Az energiaszektorra kivetett nyugati szankciók jelentős bevételektől fosztották meg az orosz gazdaságot, de a kőolajembargót alátámasztó mechanizmus komoly működési zavarok jelét mutatja – állapították meg a szankciós rezsim hatékonyságát górcső alá vevő szakértők.
Az Oroszország ellen a háború másfél éve alatt bevezetett szankciók a repedések ellenére is mély nyomokat hagytak az orosz gazdaságon, de Moszkva a szankciós rendszer hiányosságait és korlátozottan globális jellegét kihasználva eddig tompítani tudta a hatásokat – többek között erre mutattak rá annak a brüsszeli szakértői beszélgetésnek a résztvevői, akik az Európai Politikai Központ felkérésére a szankciók eddigi hatásait elemezték.
Az ársapka és a gyengülő rubel is segít Moszkvának
A szankciók nyomon követésére felállított Yermak–McFaul szakértői csoport egyik tagja szerint az energiaszektort érintő szankciók körülbelül 140 milliárd dollár bevételtől fosztották meg az orosz olaj- és gázszektort, ezáltal számottevő hatást gyakoroltak Oroszországra. Benjamin Hilgenstock szerint ugyanakkor a Nyugat által létrehozott fő mechanizmus, amely az orosz kőolajbevételek csökkentését célozza, komoly hiányosságok és zavarok jelét mutatja.
A szakértő szerint az egyik fő probléma az, hogy az orosz kőolajszállításokra bevezetett ársapka még mindig túlságosan magas, jelenlegi formájában még mindig sok jövedelemhez juttatja a Kremlt. „Oroszország olajeladásból származó bevételei becslések szerint idén 17 milliárd euróval, 2024-ben pedig már 33 milliárd euróval fognak növekedni” – figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy a rubel gyengülése – amelyet sokan a válság jeleként értékelnek – növeli az orosz költségvetés bevételeit.
Ehhez kapcsolódóan: Lassú méregként hatnak a szankciók az orosz gazdaságra
Gyanús cégek jelentései
A Kyiv School of Economics vezető közgazdásza szerint „egyértelmű bizonyítékok” vannak arra, hogy nyugati hajózási és biztosítási cégek aktívan részt vesznek az orosz kőolaj értékesítésében. Mint rámutatott, a szankciós rezsim (amelynek központja egy ársapka bevezetése) hatására egy nagy olló nyílt a nyersolaj világpiaci és oroszokra szabott ára között, ami lehetőséget nyújt a külföldi pénzügyi üzletek közötti arbitrázsra, különösen Oroszország és India viszonylatában. A szakértő állítása szerint ennek a különbözetnek a haszonkulcsát, legalábbis egy jelentős részét, Oroszország vágja zsebre.
Külön problémának nevezte, hogy az olajársapka alkalmazásáról jelentéstételi kötelezettséggel bíró cégek egy része szerinte nincs megfelelő ellenőrzés alatt. „A szankciók betartatása során gyanús cégek jelentéseire hagyatkozunk” – szögezte le a szakértő, aki tanácsosnak tartaná egy olyan fehérlista felállítását, amelyen a kereskedőcégek megbízható partnerként lennének feltüntetve. Hilgenstock – akárcsak több más szakértő – fontosnak nevezte az érvényes olajársapka további csökkentését, különös tekintettel a még mindig alacsony és ezért rentábilis orosz kitermelési költségekre.
Natalija Sapoval, aki ugyancsak tagja a Yermak–McFaul-féle nemzetközi szakértői csoportnak, arra hívta fel a figyelmet, hogy a szankciók hatására 76 milliárd euróról idén nyolcmilliárd euróra esett vissza a Nyugatról származó orosz technológiai import értéke. A harctéren hasznosítható, úgynevezett kulcsfontosságú katonai alkatrészek terén ugyanakkor jóval kisebb visszaesést lát a szakértő, amit elsősorban annak tulajdonít, hogy kínai és hongkongi közvetítéssel még mindig áramlik az amerikai hadi technológia Oroszországba.
Sapoval szerint a szankciók következő körében az olajársapka csökkentése mellett különösen nagy figyelmet kell fordítani az úgynevezett kettős felhasználású termékek exportjára, és további pénzügyi és kereskedelmi szankciókat is sürgetett többek között a nukleáris energia terén még mindig fennálló orosz függőség mérséklésére.
Szigorúbb szankciós csomag kell
Anna Caprile, az Európai Parlament házi kutatóintézetének elemzője úgy vélte, hogy a következő szankciós csomagnak még mélyebbre kell ásnia a szankciós rezsim érvényesítésében és kijátszásának megnehezítésében, valamint az úgynevezett másodlagos korlátozó intézkedések szankciókhoz igazításában.
Arra is emlékeztetett, hogy miközben a világ GDP-jének több mint felét kitevő országok álltak össze a szankciós koalícióban, addig a világ népességének kétharmada olyan országokban él, amelyek nem vesznek részt a büntetőintézkedésekben, sőt továbbra is intenzíven kereskednek Moszkvával.
