Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rutin a lehallgatás, nem kivétel


Tüntetés a Dunagate néven elhíresült lehallgatások miatt 1990. január 12-én

Számos lehallgatási és megfigyelési botrány volt már Magyarországon a rendszerváltás után. A célkeresztben jellemzően politikai ellenfelek és civilek voltak. Az is előfordult, hogy a nagy botránynak tűnő megfigyelési ügyben semmiféle bizonyíték nem került elő.

A Pegasus-botrány csak a jéghegy csúcsa lehet. Az elmúlt években egész iparág épült ki arra, hogy kiszolgálják azokat az államokat, amelyek rejtett módon szeretnék megfigyelni állampolgáraikat. Úgy tűnik, ezeket a magyar állam is intenzíven igénybe veszi, az elmúlt években ugyanis több olyan ügyre is fény derült, ami arra utal, hogy a magyar hatóságok civileket, újságírókat hallgathatnak le. A módszerek egyre kifinomultabbak, és idővel egyre olcsóbbak lesznek.

Több lehallgatási és megfigyelési botrány volt a 2010 előtti Magyarországon is, valódi következménye azonban egyiknek sem lett igazán.

Windowsos gépeket is lehallgattak a magyar hatóságok

A Bloomberg épp múlt pénteken számolt be arról, hogy Magyarország is vásárolt abból a kémszoftverből, amely a Windows egyik sérülékenységét kihasználva tudott kémkedni. A program a Pegasushoz hasonlóan célzott megfigyelésre alkalmas, de attól eltérően nemcsak telefonok lehallgatására, hanem számítógépek, hálózati eszközök és az internetre kötött egyéb eszközök megfigyelésére is. Az izraeli Candiru cég programját használták politikusok, emberi jogi aktivisták megfigyelésére is, de a megfigyeltek nevét nem hozták nyilvánosságra.

Maga a program 16 millió euróba került (5,7 milliárd forint), bármennyi eszközre fel lehetett telepíteni, de egyszerre csak tíz eszközt lehetett vele megfigyelni. Plusz 1,5 millióért (540 millió forint) azonban még 15 ember kommunikációját is monitorozni lehetett. Azért a múlt idő, mert a kémprogramot felfedező kutatók értesítették a Microsoftot, az pedig befoltozta a megfigyelést lehetővé tevő hibát.

A cikk kiemeli, hogy egész iparág alakult ki azokból a cégekből, amelyek autoriter rezsimeknek értékesítenek megfigyelő eszközöket, amiket azok saját állampolgáraik és politikai ellenfeleik lehallgatására használnak.

Black Cube és magyar civilek

A 2018-as választások előtt egy szintén izraeli, részben titkosszolgálati módszereket alkalmazó magánhírszerző cég, a Black Cube dolgozott rá olyan magyar civil szervezetekre, amelyek akkor épp az Orbán-kormány célkeresztjében voltak.

A Black Cube munkatársai nem létező szervezetek nevében kértek találkozót a civilek munkatársaitól, hogy rájuk nézve terhelő kijelentésekre bírják rá őket, illetve, hogy bizonyíthassák: egy nemzetközi összeesküvés részesei. A találkozókon készült hangfelvételek aztán a kormánymédiában landoltak. A célpontok között volt a menekülteket segítő Migration Aid, a Soros Fund Management egykori vezetője, de próbáltak találkozni a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselőivel is.

Amikor pedig Szél Bernadett, az LMP akkori társelnöke a nemzetbiztonsági bizottságban szerette volna erről megkérdezni az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőit, a bizottságban ülő fideszes képviselők nem tűzték napirendre az ügyet.

Világszerte visszaélnek az izraeli kémfegyverrel
Világszerte visszaélnek az izraeli kémfegyverrel

Bangladesnek is segített Magyarország

Igen különös esetről számolt be az Al-Jazeera idén februárban. A hosszú oknyomozó cikk arról szól, hogy miként vásárolt a bangladesi titkosszolgálat izraeli megfigyelőprogramokat. Mivel a muszlim többségű ország nem ismeri el Izraelt, ezért közvetítőre volt szükségük. A megfigyelő eszközöket ezért Magyarországon keresztül vásárolták. A beszerzés kulcsfigurája Haris Ahmed lehetett. Ő a bangladesi hadsereg vezérének, Aziz Ahmednek a testvére. Haris, akit hazájában elítéltek, hamis útlevéllel Magyarországra szökött, miközben gyilkosság miatt rajta volt az Interpol körözési listáján. Haris 2015-ben tért vissza hazájába.

A bangladesiek az izraeli PicSix nevű cég P6 Intercept nevű programját vásárolták meg. Ezzel tömeges megfigyelést lehet végezni, mivel az eszköz adótoronynak álcázza magát, így közelében lévő készülékek rákapcsolódnak, és így akár 200–300 készülék teljes adatforgalmát lehet ellenőrizni valós időben.

A cikk azt is megjegyzi, hogy a bangladesi katonai hírszerzés tisztjeit Magyarországon képezték ki izraeli titkosszolgálati szakértők.

Miskolcon a régi iskola szerint

A Szabad Európa is beszámolt arról, hogy tavaly szeptemberben kamerát és mikrofonokat találtak a miskolci városháza üléstermében. A hivatalos közvetítőrendszertől függetlenül működő eszközök 2016-ban kerülhettek a terembe, beszerzésükről az akkori fideszes polgármester, Kriza Ákos döntött a képviselők tudta nélkül.

Gruevszki tízezreket hallgatott le
Nem kell a Watergate-botrányig menni, hogy egy megfigyelési ügybe belebukó vezetőt találjunk. A volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki bukásához is nagyban hozzájárult, amikor kiderült: a macedón titkosszolgálat több mint húszezer állampolgárát hallgatta le törvénytelenül. Lehallgattak bírókat, újságírókat, politikusokat, sőt Gruevszki saját minisztereit is. Mivel a kormánytagok beszélgetései is nyilvánosságra kerültek, számos bűncselekményre derült fény: korrupció, bírók és ügyészek munkájába való beavatkozás, gyilkossági ügy eltussolása. A felvételek 2015-ben kerültek nyilvánosságra, az egyik szivárogtatóval, Gyorgyi Lazarevszkivel a Magyar Narancs készített exkluzív interjút. Gruevszkit azóta börtönbüntetésre ítélték Észak-Macedóniában, ami elől Magyarországra menekült.


Civilek, újságírók, ellenzéki politikusok furcsa telefonjai

2017 végén számolt be arról a HVG, hogy, „furcsa jelenséggel szembesült az utóbbi hetekben néhány, a kormány által Soros Györgyhöz kötött civil szervezet vezetője, újságírók, köztük a 168 Óra és a HVG munkatársai, valamint egy neve elhallgatását kérő ellenzéki politikus: telefonjuk egyértelmű jelét adta annak, hogy megfigyelhetik őket”. Ők ugyanazt tapasztalták, amiről korábban Jávor Benedek, a Párbeszéd akkori EP-képviselője posztolt: telefonbeszélgetés közben megszakadt a vonal, majd a beszélgetés korábbi részleteit lehetett visszahallani.

Poloskák a köztévében

2016 tavaszán találtak videó és hang rögzítésére is alkalmas berendezéseket az MTVA épületében. A poloskák Vaszily Miklós az MTVA vezérigazgatója, Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban voltak elrejtve.

Vas Imre beismerte, hogy ő telepítette a készülékeket, és azzal védekezett, hogy „az eszközök telepítése magasabb célokat szolgál”.

A nyomozás során végül az derült ki, hogy valóban történt lehallgatás, de bűncselekmény nem. „Az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei” – írta az ügyészség. Ez azért is fura magyarázat, mert a közmédia intézményei nemzetbiztonsági védelem alá tartoznak. Vaszily azóta a kormánymédia egyik fontos vezetője lett.

Poloskák a jogvédő szervezet irodájában

Telefonbeszélgetések lehallatására alkalmas eszközöket találtak 2016 nyarán az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet irodájában. Ebben az ügyben is született bejelentés, de sosem derült ki, kik helyezték el a poloskákat a civil szervezet irodájában.

2010 előttről sincs hiány megfigyelési botrányokból, nézzük a legemlékezetesebbeket:

1962: Rejtett fényképezőgép telepítése egy irodai rádió hangszórójába. Képkocka a Belügyminisztérium Filmstúdiójának az álcázás technikai részleteit oktató filmjéből.
1962: Rejtett fényképezőgép telepítése egy irodai rádió hangszórójába. Képkocka a Belügyminisztérium Filmstúdiójának az álcázás technikai részleteit oktató filmjéből.

Dunagate

A rendszerváltás utáni első lehallgatási botrány az 1990 január elején kirobbant Dunagate volt. Ekkor az SZDSZ és a Fidesz politikusai azt jelentették be, hogy az állambiztonság alkotmányellenesen gyűjt adatokat ellenzéki politikusokról, valamint törvénytelenül semmisít meg iratokat. A pártok állították, hogy a Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálata még a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltása után is folytatta az ellenzéki szervezetek megfigyelését. Később az is kiderült, hogy a botrány kirobbanása után is folytatódott a bizonyítékul szolgáló iratok megsemmisítése. A botrány hatásárára lemondott az akkori belügyminiszter, Horváth István és helyettese, Pallagi Ferenc is.

Nyírfa-ügy

Névtelen bejelentés nyomán indult meg a vizsgálat 1996 végén az Információs Hivatalnál (IH), ami aztán Nyírfa-ügy néven került be a köztudatba. Ennek során kiderült, hogy az eredetileg a magyar–ukrán–román határ térségben zajló illegális tevékenységek feltérképezésére indított akció során törvénytelenül figyeltek meg politikusokat. Találtak megfigyelésre utaló anyagot Horn Gyula miniszterelnökről, Baja Ferenc, Pál László, Csintalan Sándor, Máté László, Nagy Sándor és Szekeres Imre szocialista országgyűlési képviselőkről, valamint Tölgyessy Péter, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila SZDSZ-es, illetve Kónya Imre néppárti képviselőkről.

Az akció felelőse Földi László, az IH akkori műveleti igazgatója volt. Földi a rendszerváltás előtt III/I-es hírszerző tiszt volt, később a Defend Kft. vezetőjeként került a hírekbe, ma pedig rendszeres vendége a kormánymédiának, és szakértőként rendre a Fidesz politikáját támogató nyilatkozatokat tesz. Később sem Földit, sem az ügy többi vádlottját nem ítélték el.

Kisebbségi önkormányzatok megfigyelése

1996-ban derült ki, hogy egy évvel korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) megfigyelte az alakuló kisebbségi önkormányzatokat Baranya megyében. A kiszivárgott dokumentumok alapján a cigány, a szerb, a német, a bolgár és a horvát önkormányzatokról gyűjtöttek adatokat.

Nikolits István, a titkosszolgálatot felügyelő miniszter azt mondta, hogy a sajtóból értesült az esetről, és hogy a délszláv háború miatti menekülthullám miatt kezdtek adatgyűjtésbe. Arra már nem tért ki, hogy az adatgyűjtés miért terjedt ki a cigány és a német kisebbségekre is.

Az 1998-as „megfigyelési ügy”

Orbán Viktor első miniszterelnökségének egyik első bejelentése az volt 1998 nyarán, hogy az előző, MSZP-kormány idején törvénytelenül folyt titkos adatgyűjtés fideszes képviselőkről és családtagjaikról. Az ügy több mint egy évig téma volt a közbeszédben, kivizsgálásra parlamenti vizsgálóbizottság alakult, ahol minden jelentős szereplőt meghallgattak, magát Orbán Viktort is, perdöntő bizonyíték azonban nem került elő. Az ügyben tett feljelentés (hivatali visszaélés, jogosulatlan adatkezelés, különleges személyi adatokkal való visszaélés, valamint jogosulatlan titkos információgyűjtés alapos gyanúja miatt) után azonban az ügyészség nem indított nyomozást, mondván, nem tudták megállapítani az alapos gyanút.

Kosztolányi Dénes, az ún. Megfigyelési Bizottság fideszes elnöke és Kövér László a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a parlamentben 1999. november 30-án
Kosztolányi Dénes, az ún. Megfigyelési Bizottság fideszes elnöke és Kövér László a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a parlamentben 1999. november 30-án

Űrgammák

Még zajlott a megfigyelési ügy vizsgálata, mikor 1999 márciusában Orbán Viktor bejelentette, hogy a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője megbízást adott Pokorni Zoltán akkori fideszes képviselő megfigyelésére. Később kiderült, hogy a megbízást Czégé Zsuzsa adta egy magánnyomozónak. Az ügyészség arra jutott a nyomozás során, hogy a megfigyelés során nem történt bűncselekmény. A magánnyomozónak segített a Köztársasági Őrezred volt tisztje, aki jogosulatlan adatkezelést követett el (kiadta Pokorni címét a magánnyomozónak), ezért leszereltek.

2010 előtt is figyeltek meg újságírókat

A Figyelő akkori újságírója, Galambos Márton egy interjúkészítés érdekes körülményeiről számolt be 2009-ben. „Úgy tűnik, egy cikk írása közben lehallgatták a telefonom, és az egyik találkozómra oda küldtek egy nyugdíjas ügynököt, spiclit, vagy ki tudja, mit.” Aztán részletesen leírja, miként jelent meg az interjú helyszínén egy gyanúsan viselkedő férfi, aki akkor is követte az újságírót, amikor interjúalanyával kiment az utcára. A cikk arról szólt, hogy miként nyer milliárdos közbeszerzéseket az Eclipse nevű cég, amely honlappal nem, titkosszolgálati kapcsolatokkal azonban rendelkezik.


Defend Kft. és Földi László ismét

2002-ben derült ki, hogy az akkor többségi állami tulajdonban lévő, Földi László vezette Defend Kft. majdnem kétszáz emberről gyűjtött adatokat – még az első Fidesz-kormány alatt. A megfigyelésre a megbízást az állami Magyar Fejlesztési Bank adta, a célszemélyek pedig a bank ügyfelei voltak. A Defend az adatgyűjtés során az APEH-től is kapott bizalmas adatokat. A Fidesz kormányázása idején a Defend addigra – részben állami megrendeléseknek köszönhetően – milliárdos forgalmú céggé vált. A jogosulatlan adatkezelés miatt indított nyomozást megszüntették, mivel a hatóság szerint nem történt jelentős érdeksérelem.

Második megfigyelési ügy

Az 1998-as megfigyelési ügyhöz hasonlóan tíz évvel később ismét fideszesek megfigyelésével vádoltak hatóságokat, de itt sem sikerült semmit bizonyítani. 2008-ban a Magyar Nemzet azt állította, hogy 2002-ben szocialisták megrendelésére egy magánnyomozó cég adatot gyűjtött Orbán Viktorról, Simicska Lajosról, valamint Kalmár Istvánról (ő a Magyar Postát vezette). A lap meg is nevezett két érintett MSZP-s politikust, akik megrendelhették az adatgyűjtést (Kapolyi László és Keller László), ám a vizsgálat arra jutott, hogy szocialista politikusok nem adtak ilyen jellegű megrendelést.

UD Zrt.

2008 őszén tett feljelentést Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője az UD Zrt. két tulajdonosa, valamint a cégnek dolgozó két volt titkosszolgálati munkatárs ellen. A szerteágazó ügynek több, máig homályban maradt részlete van (például, hogy miért készítettek mintegy 80 emberről – köztük Bajnai Gordonról – környezettanulmányt). A nagy port kavaró botrány abból lett, hogy Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke kapott egy, az NBH által rögzített hangfelvételt. Ezen az UD Zrt. egyik vezetője, Tóth János és az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor beszélget telefonon. A hívásban Tóth arról kérdezi Csányit, hogy az UD Zrt. teljesítse-e azt a kérést, hogy kompromittáló anyagokat gyűjtsenek Dávidról. Tóth azt állította, hogy a Dávid lejáratására irányuló felkérést Tombor Andrástól (Orbán Viktor egykori külpolitikai tanácsadójától, ma a jelentős állami támogatásokat kapó Mathias Corvinus Collegium alapítójaként ismert) kapta. Az is elhangzik a beszélgetésen, hogy az akció mögött „Stumpfék állnak”, a cél pedig, hogy Almássy Kornél legyen az MDF új elnöke. Az ügyben számtalan bírósági eljárás indult, a vádlottak padjára került Szilvásy György akkori titokminiszter (felmentették), Dávid Ibolya és Herényi Károly is (megrovást kaptak).

XS
SM
MD
LG