a hazai szállópor-szennyezés, attól függően, hol él. Ez főleg télen okoz súlyosabb helyzeteket, döntően ott, ahol fával vagy szeméttel tudnak csak fűteni a helyiek. Ábrázoltuk a szórványosan működő állami mérőműszerek elérhető adatait a téli szezonból, a Sajó völgyében például tartósan rossznak tűnik a helyzet. Az embereknek maguknak kéne kiharcolniuk az elviselhető levegőt a környékükön.
Ha az ember nem jut levegőhöz, viszonylag gyorsan meghal. De ha csak szennyezett levegőhöz jut, akkor is jellemzően jóval hamarabb hal meg a kelleténél, egyebek közt tüdő-, szív- és érrendszeri bajok alakulhatnak ki attól is függően, hogy mivel és milyen sokáig szennyezik.
Magyarországon pedig nem olyan jó a helyzet, évente ezres nagyságrendű ember élete múlhat azon, hogy itthon nem sikerül határérték alá csökkenteni a légszennyezés szintjét.
Jelenleg még elég nehéz lenne pontosan megbecsülni, hogy mondjuk egy szmogban álló játszótérre rendszeresen vitt gyerekek közül pontosan kik és milyen kockázattal lehetnek később asztmásak vagy tüdőrákosak szerencsésebb társaikhoz képest. Viszont nagyobb sokaságra vannak magyar becslések is, például 2014-ben azt becsülte a magyar állam, hogy Várpalotán minden 30 éves több mint egy évvel tovább élhetne, ha sikerülne határérték alá vinni a helyi légszennyezést.
A helyi légszennyezés azért számít, mert komoly helyi különbségek lehetnek, Galyatetőn jellemzően sokkal jobb a levegőminőség, mint Csepelen, vagy a forgalmas budapesti Déli pályaudvar közelében ugyanannyi szellőztetés mellett gyorsabban lesz szürke az elsőn lakók fehér függönye, mint a negyediken lakóké.
Két éve az uniós bíróság elmarasztalta Magyarországot, mert a 2005 és 2017 közötti adatok alapján rendszeresen és tartósan rossz volt az országban a levegő több helyen is. Megállapították, hogy a magyar kormányok a bíróság figyelmeztetése ellenére nem álltak elő kézzelfogható tervvel a levegőminőség javítására. Erről alább olvashat bővebben.
Többféle szennyezőanyag okozhat problémát, de ez a figyelmeztetés a szálló porra, pontosabban a PM10-re (10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékre) vonatkozott. Maga a szálló por ezen belül sokféle anyag lehet a nehézfémektől a szilikátokon át a spórákig és az aromás szerves vegyületekig.
A méretük azért fontos, mert a nagyobb részecskék akadnak fenn az emberi légzőrendszer szűrőin. Ezek pedig változó formában és mértékben, de légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak a szálló port sűrűn belélegző embereknél.
A szálló port döntően régebbi típusú kályhák és nem megfelelő tüzelőanyagok, mellettük az autóval közlekedők és az erőművek, hulladékégetők hozzák létre az adott környéken.
„A WHO becslése szerint ma Magyarországon évente legalább hatezer ember levegőminőségi okok miatt hal meg. Az elsődleges egészségkárosító a légszennyezésben a tíz mikrométernél kisebb szálló por. Elsődleges forrásai azok a háztartások, amelyek tűzifával és illegális tüzelőanyaggal fűtenek. Ez a legnagyobb fenntarthatósági probléma ma Magyarországon” – magyarázta lapunknak tavaly Pálvölgyi Tamás, a BME docense. Elmondása szerint ez az egészségügyi kockázat nagyjából kétmillió embert érint az országban.
A járvány időszaka alatt nem egyértelmű, hogy a megbetegedések csökkentek-e, vagy csak felismerésük és regisztrálásuk esett vissza az egészségügyi rendszer zavarai folytán
Az idei telet nézve az OMSZ adataiból az látszik, hogy karácsony előtt több helyen is több napig meghaladta az 50 ug/m3-es napi határértéket a mért légszennyezés. Ezt a 2005 óta érvényes uniós szabályok szerint egy évben legfeljebb 35-ször lehetne átlépni egy településen.
