2016 márciusában hirdették ki, azóta folyamatosan hosszabbítják a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, 2022 májusa óta pedig a „háborús veszélyhelyzet” is érvényben van Magyarországon.
A Magyar Közlönyben hétfő este megjelent rendelet szerint a kormány 2024. szeptember 7-ig hosszabbította meg a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”.
Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja
A 2020. március 11-én, a koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet a hosszabbítások után 2022. június 1-jén szűnt meg. Alig tette le a hivatali esküt az ötödik Orbán-kormány, a miniszterelnök a közösségi oldalán máris bejelentette, hogy 2022. május 24-én éjféltől kihirdetik a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon, vagyis gyakorlatilag zökkenőmentesen követte egymást a rendkívüli jogrendet jelentő két veszélyhelyzet.
A különleges jogrend idején a kormány rendeleti úton kormányozhat, felülírhat törvényeket. Jogvédő szervezetek és az Európai Unió szerint a rendeleti kormányzás aggályos, mert túl nagy hatalmat ad a kormány kezébe, visszaélésekre ad lehetőséget, ahogy ez egyes vélemények szerint meg is történt például az adatigénylések, a pedagógustiltakozások vagy a közmeghallgatások ügyében.
Az Európai Bizottság 2022-es jogállamisági jelentésében egyértelműen kimondta, hogy a magyar kormány többször is túllépett a felhatalmazásán. Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője a Szabad Európának korábban nyilatkozva a felhatalmazáson való túllépésre példaként említette, hogy
- a közérdekű adatigénylések válaszadási határidejét 15+15 napról 45+45 napra tolták ki. Számos állami szerv, amelynek semmi köze nem volt a járványügyi veszélyhelyzethez, erre hivatkozva húzta el akár három hónapig a választ;
- felsőoktatási és közoktatási törvényeket is felülírtak a járványra vagy az ukrajnai háborúra hivatkozva, kizárták a sajtót a kórházakból, de például a légi forgalmi irányítók sztrájkját is a veszélyhelyzethez tartalmilag nem kapcsolódó kormányrendelettel tiltották meg;
- a pedagógusoknál rendeletben mondták ki, hogy meg lehet várni a tanév végét egy tanár kirúgásával rendkívüli felmondás esetén is, vagyis a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásával a tankerület megvárhatta a nyári szünetet;
- a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva változtak a közmeghallgatások szabályai. A közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ugyan nem számít különleges jogrendnek, de szintén különleges felhatalmazásokat ad a kormánynak és a hatóságoknak.
