Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lehet tanulniuk az afgán nőknek, de nikábban és szegregáltan


Oktatás a tálibok előtt. Mostantól nem ülhetnek együtt a férfi és női diákok, és nem találkozhatnak az épület előtt. Sőt a nőknek teljesen el kell fedniük a testüket

A tálibok új öltözködési szabályzatot és korlátozásokat vezettek be az afganisztáni egyetemeken tanuló nők számára. E szerint teljesen feketébe kell burkolniuk a testüket. A diákokat szegregálják, és jobbára csak nők taníthatnak nőket.

Jó hír az afgán nők és lányok számára, hogy visszatérhetnek az egyetemre. Ami viszont már kevésbé, hogy a tálibok szigorúan korlátozzák a szabadságukat.

A Szabad Európa birtokába jutott az Afganisztánban a hatalmat átvevő fundamentalisták oktatási minisztériumának új rendelete, amely szerint minden női diáknak, tanárnak és alkalmazottnak iszlám abajaruhát és -hajat, a testet és az arc nagy részét eltakaró fekete nikábot kell viselnie, sőt a kezüket is el kell fedniük kesztyűvel.

A további kikötések szerint nemek szerint szegregálják az osztályokat – vagy legalábbis függönnyel választják ketté a termet. A rendelet szerint a női diákokat csak nők, esetenként „idősebb, hibátlan jellemű férfiak” taníthatják, de utóbbiak csak helyettesítőként, ha nincs női tanár.

A nemzetközileg elismert kabuli kormány múlt havi összeomlása után hatalomra kerülő tálibok többször közölték: „A nőknek és a lányoknak minden joguk meglesz az iszlámon belül.”

A már korábban is vasmarokkal kormányzó fundamentalisták most úgy próbálják beállítani magukat, hogy mérsékeltebbek lettek; meg akarják nyugatni az afgánokat és a világot, hogy megváltoztak. Az 1996–2001 közötti brutális rezsim idején a tálibok elnyomták a nőket, és súlyosan korlátozták a lányok oktatását.

A magánegyetemek hétfői megnyitásához igazított új szabályaik azonban arra utalnak, hogy a keményvonalas csoport kormányzása miatt az elmúlt húsz év fejlődését visszafordítva drámaian megváltozik a nők élete.

„Az elnyomás egyértelmű jele”

A változások, mint például a nemek elkülönítése az iskolában és az egyetemen egyértelműen félelmet és a nők és lányok elleni megkülönböztetés kultúráját teremtik meg” – mondta Szamira Hamidi, egy száműzetésben élő jogi aktivistanő, aki a tálibok fenyegetései miatt menekült el Afganisztánból.

„A fekete fátylat viselő nők nem képviselik az afgán kultúrát – tette hozzá. – Ez a nők és lányok életében az elnyomás egyértelmű jele.”

A tálibok visszatérése előtt az afgán nők együtt tanulhattak a férfiakkal és férfi előadók óráit hallgathatták. Nem volt olyan öltözködési szabályzat sem, amely arra kényszerítette volna őket, hogy eltakarják magukat.

Most új, keményebb valósággal szembesülnek.

Az afgánok által a közösségi médiában megosztott fotókon férfiak és nők láthatók az Ibn Szína kabuli magánegyetemen, ahol az órákon függönnyel elválasztva tanulnak. A képeken látható nők közül sokan fekete ruhát és hidzsábot viselnek, bár az arcuk látható – ami nyilvánvalóan az új öltözködési szabályzat megsértése.

„Jó magaviseletű idős férfiak”

A tálibok által kiadott rendelet szerint a nőknek abaját, az alakot eltakaró felsőruhát és nikábot, az arcot a szemek kivételével eltakaró kendőt kell viselniük.

Marjam, egy, a délkeleti Hoszt városból származó nő az Azadi rádiónak elmondta, hogy sok nő hajlandó a hajat eltakaró hidzsábot viselni. De a mindent elfedő nikáb vagy burka „nem elfogadható az afgán nők számára” – tette hozzá.

A tálibok a kilencvenes években is előírták a burka viselését.

A radikálisok rendelete azt is kimondta, hogy az egyetemeken és főiskolákon a férfiaknak és a nőknek külön be- és kijáratot kell használniuk.

„Az egyetemek kötelesek női tanárokat felvenni a női hallgatók számára” – áll a dokumentumban.

