A héten rendezték Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, ahol több mint hatvan állam képviseltette magát. Az országok miniszterelnökei, külügyi és védelmitárca-vezetői váltották egymást a panelbeszélgetések során. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, de a francia államfő, Emmanuel Macron is az esemény vendége volt. A magyar kormány vezető képviselői azonban nem akartak részt venni rajta.
Minden év májusában rengeteg biztonságpolitikai és katonai szakértő, döntéshozó találkozik a szlovák fővárosban a Globsec konferencia alkalmával. Az idei eseményen – amelyet most hétfőtől szerdáig tartottak – az USA-tól kezdve Lengyelországon át Ukrajnáig 63 ország vezető tisztségviselője volt jelen. A konferencia legfontosabb vendégének kétségtelenül Emmanuel Macron francia elnök számított, aki másfél órás panelbeszélgetésen vett részt. Ennek témája főként az ukrajnai háború volt, de a magyar kormány irányába tett utalás sem maradt el.
Macron ’56-hoz hasonlította az ukrajnai helyzetet
„Szeretném felidézni a magyar hírügynökség igazgatójának szavait, amelyeket 1956 novemberében mondott, röviddel azelőtt, hogy egy orosz tüzérségi gránát becsapódott volna: »Magyarországért és Európáért halunk meg« – mondta a beszélgetés elején tartott beszédében Macron. Hozzátette: azok az idők elmúltak, amikor nem hallgatják meg ezeket a segélykérő hangokat. – Az üzenetem egyszerű: nem fogjuk hagyni, hogy másodszor is elrabolják Európát” – jelentette ki. Macron szerint Oroszország ukrajnai inváziójával arra törekszik, hogy megtörje az európai egységet és saját elképzelései szerint alakítsa át a kontinenst. Leszögezte: elfogadhatatlanok Moszkvának az ukrajnai háború elején megfogalmazott követelései. Arról is beszélt, hogy a nemzetközi jog azon alapelve, amely szerint egy ország nem korlátozhatja egy másik állam szuverenitását, megkérdőjelezhetetlen.
Macron kitért rá: az elkövetkező időszakban megkezdődik az ukrán ellentámadás, amelynek sikerességében egyáltalán nem kételkedik. Kijelentette, hogy nem fogják legyőzni Ukrajnát. „Garantálnunk kell Ukrajna biztonságát, hiszen jelenleg Kijev tartja fenn Európa határait” – magyarázta annak kapcsán: fontos, hogy az emberek megértsék, miért életbevágó a tagállamok Kijevnek nyújtott támogatása.
Kijelentette: csakis olyan béke jöhet létre, amely Ukrajna teljes szuverenitását eredményezi. „Nem áldozhatjuk fel Ukrajna területének egyetlen szegletét sem, ezért csak olyan béke fogadható el, amely összhangban áll a nemzetközi joggal” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Franciaország támogatja-e Ukrajna NATO-tagságát, Macron arról beszélt: a jövő héten kezdődő vilniusi csúcstalálkozón tárgyalni fognak erről Olaf Scholz német kancellárral. „Azt gondolom, valami olyasmit kell felépítenünk, ami valahol az Izraelnek nyújtott biztonságpolitikai garanciák és a teljes jogú tagság között van – jelentette ki Macron Ukrajnára vonatkozóan. Magyarázatként hozzátette: nem számít rá, hogy a vilniusi NATO-csúcson konszenzusra jutnának Kijev teljes jogú NATO-tagságával kapcsolatban. – Ezzel együtt is azt gondolom, erős és konkrét biztonsági garanciák kellenek. Semmi esetre sem egy Budapest-csomagra van szükség” – utalt Macron az 1994-es budapesti memorandumra, amelyben a nagyhatalmak szavatolták Ukrajna függetlenségét, illetve határainak sértetlenségét, és amelyet az oroszok az invázió megindításával felrúgtak.
Von der Leyen: Lőszert és kiképzést nyújtunk
A konferencián szintén beszédet tartott az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki elmondta: az unió olyan lépést készít elő, amellyel a tagországok tüzérségilőszer-gyártásra vonatkozó kapacitásait szeretnék növelni, hogy segíthessék Kijevet. „Azok pedig, akik képesek rá, bocsássanak rendelkezésre nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket” – tette hozzá azzal, hogy ez jelentős segítséget nyújthat a harctéren Ukrajnának. Arról is beszélt, hogy az uniós tagállamok vállalták: év végéig harmincezer ukrajnai katonát képeznek ki saját területükön.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán is ott lesz a családi fotón, amellyel Putyinnak üzennek
A magyar kormány és a Kreml átfedése
A Globsec, amely egyben egy civil szervezet keretei közt működő elemzőközpont is, a konferencia apropójából a NATO keleti szárnyának biztonságpolitikai helyzetét is vizsgálta. Erről terjedelmes publikációt adtak ki, közvélemény-kutatásokat is végeztek az érintett államokban. A Globsec kutatása Magyarországgal kapcsolatban azt mutatja, hogy a lakosság egy jelentős része elutasítja a magyar kormány által terjesztett manipulatív narratívákat, így például az Orbán-rendszer nyilvános üzeneteinek ellenére a lakosság számottevő része úgy gondolja: biztosítani kell az LMBTQ emberek jogait. Mindez annak ellenére van így, hogy az Orbán-kormányok évek óta korlátozni igyekeznek a nem heteroszexuálisok jogait.
„Sajnos a magyar kormány kitartó kampányai, amelyek átfedést mutatnak a Kreml retorikájával, mégis nyomot hagytak a magyar társadalmon” – írja az elemzés. A magyarországi nyilvánosság ezért – összehasonlítva a többi kelet-közép-európai ország lakosságával – jobban vonakodik attól, hogy Oroszországot jelölje meg az ukrajnai háború felelőseként, vagy hogy biztonsági fenyegetésként értelmezze Moszkvát.
A Globsec a kutatásról szóló publikációban azt írja: a magyar kormány ellenőrzése alatt lévő állami média nagy szerepet játszott abban, hogy ilyen irányba formálja a lakosság álláspontját. Rámutatnak például arra, hogy míg a többi országban azok, akik a fősodratú médiát, közmédiát fogyasztják, inkább Oroszországot tartják felelősnek a háborúért, addig Magyarországon ez pont fordítva van, a magyar állami médiát követők kevésbé hajlamosak Oroszország felelősségét felismerni. Egyben az is igaz, hogy Magyarországon az ellenzéki beállítottságú polgárok körében inkább olyan nézetek népszerűek, amelyek nem esnek egybe a Moszkva által terjesztett narratívákkal. A felmérés viszont azt is megmutatta, hogy Magyarországon csak a lakosság 27 százaléka bízik a médiában.
A Globsec pozsonyi konferenciáján idén nem képviseltette magát a magyar kormány, holott korábban Szijjártó Péter részt vett a panelbeszélgetéseken. Henrieta Kunová, a szervezet helyettes kommunikációs igazgatója a Szabad Európa kérdésére elmondta: meghívták a magyar vezetőket is, de nem akartak részt venni az eseményen.
