A menekültek beilleszkedésének világnapjává nyilvánította december 18-át az ENSZ, elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket új otthonukban, új otthonukért tesznek az érkezők. „Ha megfelelően kezelik, a mobilitás a fenntartható fejlődés, gyarapodás záloga lehet” – fogalmazott az ENSZ-főtitkár.
Háború, etnikai konfliktus, klímaváltozás, szegénység, üldöztetés, politika – sokáig lehetne sorolni az okokat, amiért kétségbeesett emberek tízmilliói döntenek úgy, hogy új otthont, új hazát keresnek maguknak, családjuknak.
Az ENSZ kimutatásai szerint csaknem háromszázmillió ember számít menekültnek, és minden nyolcadik közülük gyermek. Ez azt jelenti, hogy a Föld lakosságának több mint három és fél százaléka kénytelen volt hátrahagyni szülőföldjét egy jobb jövő reményében.
Csak 2023-ban ukrajnaiak milliói kerekedtek fel, hogy meneküljön az orosz agresszió elől. Örmények százezrei kerestek oltalmat a Hegyi-Karabahba benyomuló azeri erők elől. Több mint hatmillió afgán az erőszak és a természeti csapások miatt indult útnak, míg Pakisztánból is menniük kellett az ott letelepedő dokumentum nélkülieknek. Meg sem lehet becsülni, hány menekültet jelent a Gázai övezetben dúló háború.
Az ENSZ a menekültek beilleszkedésének világnapjává (International Migrants Day) nyilvánította december 18-át, elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket új otthonukban, új otthonukért tesznek az érkezők.
„Ha megfelelően kezelik, a mobilitás a fenntartható fejlődés, gyarapodás és előrehaladás záloga lehet – írta hétfői köszöntőjében António Guterres ENSZ-főtitkár. – A nemzetközi közösségnek emberközpontú és bizonyított megoldásokat kell találnia azok számára, akik kitartanak közösségeik mellett, és azok számára is, akik útnak indulnak” – tette hozzá.
„Bárki tehet ezért, bárki lehet a változás hírnöke. Együtt, közös tetteinkkel egy szebb holnapot építünk” – fogalmazott az ENSZ főtitkára.
Több cikkünkben is foglalkoztunk már a menekültek beilleszkedésével:
a Szlovákiába érkező több ezer ember sorsával,
a Debrecen környékén élő vendégmunkások helyzetével,
az Európai Unió migrációs elvárásaival,
az Ukrajnából érkező százezrekkel,
az izraeli háború elől menekülőkkel,
a megtámadott örményekkel, kiutasított afgánokkal.
Több ezer menekült és bevándorló ragadhat Szlovákiában
Északi szomszédunkhoz idén tavasszal elkezdtek érkezni az első csoportok a Közel-Keletről, nyárra pedig valamiért már érezhetően nagyobb számban tudtak átkelni Magyarországról a több mint hatszáz kilométernyi közös határon keresztül.
„Ez a migráns nem az a migráns”
Hajdúböszörményben török vendégmunkások miatt tartottak tüntetést civilek, Hajdúnánáson az önkormányzat georgiai dolgozókat fogadott volna, de visszavonulót fújt, Berettyóújfaluban pedig éppen a polgármester kampányol a vendégmunkások ellen. A Debrecen agglomerációjában élők közül egyesek félnek, mások szerint nem kellene idejekorán megítélni a külföldieket, van, aki pedig arra emlékeztet: a kormány eddig azt ígérte, nem hoznak be az országba „idegeneket”. Olvassa el tudósításunkat a helyi lakossági fórumról Szabad Oldal című rovatunkban.
Míg a beruházások Debrecenben összpontosulnak, a vendégmunkásokat a cégek sokszor a város agglomerációjában igyekeznek szétosztani
Valóban kényszerítheti migránsok befogadására a magyar kormányt az Európai Unió?
„Jogi értelemben megerőszakoltak bennünket” – fogalmazott a migrációs paktummal foglalkozó, legutóbbi EU-csúcs után a magyar kormányfő. A menekültek kötelező befogadását kizáró szófordulatok 2015 óta részei a miniszterelnök megnyilvánulásainak, pedig erre azóta sincs példa vagy kötelezettség. Podcastunkban azzal foglalkozunk, hogy mi igaz a kormányzati állításokból.
Egykor Gázában szolgált, most Izraelben önkéntes a magyar orvos
Shemesh Assaf sürgősségi szakorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosa, a Mazsihisz Szeretetkórházának főigazgatója Izraelben született, 1993 óta él Magyarországon. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek minősített Hamász október 7-i támadássorozata után kitört háború láttán úgy döntött, orvosként tér vissza szülőhazájába, hogy ellássa az északi fronton egyre élesedő összecsapások áldozatait. Vele beszélgettünk ebben a cikkben.
Egyre több migráns érkezik Finnországba az orosz határról
Amikor Finnország év elején csatlakozott a NATO-hoz, Oroszország megtorlással fenyegetőzött, most pedig több száz közel-keleti és afrikai migráns jelent meg Finnország határán Oroszországból, akik be akarnak jutni az országba.
Egyre több migráns érkezik Finnországba az orosz határról
1/7Finn határőrök kísérik a migránsokat a Raja-Jooseppi nemzetközi határátkelőhelyen, az egyetlenen, amely nyitva van az ország keleti határán 2023. november 26-án. Finnország hét ellenőrző pontot zárt le válaszul arra, hogy az orosz hatóságok egyre több, papírokkal nem rendelkező menedékkérőt engednek át a határ finn oldalára
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
2/7Amikor Finnország év elején csatlakozott a NATO-hoz, Oroszország megtorlással fenyegetőzött, most pedig több száz közel-keleti és afrikai migráns jelent meg Finnország határán Oroszországból, akik be akarnak jutni az északi országba
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
3/7Finn tisztviselők szerint a menedékkérők hirtelen megugró száma nem véletlen. Azzal vádolják Oroszországot, hogy a határra tereli a migránsokat viszonzásul Finnország NATO-tagságáért. A Kreml tagadja, hogy bátorítja a migránsokat, és sajnálja a finn határzárat
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
4/7A hivatalos statisztikák szerint augusztus óta több mint kilencszáz migráns érkezett Finnországba; csak novemberben több mint nyolcszázan
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
5/7A finn hatóságok szerint a menedékkérők Szíria, Jemen, Szomália, Irak és Afganisztán területéről érkeztek. A korábbiaktól eltérően az orosz hatóságok engedték őket idáig eljutni, annak ellenére hogy nincsenek irataik
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
6/7Finn határőrök kísérik a migránsokat az észak-finnországi Salla nemzetközi határátkelőnél 2023. november 23-án. A finn hatóságok katonákat küldtek az érintett területre, hogy szögesdrótot és betonakadályokat állítsanak fel a határ mentén. Finnország segítséget kért az EU határvédelmi ügynökségétől, a Frontextől is, amely közölte, hogy többtucatnyi rendőrt és felszerelést küld a finn határra erősítésként
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
7/7A Raja-Jooseppi nemzetközi határátkelő állomás deres táblája a megnyitás előtt az észak-finnországi Inariban 2023. november 24-én. A nyugati országok évek óta azzal vádolják Oroszországot, hogy az Európában biztonságot és gazdasági lehetőségeket kereső migránsokat bábuként használják a nyugati demokráciák destabilizálására. Az európai vezetők ezt a „hibrid hadviselés” egyik formájának nevezték, amelyet Moszkva a dezinformációval, a választási beavatkozással és a kibertámadásokkal együtt alkalmaz ellenük
Novemberben hirtelen megugrott az illegális migránsok száma az orosz–finn határon. Finnország egy kivételével ideiglenesen lezárta az összes határátkelőt. Az északi ország szerint a migrációs nyomást Oroszország irányítja, válaszul NATO-tagságukra, és hogy destabilizálja a nyugati demokráciákat.