Ha nem tudnak női tanárokat alkalmazni, az intézményeknek „meg kell próbálniuk dokumentáltan jó magaviseletű idősebb férfi tanárokat alkalmazni”.

Miközben a nőknek külön kell tanulniuk, azt is előírják számukra, hogy öt perccel korábban kell befejezniük az órát, mint a férfiaknak, hogy ne tudjanak találkozni az épület előtt.

A rendelet értelmében a nőknek várótermekben kell maradniuk, amíg férfi osztálytársaik el nem hagyják az épületet.

„Az új korlátozások ellenére pozitívumnak tűnik, hogy a tálibok engedélyezték az oktatást a nők számára” – mondta a 18 éves Szalgy Baran, aki a legmagasabb pontszámot kapta az idei afgán egyetemi felvételi vizsgákon.

„A táliboknak be kell tartaniuk, amit ígértek” – mondta az Azadi rádiónak, arra az ígéretre utalva, amely szerint a tálibok garantálják a nők jogait, beleértve az oktatáshoz való jogot.

„Az egyetemi tanárainkat bátorítani és értékelni kell, és optimistán kell tekintenünk a jövőbe” – mondta még.

A nők jogainak megsértése

Mások azonban nem hiszik el, hogy a tálibok megváltoztak, és megengednék a nőknek, hogy éljenek az oktatáshoz és a munkához való jogukkal.

Az amerikai vezetésű invázió után masszívan megugrottak az egyetemi felvételi jelentkezések Afganisztánban, különösen a nők körében. Minden korosztályból lányok milliói tértek vissza az iskolapadba, bár a női oktatás terén elért eredmények főként a városokra korlátozódtak.

A nők miniszterként, parlamenti képviselőként és tartományi tisztviselőként is szerepet játszottak a közéletben. Szavazati joguk volt, és az otthonukon kívül is dolgozhattak.

Amikor a tálibok 1996–2001 között irányították Afganisztánt, a nőknek tetőtől talpig be kellett takarniuk magukat, megtiltották, hogy az otthonukon kívül dolgozzanak, a tanulmányokat csak a tizenéves lányoknak engedélyezték, és megkövetelték, hogy közterületen férfi rokon kísérje őket, ha elhagyják az otthonukat.

Burkát viselő nő az afganisztáni Herátban 2001. december 11-én. A szőnyegeket Iránból importálták, miután a néhány hónappal azelőtt induló amerikai invázió nyomán eltávolították a tálibokat a hatalomból
Burkát viselő nő az afganisztáni Herátban 2001. december 11-én. A szőnyegeket Iránból importálták, miután a néhány hónappal azelőtt induló amerikai invázió nyomán eltávolították a tálibokat a hatalomból

A tálibok eddig számos olyan elnyomó törvényt és retrográd intézkedést hoztak vissza, amelyek ismertek korábbi regnálásuk idejéből.

Kabulban például azt „tanácsolják” a nőknek, hogy maradjanak otthon. A fundamentalisták elbocsátották az állami televízió női riportereit. Azt is megtiltották, hogy a női kormányalkalmazottak visszatérjenek a munkahelyükre, annak ellenére hogy férfi kollégáikat visszaengedték. A fővárosban sok lányiskola is zárva van.

Az elmúlt napokban Kabulban, a nyugati Herát városában és az északi Mazár-e Sarifban is több nő tüntetett egyenlő jogokat követelve.

A tüntetések szervezői szerint tálib fegyveresek erőszakkal szétkergették a résztvevőket, akik szeptember 6-án Mazár-e Sarif utcáira vonultak, hogy jogaik megőrzését és az új kormányba való bevonásukat követeljék.

Kabulban, Herátban és Mazár-e Sarifban tiltakoztak a hétvégén, 2021. szeptember 3-án afgán nők, jogaik garantálását követelve a hatalmat megszerző táliboktól
Kabulban, Herátban és Mazár-e Sarifban tiltakoztak a hétvégén, 2021. szeptember 3-án afgán nők, jogaik garantálását követelve a hatalmat megszerző táliboktól

A közösségi médiában megosztott fotókon látszik, ahogy több tucat nő „A nők jogainak megsértése = az emberi jogok megsértése” és „Politikai részvételt akarunk minden szinten” jelmondatokat tartalmazó feliratokkal tiltakozott.

Frud Bezhan és a Szabad Európához tartozó Radio Azadi anyaga.
XS
SM
MD
LG