Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Tömegek tüntettek a rendezettebb egészségügyért Lengyelországban


Varsói tüntető 2021. szeptember 11-én.

Egészségügyi dolgozók és szimpatizánsaik tízezrei tüntettek a méltóbb munkakörülményekért és béremelésért Varsóban szeptember 11-én. A tüntetések másnap is folytatódtak, az országban erős egészségügyi szakszervezetek szervezik a megmozdulásokat.

Nagyjából 30 ezer ember tüntetett szombaton Varsóban az egészségügyi béremelésekért és a méltóbb munkakörülményekért. A tüntetők közt a szülésznőktől a mentősökön át a laboratóriumi technikusokig az egészségügyi dolgozók széles skálája felvonult.

A többek közt "Egy ápoló 30 betegre! Kinek kell először segíteni?", "Beteg ország" vagy a "Kipihent orvos = biztonságban lévő beteg" transzparensekkel tüntető tömeg dobokkal és dudákkal vonult végig a városon.

A tüntetésen felszólalók azzal érveltek, hogy a lengyel egészségügyben szélsőségesen sok munkaórát kell dolgozniuk, amivel nem csak a betegeik biztonságát veszélyeztetik, de a saját életüket is megrövidíthetik.

"Rendes munkahelyet akarunk rendes fizetéssel ... Havonta 500 órát dolgozom, nem a pénzért, hanem mert nincs más, aki elvégezze"

- mondta el például Wojciech Zdanowski, egy 41 éves mentős. A tüntetők a magasabb bérek mellett több dolgozót és adminisztratív munkatársat akartak. Emellett külön lépéseket várnának el az őket érő fizikai és verbális agresszió elleni is.

Egészségügyi dolgozók tüntetése Varsóban, 2021. szeptember 11-én.
Egészségügyi dolgozók tüntetése Varsóban, 2021. szeptember 11-én.

Łukasz Jankowski, a varsói orvosi kamara vezetője emellett arról az elvárásól is beszélt, hogy a kormány tartsa be az ígéreteit, illetve szűnjön meg a valóságot eltorzító propaganda is, hivatkozott a Notes from Poland a Rzeczpospolitára.

A szakszervezetek és a kormány közt szeptember 10-én szakadtak meg a tárgyalások. A szakszervezetek állítása szerint nagy vonalakban azt szeretnék elérni, hogy jövőre a GDP 8 százalékát költse az állam egészségügyre, a tervezett 7 százalék helyett.

Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerint viszont irreálisak az egészségügyi dolgozók kérései, mivel azok bőven 10 százalék fölé vinnék a GDP-arányos egészségügyi költségvetést.

Orvosok, ápolók tömegei migráltak nyugatra

A lengyel egészségügyi rendszer annyiban hasonlít a magyarra, hogy már a járvány előtt is alulfinanszírozott volt, és a lengyel egészségügyi dolgozók tömegei költöztek nyugatra gazdasági bevándorlóként.

Mostanra Lengyelországban jut népességarányosan a legkevesebb orvos a betegekre az OECD adatai szerint. Emellett szélsőségesen kevés az ápoló is az országban, ezer lakosra csak 5,1 ápoló jut, ami az EU negyedik legrosszabb adata.

Összehasonlításként ez az adat Finnországban 14,3, az uniós átlag 8,2 és például Magyarországon Szerbiában is 6 felett van.

Lengyelországban egy szakképzett orvos nagyjából bruttó egymillió forintnyi zlotyt keres havonta az állami egészségügyben. Egy átlagos ápoló pedig bruttó 440-500 ezer forintnyi pénzt. Ez nettóban havonta nagyjából 770 ezer, illetve 315-365 ezer forintra jöhet ki idén, adókedvezmények nélkül.

A tüntetést a Lengyelországban jelentős taglétszámmal bíró egészügyi szakszervezetek szervezték, például a több mint 80 ezer taggal bíró Ápolók és Szülésznők Országos Szakszervezete (OZZPiP). A tüntések pedig vasárnap is folytatódtak.

Készült az AP és a Reuters híreinek felhasználásával.

XS
SM
MD
LG