Újabb 180 nappal hosszabbította meg a kormány javaslatára a parlament a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozva, ami azt jelenti, hogy a különleges jogrend legalább egy hároméves időszakra tolódik ki, amikor a kormány rendeleti úton kormányozhat, felülírhat törvényeket. Jogvédő szervezetek és az Európai Unió szerint ez aggályos, mert túl nagy hatalmat ad a kormány kezébe, amely visszaélhet, egyesek szerint vissza is él ezzel, például az adatigénylések, a tanárok, legutóbb pedig a közmeghallgatások ügyében.
Az Országgyűlés 132 igen szavazattal, 58 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot, amely november 25-ig meghosszabbítja az orosz–ukrán háború miatti veszélyhelyzetet.
Az igazságügyi miniszter által előterjesztett jogszabály preambuluma szerint a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
A kormány annak érdekében kezdeményezte a veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit – számolt be az MTI.
A háborús veszélyhelyzet a különleges jogrendek egyike, ebben az időszakban a kormány rendeletekkel felfüggesztheti törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, és egyéb, rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A különleges jogrendek megváltoztatása érdekében a kormány javaslatára két Alaptörvény-módosítást is elfogadott a parlament kétharmados kormánypárti többsége 2020-ban és 2022-ben. A kilencedik módosítással háromra csökkentették a különleges jogrendeket: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. A tizedik módosítás bevezette, hogy egy szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is veszélyhelyzetet hirdethet a kormány, és hirdetett is.
Alig tette le a hivatali esküt az ötödik Orbán-kormány, Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán máris bejelentette, hogy 2022. május 24-én éjféltől kihirdetik a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon.
Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja
A 2020. március 11-én, a koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet a hosszabbítások után 2022. június 1-jén szűnt meg, vagyis zökkenőmentesen követte egymást a rendkívüli jogrendet jelentő két veszélyhelyzet.
A járványügyi veszélyhelyzet alatt volt pár hónap kiesés, ezért nagyjából két és fél évig tartott a különleges jogrend, amely a mostani hosszabbítással már három évet jelent, lassan megközelíti egy kormányzati ciklus teljes négy évét, amely alatt a kormány rendeleti úton kormányozhat, a parlamentet megkerülésével.
Ez a gyakorlat különösen aggályos a jogvédő szervezetek, az Európai Unió, valamint Washington szerint is. David Pressman amerikai nagykövet például éppen a régóta életben lévő veszélyhelyzettel indokolta, miért nem hívták meg a magyar kormányt a washingtoni demokráciacsúcsra, mert a rendeleti kormányzással megkérdőjelezhető a kormány elkötelezettsége a demokratikus értékek iránt.
Ehhez kapcsolódóan: „Ellenséges szövetséges” – Ezért nem kaphatott meghívót a kormány a demokráciacsúcsra
Az Európai Bizottság 2022-es jogállamisági jelentésében egyértelműen kimondta, hogy a magyar kormány többször is túllépett a felhatalmazásán – mondta a Szabad Európának Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője.
Szerinte a felhatalmazáson való túllépésnek számított, amikor például a közérdekű adatigénylések válaszadási határidejét 15+15 napról 45+45 napra tolták ki. Számos állami szerv, amelynek semmi köze nem volt a járványügyi veszélyhelyzethez, erre hivatkozva húzta el akár három hónapig a választ. Felsőoktatási és közoktatási törvényeket is felülírtak a járványra vagy az ukrajnai háborúra hivatkozva, kizárták a sajtót a kórházakból, de például a légi forgalmi irányítók sztrájkját is a veszélyhelyzethez tartalmilag nem kapcsolódó kormányrendelettel tiltották meg – emlékeztetett.
A pedagógusoknál rendeletben mondták ki, hogy meg lehet várni a tanév végét egy tanár kirúgásával rendkívüli felmondás esetén is, vagyis a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásával a tankerület megvárhatja a nyári szünetet, így év közben nem okoz fennakadást, a tiltakozó tanárok pedig év végéig bizonytalanságban tarthatók.
