Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Már 2026-ig jelentősen nőhet a pedagógusok bére, vállalta a kormány Brüsszelben


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezik a prágai csúcstalálkozóra október 6-án. Több lépésben közelednek az álláspontok a magyar kormánnyal is

A magyar kormány által korábban közölt 2028 helyett már 2026-ban elérhetik a magyar pedagógusbérek a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát – értesült több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. November 19. után akár azonnal megszülethet a megállapodás a helyreállítási alapról.

„Sokkal jobb lesz a magyar helyreállítási terv, mint az uniós tagállamok többségéé” – ezt mondta a Szabad Európának egy, a magyar kormány és az Európai Bizottság között az uniós helyreállítási alapról folyó tárgyalásokra rálátó brüsszeli forrás.

Informátorunk szerint az elmúlt időszakban nagyon felgyorsultak a tárgyalások a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezette magyar kormánydelegáció (a tárgyalásokban nagyon aktív szerepet játszik Ágostházy Szabolcs, Orbán Viktor uniós fejlesztésekért felelős államtitkára is) és a bizottság között, a magyar fél egyre nagyobb rugalmasságot mutat a brüsszeli kérések iránt, így több nagyon jelentős változást sikerült elérni a magyar terveket illetően.

Brüsszel elintézte

Ezek egyike például, hogy a kormány előrehozza a pedagógusbér-emelések ütemét eredeti terveihez képest. Július végén még az azonnali.hu írta meg, hogy a bizottság komoly problémának tartja, hogy nagyon alulfizetettek a magyar pedagógusok. Ezt egyébként a legutóbbi, Magyarországról készített uniós jelentés is tartalmazza, a bizottság szerint „a tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 5866 százalékát teszik ki az oktatási intézmény szintjétől függően”. Emiatt nagy a pedagógushiány, ami az egyik fő – de nem az egyedüli – oka annak, hogy a magyar iskolarendszer rosszul teljesít.

A kormány ezért vállalta, hogy 2028-ig a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára emeli a tanárok fizetését. Az Azonnali cikkét pár nappal követő kormányinfón ezt Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva meg is erősítette, miközben a cikk többi állítását sem cáfolta. Vagyis jöhet egy jelentősebb intézményi átszervezés is, amelynek célja, hogy azokat a kis általános iskolákat, ahol nincs szaktanár minden tantárgy tanítására, vonják össze térségi központokba, és a kormány iskolabuszprogram indításával biztosítsa minden tanuló számára az eljutást ezekbe.

A bizottság azonban túl távolinak ítélte meg a 2028-as végső határidőt, és azt szerette volna, ha már 2026-ban eléri a magyar pedagógusok fizetése a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát (már csak azért is, mert maga a helyreállítási terv is 2026-ig szól). Több, egymástól független forrásunk szerint az elmúlt napokban a kormány elfogadta a határidőt. (Annyit itt érdemes megjegyezni, hogy ez még mindig a bizottság által kért minimumszint információink szerint, Brüsszelben azt tartanák jónak, ha a magyar pedagógusbérek legalább a diplomásátlagbér szintjén lennének.)

Figyelnek a pénzre

A társadalmi változásokat célzó intézkedéseken túl bizottság kéréseinek leghangsúlyosabb részét az uniós források védelmére irányuló antikorrupciós intézkedések jelentik. Ebben a tárgykörben forrásunk szerint a bizottság kifejezetten pozitívan értékeli a már meghozott magyar döntéseket.

Mint ismert, a kormány 17 pontban vállalt antikorrupciós lépéseket, és ezek túlnyomó részét már jogszabályba foglalták, megszülettek a szükséges kormányrendeletek, október elején pedig a parlament a még nyáron beterjesztett törvénymódosításokat is elfogadta. A bizottság részéről a legfontosabb intézkedésnek az Integritás Hatóság és a kormány mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozását, a jelentősen szigorított összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a büntetőeljárási törvény módosítását tartják.

Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupció. Az Integritás Hatóság függetlensége törvényileg garantált, a testület egyedi közbeszerzéseket is vizsgálhat – akár visszamenőleges hatállyal –, korrupciógyanú esetén fel is függesztheti a tendert. Korrupciós témákat általában is vizsgálhat, konkrét ügyeket szintén (saját hatáskörben és állampolgári bejelentésre egyaránt), feljelentést tehet a bűnüldöző szerveknél.

A Korrupciós Munkacsoport konkrét antikorrupciós ajánlásokat fogalmazhat meg, a kormánynak pedig meg kell majd magyaráznia, ha ezeket nem ülteti át a jogszabályokba. A testületben a szavazatok több mint felével független civil szervezetek rendelkeznek majd.

A büntetőeljárási törvény módosításával részletesen is foglalkoztunk korábban. E szerint bárki bírói felülvizsgálatot kérhet, ha egy korrupciós ügyben a rendőrség lezárja a nyomozást vagy az ügyészség nem emel vádat. Igaz, a bejelentőnek ehhez tudnia kellene az adott ügy iratszámát, amelyet nagyon nehéz megismerni, ráadásul ha végül a bejelentése nyomán nem születik elmarasztaló ítélet, az eljárási költségek is őt terhelik, ami sokaknak visszarettentő lehet.

Óvatos optimizmus

Az intézkedéseket ezért több korrupcióellenes civil szervezet is bírálta és elégtelennek tartotta. Erre brüsszeli forrásunk úgy reagált, hogy megértik a magyar civilek gyanakvását, hiszen bőven lehetett rossz tapasztalatuk az elmúlt években a kormánnyal szemben, de egyrészt vannak valóban jelentős változások, másrészt arra Brüsszelben is figyelni fognak, hogy a kormány részéről ne próbálják meg például hozzájuk kötődő tagokkal feltölteni a két új hatóságot.

„Nézzük meg, hogy működnek ezek a reformok majd a gyakorlatban” – mondta forrásunk, aki szerint a források felhasználásának ellenőrzését segíti az is, hogy számos összeférhetetlenségi szabályon szintén szigorítottak. Az egyetemeket kezelő közalapítványok kuratóriumában például – bár jelen lehetnek – számos ügyben nem dönthetnek az ott tisztséget vállaló miniszterek. (Varga Mihályról, Varga Juditról vagy magáról Navracsics Tiborról van szó.)

Újdonság lesz, hogy a pénzek felhasználásáról szóló úgynevezett auditot is csak olyanok készíthetik majd el, akik előzetesen egy szigorú, egyedi összeférhetetlenségi nyilatkozatot töltenek ki. Ezt az auditot vizsgálja utólag a bizottság is, és ha a jelentéstevők jogosulatlan felhasználást jelentenek, eljárás indulhat. „Másfél éve még szó sem volt róla, hogy a magyar kormány ilyenekbe esetleg belemegy” – mondta brüsszeli forrásunk.

Bár jogilag nincs kapcsolat a kettő között, de gyakorlatilag a helyreállítási alapról szóló tárgyalások szoros kapcsolatban állnak a magyar kormánnyal szemben folyó jogállamisági kondicionalitási eljárással. Ezt azért indította a bizottság, mert úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi jogi környezetben nem biztosított az uniós források tiszta, átlátható felhasználása, ezért november 19-ig adott határidőt a magyar kormánynak arra, hogy kidolgozza és alkalmazza a megfelelő intézkedéseket. Ezek jelentős részét a fentebb már említett reformok jelentik.

Amennyiben – és ezt Brüsszelben most már nagyon sokan szinte biztosra veszik – a bizottság megfelelőnek ítéli a magyar lépéseket, nem indítványozza majd a nekünk járó uniós költségvetési források egy részének felfüggesztését. Ha így lesz, akkor viszont nagyon hamar megszülethet a pozitív döntés a helyreállítási alap pénzeiről is.

Az ügyben kerestük a területfejlesztési minisztert is, azt a választ kaptuk, hogy Navracsics Tibor hamarosan nyilatkozik lapunknak.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG