Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lengyel választás – szélsőjobboldali kihívással néz szembe Ukrajna kapcsán a kormányzó párt

Ukrán menekültek a varsói Global Expo kiállítási csarnokában felállított Humanitárius Segítségnyújtási Központ recepcióján 2022. július 15-én
Ukrán menekültek a varsói Global Expo kiállítási csarnokában felállított Humanitárius Segítségnyújtási Központ recepcióján 2022. július 15-én

Lengyelország múlt heti lépése az ukrán gabonaimport betiltására egy nagyobb dilemmát jelez a szorosnak ígérkező októberi választások előtt: hogyan tudják a kormányzó nacionalisták ellensúlyozni a szélsőjobboldal nyomását, mivel Varsó továbbra is támogatni szándékozik Kijevet az oroszok elleni háborúban.

Miután az október 15-i szavazás várható kimenetele korántsem egyértelmű, Ukrajna olyan témává vált, amellyel a szélsőjobboldali konföderáció szavazatokat lophat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párttól, és a jobbközépen álló lengyelek megosztásával csökkentheti esélyét a működőképes többség megszerzésére.

A konföderáció igyekszik kihasználni, hogy sok lengyel már nem túl lelkes az ukrán menekültek iránt – úgy érzik, hogy a kormány túl messzire ment a háború elől menekülők szociális juttatásainak és egyéb segélyeinek kiterjesztésében. Ugyancsak a maguk javára fordítanák a gazdák dühét, akik szerint az ukrán gabonaimport aláássa terményeik árát.

Amikor Ukrajna perrel vágott vissza az ukrán gabona behozatali tilalmának elrendelésére Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában, Sławomir Mentzen, a konföderáció egyik vezetője azon gúnyolódott, hogy Varsó most „valószínűleg megemeli az ukránoknak nyújtott gyermektámogatásokat, és ingyenhiteleket kínál nekik a lakásvásárláshoz Lengyelországban”.

Azt is mondta, Ukrajna „kihasználta a lengyel kormány hiszékenységét”.

Piotr Müller kormányszóvivő közölte, hogy az ukránoknak felajánlott támogatás nagy része csak átmeneti.

Míg a lengyelek általános hozzáállása az ukrán menekültekhez továbbra is pozitív, és Kijev háborús erőfeszítéseit szinte egyöntetűen támogatják, a kutatások azt mutatják, hogy egyre jobban terjednek a kritikus nézetek.

Ehhez kapcsolódóan: Egyre több ukrán választja Németországot Lengyelország helyett

Másképp látják

Egy múlt hónapban készült felmérés azt mutatja, hogy a háború kitörése utáni 91 százalékról 69 százalékra csökkent azoknak a lengyeleknek a száma, akik támogatják az ukrajnai menekültek beengedését, egynegyedük ellenzi. 2022 elején mindössze négy százalék volt ez az arány.

Más kutatások kimutatták, hogy a fiatal nők idegenkednek leginkább az ukrán menekültektől.

A CBOS közvélemény-kutató minapi jelentése szerint a versengés állhat ennek hátterében szinte mindenért – a munkától kezdve a szerelmi partnerekig –, hiszen a menekültek sok esetben maguk is fiatal nők.

Bármi is az ok, a konföderáció nyíltan hangot adott azon lengyelek aggodalmának, akik úgy érzik, hogy veszélyezteti érdekeiket az ukránok beáramlása.

„Nincs kétségem afelől, hogy szükséges Ukrajna támogatása, katonai eszközökkel is, olyan területeken, amelyek nem csökkentik Lengyelország saját katonai képességeit” – mondta Anna Bryłka, a konföderáció szóvivője a Reutersnek.

„A PiS-kormány azonban túl messzire megy a segítség terén.”

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a konföderáció, amelynek szavazói nagyjából ugyanazokat a hazafias, katolikus értékeket vallják, mint a PiS választói, a szavazatok 7–11,4 százalékát szerezheti meg. A legutóbbi, 2019-es országos választáson 6,8 százalékot kapott.

A közvélemény-kutatások azt is mutatják, hogy a PiS, amely 2019-ben a voksok 43,6 százalékát gyűjtötte be, valószínűleg továbbra is a legnagyobb párt marad a parlamentben – ahol egy EU-párti, liberális blokk a fő ellenzéke –, de nehézségekbe ütközhet a többség megszerzésénél. Ebben az esetben opció lehet egy koalíció a konföderációval.

Ehhez kapcsolódóan: Egyszerre tartják a parlamenti választásokat és a migrációs népszavazást Lengyelországban

Kényes egyensúly a gőz kiengedésére

Ennek a politikai háttérnek a figyelembevételével döntött úgy a PiS, hogy meghosszabbítja az ukrán gabonaimport tilalmát, válaszol a párt vidéki hátországaiban erősödő indulatokra.

„Amikor szükség volt rá, kinyitottuk a szívünket, megnyitottuk otthonainkat az Ukrajnából érkező menekültek előtt – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. – De amikor meg kell védeni a lengyel gazdákat, a PiS-kormány megteszi, mert számunkra a lengyel gazdák érdekei a legfontosabbak.”

Egyes elemzők szerint az alacsony gabonaárat inkább globális tényezők okozták, mint az ukrán import.

Morawiecki gazdákra tett megjegyzései csak a legfrissebbek azoknak a tisztviselőknek a nyilatkozatai közül, akik határozottabban viszonyulnak Kijevhez.

A két ország augusztusban bekérette egymás nagykövetét, miután a lengyel elnök tanácsadója azt mondta: Kijevnek „el kell kezdenie értékelni azt a szerepet, amelyet Lengyelország játszott Ukrajna érdekében az elmúlt hónapokban és években”.

A retorika megváltozása nem maradt észrevétlen Lengyelország nyugati szövetségeseinek körében.

„Mindent megtesznek azért, hogy visszaszerezzék azokat, akik a konföderációhoz pártoltak át – mondta egy Varsóban dolgozó nyugati diplomata. – Szerintünk ez a választások után megváltozik.”

Egy kormánytisztviselő szerint a PiS-nek egyensúlyt kell teremtenie két dolog között. Az egyik a lengyelek büszkesége, amelyet amiatt a kulcsszerep miatt éreznek, amit országuk Ukrajna megsegítésében játszott; a másik pedig a választói frusztrációk elismerése.

„Változott a kommunikáció hangneme a kormánytáborban, de a fő üzenet változatlan maradt: támogatjuk Ukrajnát” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.

„Bármilyen furcsán hangzik, a hangnemváltás célja Ukrajna támogatásának fenntartása, és azért van rá szükség, mert a társadalom elfáradt, sokall bizonyos költségeket, és egy egyoldalú üzenet fenntartaná ezt a hangulatváltozást. Ezért egyensúlyra van szükség a gőz kiengedéséhez.”

Növekvő feszültség: Lettország fokozza a készültséget a belarusz határon

A lett határőrség helikoptere felszáll Lidumniekiben, hogy ellenőrizze a belarusz–lett határ melletti területet augusztus 8-án. Lettország, Lengyelország és a NATO keleti szárnyának más országai aggodalmuknak adtak hangot a Belaruszból érkező potenciális fenyegetés miatt, ahol jelenleg a Wagner-csoporthoz tartozó több ezer katona állomásozik
1/7 A lett határőrség helikoptere felszáll Lidumniekiben, hogy ellenőrizze a belarusz–lett határ melletti területet augusztus 8-án. Lettország, Lengyelország és a NATO keleti szárnyának más országai aggodalmuknak adtak hangot a Belaruszból érkező potenciális fenyegetés miatt, ahol jelenleg a Wagner-csoporthoz tartozó több ezer katona állomásozik
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
Lettország Lengyelországgal együtt megerősítette a határ menti biztonsági intézkedéseket, mióta a Wagner-csapatok júliusban megérkeztek Belaruszba<br />
&nbsp;
2/7 Lettország Lengyelországgal együtt megerősítette a határ menti biztonsági intézkedéseket, mióta a Wagner-csapatok júliusban megérkeztek Belaruszba
 
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
A két ország közötti határ közel 173 kilométer hosszú. Lettországnak keletre Oroszországgal is van közös határa<br />
<br />
&nbsp;
3/7 A két ország közötti határ közel 173 kilométer hosszú. Lettországnak keletre Oroszországgal is van közös határa

 
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
Edgars Rinkevics lett elnök ellenőrzi a lett&ndash;orosz határt Lidumnieki közelében augusztus 8-án. A balti állam azzal vádolja a szomszédos országot és annak vezetőjét, Aljakszandr Lukasenkát, hogy szándékosan a válságövezetekből migránsokat hoz a határra, hogy illegálisan lépjenek be Lettországba<br />
&nbsp;
4/7 Edgars Rinkevics lett elnök ellenőrzi a lett–orosz határt Lidumnieki közelében augusztus 8-án. A balti állam azzal vádolja a szomszédos országot és annak vezetőjét, Aljakszandr Lukasenkát, hogy szándékosan a válságövezetekből migránsokat hoz a határra, hogy illegálisan lépjenek be Lettországba
 
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
A Lett Határőrség különleges egységének tisztjei a belarusz határon, a Robeznieki közelében lévő kerítés mentén. Riga nemrég provokációval vádolta a belarusz biztonságiakat, amikor szerintük a határkerítést megrongálva négy migránst engedtek át illegálisan a határon<br />
&nbsp;
5/7 A Lett Határőrség különleges egységének tisztjei a belarusz határon, a Robeznieki közelében lévő kerítés mentén. Riga nemrég provokációval vádolta a belarusz biztonságiakat, amikor szerintük a határkerítést megrongálva négy migránst engedtek át illegálisan a határon
 
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
2021 augusztusában a rigai kormány rendkívüli állapotot hirdetett a határ menti régióban, és felhatalmazta a határőrséget a migránsok visszafordítására.&nbsp;A hatóságok szerint idén eddig csaknem 5300 embert akadályoztak meg az illegális határátlépésben Lettországban<br />
<br />
<br />
&nbsp;
6/7 2021 augusztusában a rigai kormány rendkívüli állapotot hirdetett a határ menti régióban, és felhatalmazta a határőrséget a migránsok visszafordítására. A hatóságok szerint idén eddig csaknem 5300 embert akadályoztak meg az illegális határátlépésben Lettországban


 
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
Lengyelország, Litvánia és Lettország &ndash; a NATO és az Európai Unió Belarusszal határos tagjai &ndash; már azóta riadókészültségben vannak, hogy két évvel ezelőtt nagyszámú migráns és menekült érkezett a határaikra Belaruszból.&nbsp;Szerintük Aljakszandr Lukasenka Oroszország szövetségeseként a migrációs útvonalat egy hibrid hadviselés keretében nyitotta meg, amelynek célja a nyugati országok instabilitásának megteremtése
7/7 Lengyelország, Litvánia és Lettország – a NATO és az Európai Unió Belarusszal határos tagjai – már azóta riadókészültségben vannak, hogy két évvel ezelőtt nagyszámú migráns és menekült érkezett a határaikra Belaruszból. Szerintük Aljakszandr Lukasenka Oroszország szövetségeseként a migrációs útvonalat egy hibrid hadviselés keretében nyitotta meg, amelynek célja a nyugati országok instabilitásának megteremtése
Lettország határaira már két éve nagyszámú migráns érkezett Belaruszból, a Wagner-csoport fegyvereseinek júliusi érkezése pedig tovább fokozta az aggodalmakat, ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket a belarusz határ mentén. Riga szerint a mozgolódás egy hibrid hadviselés része.
Previous slide
Next slide
Készült az AP beszámolójának felhasználásával.
This item is part of
XS
SM
MD
LG