Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyarország majdnem száz hellyel került hátrébb a gyermekjogi indexen


Gyerekek próbálják ki a forgó hordót a budapesti Gellért-hegy parkjában 2020. december 25-én
Gyerekek próbálják ki a forgó hordót a budapesti Gellért-hegy parkjában 2020. december 25-én

Magyarország a tavalyi 44. helyről idén a 141. helyre került a holland KidsRights nevű civil szervezet éves gyermekjogi indexén. A visszaesés oka a roma gyermekek elleni diszkrimináció.

A koronavírus-járvány világszerte súlyos hatással volt a gyermekek jogaira. Egy jogvédő csoport június 3-án közzétett éves felméréséből kiderült, hogy a fiatalokra akár generációs katasztrófa is várhat, ha a kormányok nem cselekednek időben.

A holland KidsRights nevű civil szervezet éves felmérése szerint gyermekek milliói maradtak ki az iskolából a Covid–19 okozta korlátozások miatt, amely hosszú távú hatással bír majd mind a testi, mind a lelki egészségükre.

A felmérés szerint Izland, Svájc és Finnország teljesített a gyermekjogok szempontjából a legjobban, míg Csád, Afganisztán és Sierra Leone a legrosszabb helyeken végeztek a felmérésben részt vevő 182 ország közül.

Magyarország nagyot esett vissza a listán a diszkrimináció miatt

A szervezet, amely az ENSZ adatai alapján méri, hogy az országok miként viszonyulnak az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez, idei, 46 oldalas felmérésének 32. oldalát Magyarországnak szentelte.

Magyarország azért lóg ki a sorból, mert 2020-ban a 44. helyet foglalta el, ám ebben az évben drámaian visszaesett a listán.

Jelenleg hazánk a 141. helyet foglalja el a gyermekjogi indexen. A visszaesés oka a diszkrimináció.

A felmérést végző bizottság „különös aggodalmának adott hangot a roma gyermekek magyarországi státusza miatt”.

Emiatt a szervezet a következő ajánlást tette Magyarországnak:

„Erősítse meg azon intézkedéseit, amelyek célja a roma gyermekek diszkriminációjának felszámolása egy olyan nemzeti cselekvési terv elfogadásával, amely különös tekintettel van az oktatásra, az egészségügyre és a gyermekvédelmi szolgáltatásokra, valamint a 2017-ben létrehozott szegregációellenes munkacsoportok támogatásának növelésére.”

A bizottság megjegyezte, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon több mint kétszázszor módosították a gyermekjogokat érintő nemzeti jogszabályokat. Ennek eredményeként a bizottság azt ajánlotta, hogy vezessenek be egy eljárást „annak biztosítására, hogy minden jogszabály teljes mértékben összeegyeztethető legyen az egyezménnyel, és tegyék az ilyen hatásvizsgálatok eredményeit nyilvánosan elérhetővé, azok elfogadása előtt és után”.

A felmérésből az is kiderült, hogy bár Magyarország magas pontszámot kapott a gyermekegészségügy terén, a többi területen (életszínvonal, oktatás és gyermekvédelem) sokkal rosszabban teljesített.

Nem történt változás a mutatóban a gyermekeknek szánt költségvetési juttatást illetőleg. A bizottság ajánlása ezen a téren az, hogy a magyar kormány végezzen „rendszeres értékeléseket az állami beruházások gyermekjogok megvalósítását támogató ágazatokra gyakorolt elosztási hatásáról a gyermekek jogaival kapcsolatos mutatók terén mutatkozó különbségek kezelése érdekében”.

Több mint 168 millió gyermek maradt ki egy évre az iskolából

A KidsRights alapítója és elnöke, Marc Dullaert elmondta, hogy a járvány gyermekekre gyakorolt hatása „sajnos tavaly év elején meghaladta a jóslatainkat”.

„A koronavírusban szenvedő betegektől eltekintve a gyerekeket érinti a legsúlyosabban a válság, nem közvetlenül a vírus miatt, hanem mert a világ kormányai nem léptek fel időben, így alapvetően cserben lettek hagyva” – mondta Dullaert.

„Az oktatás helyreállítása a kulcs a generációs katasztrófa elkerüléséhez” – tette hozzá a KidsRights elnöke.

A szervezet szerint több mint 168 millió gyermek iskoláját zárták be csaknem egy teljes évre. Az iskolabezárások ellenére világszerte minden harmadik gyermek számára elérhetetlen volt a távoktatás.

Világszerte több száz millió gyermek szegényedett el és éhezett

A járvány sújtotta világgazdaság további 142 millió gyereket taszított mélyszegénységbe, míg 370 millió gyermektől vették el az étkezés lehetőségét az iskolai menzák bezárása miatt.

A KidsRights tisztelgett Marcus Rashford, a Manchester United és az angol válogatott labdarúgója előtt, aki az ingyenes iskolai étkeztetés kiterjesztéséért folytatott kampányt.

A civil szervezet üdvözölte azt a bangladesi intézkedést, amely az országos tévécsatornát használta fel az oktatás otthoni folytatására. Belgium és Svédország is dicséretet kapott, mert mindenáron megpróbálták az iskolákat nyitva tartani.

Az egészségügyi rendszerek túlterheltsége miatt világszerte nyolcvanmillió, egy év alatti gyermek kötelező oltása maradhat el.

A jelentés szerint a lezárások idején a családon belüli erőszak számai is „elképesztően megnőtt”. A családon belüli erőszak áldozatai között gyakran gyermekek is szerepeltek.

Fejlett országok is lejjebb csúsztak

A korábbi évekhez képest alacsony pontszámot kapott Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland, mivel ezekben az országokban gazdagságuk ellenére nincs elég jogi védelme a gyermekeknek.

Nagy-Britanniát és Új-Zélandot a 169. és a 168. helyre rangsorolták, így Eritrea elé, de Észak-Korea, Szíria, Irak és Szudán alá kerültek a sorban.

Viszont a KidsRights idén vette fel először Palesztinát a listájára, amely a 104. helyre került, mert a nehéz körülmények ellenére odafigyeltek az egészségügyre.

Készült az AFP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG