Joe Biden elnök kedden a Fehér Házban tárgyal lengyel kollégájával és Lengyelország kormányfőjével, akik azt szeretnék elérni, hogy Washington találjon megoldást a háború kritikus pillanatában a Kijevnek szánt segélyek jóváhagyására.
Andrzej Duda elnök a látogatás előtt arra szólította fel a NATO többi tagországát, hogy növeljék a GDP-jük három százalékára védelmi kiadásaikat, miután Oroszország háborús alapokra helyezi saját gazdaságát, és folytatja Ukrajna meghódítását. Lengyelország már most is saját gazdasági teljesítményének négy százalékát költi védelemre, ami a duplája a NATO jelenleg kétszázalékos célkitűzésének.
„Az ukrajnai háború egyértelműen megmutatta, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be a biztonsági kérdésekben Európában és a világon, és ennek így is kell maradnia – mondta Duda hétfőn a lengyelekhez intézett beszédében. – Ugyanakkor más NATO-országoknak is nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egész szövetség biztonságáért, intenzíven kell korszerűsíteniük és erősíteniük a haderejüket.”
A The Washington Postnak írt véleménycikkében, amely a katonai kiadások növelésére hívta fel a NATO-n belül a figyelmet, Duda azzal érvelt, hogy Oroszország „háborús üzemmódra” állítja át gazdaságát, és éves költségvetésének csaknem harminc százalékát fordítja fegyverkezésre.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan védekezhet jobban az EU?
„Ez a szám riasztó, akárcsak az Oroszországból érkező más adatok – írta Duda. – Vlagyimir Putyin rezsimje jelenti a legnagyobb veszélyt a globális békére a hidegháború vége óta.”
A Biden-kormányzat szerint Duda felhívása a NATO-országok védelmi kiadási céljának növelésére túlságosan ambiciózus, legalábbis egyelőre.
„Úgy gondolom, az első lépés az, hogy minden ország elérje a kétszázalékos küszöböt, és ebben javulást tapasztalunk – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője. – Szerintem ez az első lépés, mielőtt egy újabb javaslat megvitatásába kezdenénk.”
Biden abból az alkalomból hívta meg Washingtonba Dudát és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy Lengyelország 25 évvel ezelőtt csatlakozott a NATO-hoz. Varsó akkor történelmi lépést tett a Nyugat felé, miután a több évtizedes kommunista uralom végeztével kitört Moszkva befolyási övezetéből.
A látogatás idején Washingtonban folytatódik a patthelyzet Ukrajna finanszírozását illetően. A republikánus többségű képviselőház a demokrata Biden ellenében blokkolja azt a 118 milliárd dolláros kétpárti segélycsomagot, amely hatvanmilliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának az Izraelnek és Tajvannak szánt támogatások, illetve az Egyesült Államok határbiztonságának erősítésére előirányzott pénzek mellett.
Indulása előtt Duda a varsói repülőtéren újságíróknak azt mondta: jóllehet a washingtoni tárgyalások középpontjában az évfordulós ünnepségek állnak, mindenekelőtt az európai biztonságra és „az orosz birodalmi politikára” fognak összpontosítani, amely „újra felemelte a fejét”.
Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden évértékelőjében az orosz elnök előtt meghajló Donald Trumpot ostorozta
A látogatás egyben újabb lehetőséget ad Bidennek arra, hogy bemutassa, miben különbözik az ő NATO-ról alkotott nézete a republikánusok valószínűsíthető 2024-es elnökjelöltjéétől, Donald Trumpétól.
Trump azt mondta: amikor elnök volt, arra figyelmeztette a NATO-szövetségeseket, hogy „bátorítani fogja” Oroszországot, „hogy azt tegyen, amit csak akar” azokkal az országokkal, amelyek „elmulasztják a kötelességüket”, és nem teljesítik a szövetség védelmi kiadási célját. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára szerint a lengyel vezetők látogatása alkalmat ad arra, hogy kifejezzék a két ország közös, „sziklaszilárd elkötelezettségét a NATO szövetségi rendszere mellett, amely növeli mindannyiunk biztonságát”.
Európa-szerte nő a félelem Ukrajna sorsát illetően, miután lőszerkészletei fogytán vannak, Oroszország pedig egyre több területet hódít meg az ukrajnai hadszíntéren, visszájára fordítva a 2022 februárjában indított háború kezdetén mutatott gyenge katonai teljesítményét.
Duda és Tusk, akik a tervek szerint amerikai törvényhozókkal is találkoznak Washingtonban, várhatóan csatlakoznak azokhoz, akik rá kívánják bírni Mike Johnson republikánus képviselőházi elnököt, hogy mozdítsa elő a segélycsomag elfogadását. Olaf Scholz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is Washingtonban járt az elmúlt hetekben, hogy aláhúzzák, milyen hatással van Európára Ukrajna amerikai pénzügyi támogatása.
„A helyzet a fronton nagyon súlyos – mondta Michal Baranowski, a német Marshall Fund részét képező varsói székhelyű GMF East ügyvezető igazgatója. – Nem olyasmiről beszélünk, amit júniusra vagy júliusra meg lehet javítani, hanem valami olyanról, amit márciusban vagy áprilisban kell helyrehozni.”
Az unió helyzetéről tartott múlt heti beszédében Biden azt mondta: „Ha valaki ebben a teremben azt gondolja, hogy Putyin Ukrajnánál meg fog állni, azt biztosíthatom: nem fog.”
A lengyel média szerint negyedszázad óta a mostani az első alkalom, hogy egy lengyel elnök és miniszterelnök egyszerre van Washingtonban, és az első olyan eset, hogy mindkét vezetőt egyszerre fogadják a Fehér Házban. Ebben a gesztusban sokan a jelen történelmi pillanat komolyságának felismerését látják, amelyben Oroszország ereje nő, miközben Ukrajnáé fogy.