Korábbi cikkünk a témában: „Aljas, cinikus, jogsértő” – így reagált a PDSZ a kormány új rendeletére
A legújabb, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva változnak a közmeghallgatások szabályai – mondta Pásztor Emese. „A közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható” – mondja ki a kormányrendelet. A TASZ programvezetője szerint nehezen magyarázható az összefüggés az ukrajnai háborúval, az viszont közismert, hogy az akkumulátorgyárak ügyében milyen paprikás hangulatú közmeghallgatások voltak az utóbbi időben.
Ehhez kapcsolódóan: Nem veri nagy dobra Debrecen vezetése a közmeghallgatás időpontját
A különleges jogrenddel összefüggő korábbi törvénymódosításokat, például a két Alaptörvény-módosítást nem bocsátotta társadalmi vitára a kormány, a mostani, hosszabbításról szóló törvénytervezetet azonban igen, miután az unió ezt most megköveteli.
Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen véleményezte a tervezetet. Ebben a következő alkotmányossági aggályokra hívták fel a kormány figyelmét:
- A túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosítanak a kormánynak a törvények felülírására.
- Az Alaptörvény kilencedik módosítása bebetonozta azt a koronavírus-járvány alatt az úgynevezett felhatalmazási törvényekkel kialakított rossz gyakorlatot, hogy az Országgyűlés nem gyakorol automatikus és rendszeres kontrollt az egyes veszélyhelyzeti rendeletek felett.
- Nem biztosított a gyors és hatékony alkotmánybírósági kontroll.
- Semmi nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy a kormánytöbbség segítségével bármeddig, akár egy teljes parlamenti cikluson keresztül fenntartsa a rendeleti kormányzást.
A civil szervezetek az Igazságügyi Minisztériumnak elküldött véleményükben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a különleges jogrendi szabályok átalakítására. Álláspontjuk szerint minimálisan ezek teljesítése lenne szükséges ahhoz, hogy alapjogok a különleges jogrend idején is védve legyenek, és a veszélyhelyzeti rendeletek a társadalom és az emberek érdekeit, ne pedig a kormány érdekeit szolgálják – írták március végén közös közleményükben.
Azóta választ is kaptak javaslataikra, két sort – mondta Pásztor Emese. Javaslatuk elutasításának szakmai indoka, hogy „nem illeszkedik a kormányzati politikába”, a jogi indoklás pedig annyi, hogy javaslatuk „ellentétes a jogalkotói szándékkal” – tette hozzá.
Az idők végezetéig fennálló különleges jogrend lehetőségének megszüntetése ezek szerint nem áll a kormány szándékában – vonta le a következtetést. Pásztor Emese szerint a különleges jogrend lehetőség arra, hogy a kormány bármikor eltérjen bármilyen törvénytől, alapjogokat korlátozzon, ami nagyon fenyegető helyzet. Mint mondta, fontos lenne, hogy az egyes kormányrendeletek felett legyen parlamenti kontroll, azok hatályának fenntartásáról az Országgyűlés dönthessen. Bár a kormánypártoknak kétharmados parlamenti többségük van, az ellenzéki képviselők ebben az esetben legalább elmondhatnák álláspontjukat a parlamenti vitában – tette hozzá.
A háborús veszélyhelyzet mellett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet is fennáll 2015 óta, azóta folyamatosan hosszabbítja a kormány, legutóbb februárban újabb hat hónappal. Ez ugyan nem számít különleges jogrendnek, de különleges felhatalmazásokat ad a kormánynak és a hatóságoknak. A jogszabály kritikusai szerint a válsághelyzetben alkalmazott eljárások nemzetközi egyezményeket és uniós irányelveket sérthetnek, például nem alkalmazhatók a kiskorúakat védő speciális eljárási szabályok.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, a belügyminiszter javaslatára a kormány rendeli el. A Magyar Helsinki Bizottság korábban közérdekű adatigénylésben kérdezte az ORFK-t és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük indokairól. A hatóságok közölték, hogy tíz évig titkosak.