Previous slide
Next slide
„Hadd haljak meg itt” – már több mint ötmillió ukrán él belső menekültként
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
„Hadd haljak meg itt” – Már több mint ötmillió ukrán él belső menekültként
1/11Egy civileket mentő rendőri egység tagja segít levenni a tizenegy éves Denisz sisakját, miután biztonságba helyezték a Donyecki terület Kosztyantinyivka városában november 13-án. A frontvonaltól mintegy hét kilométerre fekvő Kosztyantinyivka a kelet-ukrajnai háború elől menekülő civilek első számú célállomása
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
2/11Denisz és édesanyja, Olha Szkacskova egy átmeneti szállásra érkezett. Mivel otthonuk a frontvonal közelében van, menekülni kényszerültek, így belső menekültté váltak. Becslések szerint a háború kezdete óta 5,1 millió belső menekült van Ukrajnában
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
3/11Egy másik, Bahmutból származó belső menekült, Julia, a kutyájával játszik a menhelyen. A hetvenhat éves nő három napig feküdt sebesülten, miután meglőtték a karján. A segítségére siető ukrán katonák azt mondták neki, hogy ha még két napot marad, meghalt volna
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
4/11Egy idős nő másoktól elhúzódva eszik a menhelyen. Otthonuk elhagyására buzdítják azokat a civileket, akik ki vannak téve az orvlövészek és a tüzérség támadásainak
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
5/11A nyolcvanegy éves Maria Maliarenkónak nehéz döntés volt elhagynia otthonát, még azután is, hogy a lövések kitörték az ablakokat és az ajtókat. Az idős nő a frontvonalban fekvő Csaszov Jar város szülötte, egész életét ott töltötte. „Soha nem gondoltam, hogy elmegyek. Az volt bennem, hogy hadd haljak meg itt. De a többiek nélkül nem lehet túlélni” – mondta
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
6/11Önkéntesek által készített étel az átmeneti szálláson. Az ukrán villamosenergia-infrastruktúra elleni orosz támadások miatt a sérült épületek lakói a potenciálisan halálos alacsony hőmérséklet elől is menekülnek
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
7/11Az óvóhelyen is hideg van. Az emberek próbálnak összebújni, miközben a menzán ebédelnek
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
8/11A kilencéves Ruszlan, egy Toreckből származó belső menekült, még egy réteg ruhát vesz fel a menedékhelyen, ahol most él. A gyermekes családok általában néhány napig maradnak, míg az idősebb kitelepítettek, akiknek nehezebb állandó otthont találniuk, néha hónapokig
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
9/11Denisz új barátaival, Ruszlánnal és Artemmel játszik a menhelyen. „Ez az első alkalom, hogy eljöttem Toreckből” – vallotta be új cimboráinak
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
10/11Denisz és Ruszlan kerékpározik. Denisz édesanyja számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a fia azt mondta, hogy fél a folyamatos lövésektől. „Ezért úgy döntöttem, hogy elmegyünk” – mesélte
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
11/11Szkacskova sírva fakad, amikor hatvankilenc éves édesanyjáról beszél, aki otthon maradt. „Anyám nem akart jönni. Azt mondta, nem akar teher lenni” – mesélte a megrázó elválást
Eddig körülbelül 5,1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és jelenleg belső menekültként él. Ezeknek az embereknek jelentős része a kelet-ukrajnai Donyecki területről származik, ahol a civilek a legtöbb háborús erőszakot szenvedik el az országban.
Previous slide
Next slide
„Belefáradtunk a menekülésbe a háború elől”: a bucsai mészárlás túlélőjének tragikus emlékei
Mintegy tizennégyezer, Oroszország teljes körű inváziója kezdetén Izraelbe menekülő ukrán állampolgár ismét háborús helyzetben találta magát, amikor a Hamász intenzív támadást indított az ország ellen. Egy ukrán menekült, aki a hírhedt bucsai megszállás elől menekült el, a Szabad Európának úgy fogalmazott, hogy a támadáskor „déjà vuje volt”.
„Az életüket adták Hegyi-Karabahért, és most nincs Hegyi-Karabah”
Jereváni tisztviselők szerint a Hegyi-Karabahban élő, százhúszezer fősre becsült örmény népesség több mint fele Örményországba menekült. Az örmény önkéntesek mindent megtesznek, hogy segítsenek annak a több tízezer kitelepített embernek, akik azóta özönlöttek az országba, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én támadást indított Hegyi-Karabah ellen.
