Az Európai Uniónak ki kell nyitni a szemét, amikor Oroszországgal üzletelne, fogalmazott Krisjanis Karins lett miniszterelnök Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése és a német-orosz földgázkereskedelem kapcsán.
„Még mi kell ahhoz, hogy belássuk: Oroszország veszélyt jelent Európára és az európai értékekre?” – mondta a német ARD-nek adott interjúban. Mint mondta, az orosz politika már régóta nem a demokrácia felé halad, és Európának fel kell ismernie, hogy az orosz kormány egészen eltávolodott a demokratikus értékektől.
Alekszej Navalnijt, az egyik legismertebb orosz ellenzéki politikust augusztus vége óta egy németországi kórházban ápolják, ahol az orvosok megállapították, hogy mérgezés miatt került életveszélyes állapotba. Korábban az az oroszországi kórház, ahol Navalnijt először ellátták, ezt még tagadta.
Később hozzátartozói elérték, hogy Navalnijt átszállíthassák egy németországi kórházba, ahol azóta egyértelműen megállapították, hogy a novicsok nevű anyaggal mérgezték meg. Ezt az idegmérget még a szovjet időkben fejlesztettek ki vegyifegyver hatóanyagaként, és az orosz titkosszolgálat azóta feltételezhetően többször használta a hatalomnak útban levő emberek ellen.
A mérgezés miatt az EU újabb szankciókat készített elő az orosz kormánnyal szemben, de egyelőre nem tudni, milyen konkrét lépések jöhetnek szóba. A szankciók bevezetését hátráltatja a nehézkes uniós bürokrácia, és az, hogy a tagországok nem egységesek a kérdésben. Egyelőre csak a már érvényben levő, még a Krím-félsziget megszállása miatt bevezetett szankciókat hosszabbították meg 2021. március 15-ig.
Leállhat az Északi Áramlat 2
A lett kormányfő szerint ezek a korlátozások (amelyek többek között vagyoni eszközök befagyasztását és beutazási tilalmat foglalnak magukban) az eset súlyához képest csak szimbolikusnak tekinthetők. Az esetleges új szankciókról szóló vita középpontjában az Északi Áramlat 2 nevű vezetékek áll, amit Németország évek óta épít az orosz Gazprommal közösen.
A több mint ezer kilométeres tenger alatti gázvezetékre eddig 9,5 milliárd eurót költöttek, és bár nagyrészt a Gazprom tette tőkét a projektbe, a költségekbe jelentős összegekkel szállt be a német állam, és még több nyugat-európai vállalat is.
A Navalnij-ügy után a német kormány napirendre vette a projekt leállítását, így a vezeték mostanra már 90 százalékban elkészült. Ettől Angela Merkel kancellár korábban mereven elzárkózott, annak ellenére, hogy a gázvezeték tervét már korábban is bírálták Oroszország nyugati szomszédai, beleértve Ukrajnát is – utóbbi ország jelentős gáztranzit-bevételektől is elesne, ha felépülne az őket elkerülő újabb vezeték.
Lengyelország és a balti államok most ismét az építkezés leállítására szólították fel a német felet. A lett kormányfő szerint a vezeték fokozná Németország és Európa kiszolgáltatottságát az orosz földgáznak, amit Moszkva már korábban is többször használt politikai bunkósbotként.
A világpolitika is közbeszólhat
Más uniós politikusok szerint viszont az EU-nak azért kell óvatosan eljárnia Oroszországgal szemben, mert ha túlságosan megromlik a viszony, az oroszok fontos döntéseket tudnak blokkolni az ENSZ biztonsági tanácsában.
Mások azzal érvelnek, hogy Oroszország a szíriai kormány fő szövetségese: az EU érdeke, hogy a menekültválság elkerülése érdekében humanitárius segítséget nyújtson Szíriában, Moszkva pedig a segítségnyújtás blokkolásával is tudja zsarolni az EU országait.
