Lengyelország kedden bemutatta a cselekvési tervet, amellyel véget vetne annak a jogállami vitának, amelyet az Európai Unióval folytat az előző, nacionalista kormány által bevezetett, vitatott igazságügyi reformok miatt.
A Jog és Igazságosság Párt (PiS) vezette korábbi lengyel kormánynak korántsem volt zavartalan a kapcsolata Brüsszellel, az EU több tízmilliárd eurós helyreállítási forrást fagyasztott be a Covid-járványt követően, miután azzal vádolta meg Varsót, hogy aláássa a bírók függetlenségét.
Ám októberben új kormányt választottak a lengyelek az Európa-párti Donald Tusk vezetésével, aki erőfeszítéseket tett a jogállamiság helyreállítására és reményei szerint ezzel a pénz felszabadítására is.
A tervet Brüsszelben Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter ismertette. Azt mondta, hogy olyan törvényekből áll, amelyek célja a vitatott reformok visszafordítása.
„Ez az a cselekvési terv, amelyre polgáraink az október 15-i választásokon szavaztak és amelyet előtte évekig szorgalmaztak” – mondta Bodnár újságíróknak.
„Mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Brüsszelt: jó úton járunk a jogállamiság helyreállítása felé.”
A holtpontra jutott jogállamisági vitában az Európai Bizottság 2017 decemberében aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyét Lengyelországgal szemben. Ez a jogállamiság fenyegetése esetén alkalmazott végső eljárás.
A 2018-ban Magyarországgal szemben is bevetett 7. cikkely elméletileg akár egy állam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet az EU Tanácsában.
Bár a bizottság annak idején úgy ítélte meg, hogy a lengyel reformok az igazságszolgáltatást a kormányzó többség politikai irányítása alá vonták, az eljárás inkább csak fenyegetésekhez vezetett, mint szankciókhoz.
Ehhez kapcsolódóan: 2023, amikor először hátrált meg a kormány a jogállamiság lebontásában
„Világos elkötelezettség”
Lengyelország abban bízik, hogy az új terv nyomán még a június 6–9-re tervezett európai parlamenti választások előtt hivatalosan visszavonják a 7. cikkely alapján elfogadott intézkedést.
„Ez az első olyan pozitív lépés a 7. cikkelyről folytatott hatévnyi vita után, amely az eljárás lezárását hozhatja” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.
Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa szerint az új lengyel kormány „egyértelmű elkötelezettséget” mutatott a múltban okozott károk felszámolására.
„Néha hosszú lesz a folyamat, de a múltban valódi jogsértés történt, most pedig egyértelmű a szándék ennek kijavítására” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Csatlakozását kérné az Európai Ügyészséghez a pénzcsapok megnyitásán dolgozó Lengyelország
Anna Lührmann európai ügyekért felelős német miniszter kevésbé visszafogottan méltatta a Varsó által bevezetendő változásokat.
„Lengyelország a jogállamiság problémás gyermekéből a demokrácia bajnokává válik” – mondta újságíróknak.
Az EU már tett néhány lépést kapcsolatai javítására Varsóval, és novemberben jóváhagyta 5,1 milliárd euró feltétel nélküli előleg kifizetését Lengyelországnak.
A fennmaradó források addig befagyasztva maradnak, amíg a reformok el nem oszlatják Brüsszel aggályait.