Közel kétmillió afgánnak kell visszatérnie oda, ahonnan elmenekült
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
Közel kétmillió afgánnak kell visszatérnie oda, ahonnan elmenekült
1/8Egy Pakisztánban élő afgán lány felmászik egy teherautóra, hogy megkezdje útját vissza Afganisztánba. A felvétel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hazatelepítési központja előtt, az afgán határ közelében készült 2023. október 25-én. A pakisztáni kormány úgy döntött, hogy kiutasítja az illegálisan az országban tartózkodó embereket. A belügyminiszter október 3-án közölte, hogy több százezer, illegálisan Pakisztánban élő afgánnak november 1-jéig adnak határidőt arra, hogy önként távozzon
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
2/8Egy afgán család érkezik az ENSZ menekültügyi szervezete által működtetett hazatelepítési központba Pakisztán északnyugati részén, mielőtt útnak indulnának. Az ENSZ becslése szerint 3,7 millió afgán tartózkodik Pakisztánban, míg a pakisztáni hatóságok szerint ez a szám akár 4,4 millió is lehet. Közülük mindössze 1,4 millió afgán rendelkezik a szükséges okmányokkal, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy legálisan tartózkodjanak az országban
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
3/8Afgánok pihennek, mielőtt hazatérnének Afganisztánba. Aki november 1-jéig nem megy vissza önként Afganisztánba, arra kitoloncolás vár. Kabul iszlámábádi nagykövetsége zaklatásnak nevezte Pakisztán döntését
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
4/8Afgánok várakoznak, hogy átléphessék a samani határátkelőt. A világ egyik legnagyobb és leghosszabb menekültválságában több évtizede afgánok milliói keresnek menedéket a szomszédos Pakisztánban
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
5/8Pakisztánból önként távozó afgánok egy teherautó platóján utaznak haza október 25-én. Pakisztán, mint nagyobb és gazdaságilag stabilabb szomszéd, munka- és gazdasági lehetőségeket kínál az évtizedek óta tartó háború és szegénység elől menekülő afgánoknak, akiknek hazáját 2021 augusztusa óta tálib fegyveresek uralják
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
6/8Az „illegális” afgán migránsok távozására vonatkozó pakisztáni utasítás miatt milliók – köztük az érvényes okmányokkal rendelkezők – élnek félelemben amiatt, hogy erőszakkal visszaküldik őket abba az országba, ahonnan elmenekültek
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
7/8Kormányok, emberi jogi csoportok és nem kormányzati szervezetek sürgetik Pakisztánt, hogy vonja vissza döntését. Jogvédő csoportok szerint a tömeges kitoloncolás miatt az afgánokat hazájukban a megtorlás veszélye fenyegeti
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
8/8Egy afgán menekült család érkezik egy hazatelepítési központba a határ menti Pesavar városa mellett. Mivel afgánok milliói már most is élelmezési gondokkal küzdenek, az ország amúgy is súlyos humanitárius helyzete tovább romolhat a Pakisztánból hazatérő, elszegényedett afgánok érkezésével
Pakisztán végső figyelmeztetést adott ki 1,7 millió, az országban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárnak, hogy november 1-je előtt hagyja el az országot. Aki nem távozik önként, arra kitoloncolás vár. Pakisztán döntése súlyosbítja a humanitárius válságot a tálib vezetésű Afganisztánban.
Previous slide
Next slide
Afgánok ezrei kockáztatják biztonságukat az iráni munka reményében
A biztonságukat fenyegető kockázatok ellenére afgánok ezrei – gyakran okmányok nélkül – mennek Iránba, hogy munkát találjanak. Nimruz tartomány fővárosában, Zarandzsban a munkások elmondták a Szabad Európa munkatársainak, miért vállalják a veszélyeket. Az ENSZ becslései szerint 2,6 millió afgán él Iránban. Sokan akkor menekültek el hazájukból az üldöztetés és az egyre súlyosabb gazdasági válság elől, miután a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat.
Az iráni utcán játszik az afgán freestyle foci koronázatlan királya
Akár tucatnyi focilabdát pörget egyszerre, akár motorozás közben egy rúdon egyensúlyoz, Dzsamsid Najmi úgy véli, hogy fényes jövő vár rá. Egyelőre afgán menekült, aki Irán utcáin csillogtatja freestyle-tudását, de reméli, hogy egy nap híres lesz.
Németországban megtelnek a migránsszállók, változóban a társadalom hangulata
Míg a németek 2015-ben virággal, csokoládéval és játékokkal fogadták a menedékkérőket, 2022-ben pedig sokan megnyitották otthonukat az ukránok előtt, a hangulat alaposan megváltozott az újonnan érkezőkkel szemben. Németország szélsőjobboldali pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) sikeresen használja ki a németek egyre vonakodóbb hozzáállását a migránsokhoz. Németország több bevándorlót fogadott be, mint a legtöbb európai ország, de ezek az erőfeszítések még mindig elhalványulnak az olyan országokéhoz képest, mint Törökország és Libanon, amelyek több millió, Szíriából érkező migránsnak adtak menedéket. Annak ellenére hogy Németországban megváltozott a hangulat a bevándorlók iránt, azok, akik bejutnak és menedékjogot kérnek, általában hálásak, hogy itt lehetnek – derül ki riportunkból.
Új szállásokat hoznak létre a migránsoknak Németországban, a Tempelhof repülőtér egy régi hangárában