Úgy tűnik, hogy a december elseje óta eltelt időszakban a legszennyezettebbnek mutatkozó Miskolc és Kazincbarcika közötti régióban sikerült ezt 20-28 napon át meghaladni. Ez azt jelenti, hogy több helyen szinte minden másnap rossz volt a levegő.
Adott esetben ráadásul extrém mértékben, csaknem 100 ug/m3-es értékeket mutatva. Jellemzően főleg a karácsony és a szilveszter előtti időszakokban romlott nagyot a levegőminőség a legtöbb helyen, illetve február elején.
Extrém magas napi értékeket egyébként más helyeken is mértek, csak nem ennyire tartósan, például Nyíregyházán, Debrecenben vagy Szegeden.
Budapesten sikerült a települések közül messze a legtöbb működő mérőműszerrel mérni. Itt egy külsőbb kerületben, az újpalotai Kőrakás park mellett mérték átlagosan a legrosszabb értékeket.
Az ottani játszóterek mellett a nyolc napi átlag meghaladta az 50 ug/m3-es határértéket.
Ha a hazai mérőműszerek pontos helye érdekli, legkönnyebben a kapcsolódó uniós levegőminőségi oldalon tudja megnézni.
A vonatkozó EU-s térképen az is jobban látszik, hogy a rossz levegő nem feltétlenül az ipari zónák sajátja, vagy hogy milyen foghíjasan működik a mérés Magyarországon, de például Romániában még gyengébbnek tűnik ugyanez.
Európában a levegő minősége az elmúlt években folyamatosan javult. A 2022–2023-as tél viszont jó eséllyel rövid távú visszalépést hozhatott, a rendkívüli körülmények miatt sok helyen újra felpörgethették a helyiek a fafűtést.
Magyarországon például Békéscsabán is extrém magas napi átlagértékeket mértek február elején, de azt nem tudni, hogy előtte mi történt, mert nem működött a mérés, nincs adat.
Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) képviselője a korábban említett brüsszeli ítélet kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ezzel együtt is elsődlegesen a magyar állampolgárok feladata lenne, hogy kikényszerítsék a tiszta levegőhöz való jogukat.
A jogász szerint lehet olyan gond a vonatkozó mérésekkel, hogy nem reprezentatív helyeken állítják fel a műszereket, „nem a szennyezett utak közelében, hanem a kevésbé szennyezett területeken, így összességében kevesebb légszennyezést mutatnak, mint ami a lakosságot éri”. A jellemzően a civilek által kezdeményezett lakossági mérések során rendre a hivatalos adat fölé mérik a légszennyezést, ami ezt erősíti meg. Pedig akár utcáról utcára eltérő egészségügyi hatásai lehetnek a légszennyezésnek Massay-Kosubek szerint.
Több százezer otthonban hivatalosan fával fűtenek jelenleg is. Kevésbé jól mérhető, de valószínűsíthető, hogy közülük sokan arra szorulnak, hogy lopják hozzá a friss, nedves fát.
Vagy elégessenek bármilyen szemetet az autógumitól a furnérlapokon át a lakkozott ablakkeretig, ha nem akarnak megfagyni. Akinek pedig még a száraz fa is túl drága, annak valószínűleg a kályhája sem túl hatékony.
A szakemberek szerint ezeket a családokat nem megbüntetni érdemes, hanem figyelmeztető kampányokkal megcélozni, hiszen az energiaszegénységben élők akkor sem fognak tudni mással fűteni, ha bírságot is kapnak mellé.
Számukra a célzott tüzelőtámogatási rendszer átalakítása lehet a megoldás egyik iránya, a másik pedig olyan, önerő nélküli beruházási programok elindítása, ahol a legszennyezőbb eszközöket segítik lecserélni.
