A világ minden tájáról sorakoznak emberek tucatjai a napsütéses reggelen Berlinben egy volt elmegyógyintézet előtt, hogy menedékjogot kérjenek Németországban.
Két idősebb nő Moldovából érkezett. Mellettük egy szomáliai fiatalember ül egy padon. Pakisztáni fiatalok öttagú csoportja beszélget hangosan két terhes vietnámi nő mögött.
Az újonnan érkezők ott vannak a több mint tízezer migráns között, akik idén menedékjogot kértek a német fővárosban. Olyan időszakban jönnek, amikor Berlinben egyre fogy a lehetőség az elhelyezésükre.
„Most nem túl jó a helyzet – mondta Sascha Langenbach, a berlini menekültügyi állami hivatal szóvivője a héten egy interjúban. – Sokkal többen vannak annál, amennyire tavaly számítottunk.”
2019-ben a menedékkérők regisztrációs központjává alakították a Berlin Reinickendorf kerületében álló egykori mentálhigiénés kórházat, amely akár ezer migráns befogadására is alkalmas.
De megtelt.
Ehhez kapcsolódóan: Megkönnyíti a szakemberek letelepedését Németország
Hangár, templom, műszaki bolt
Tisztviselők nyolcvan ágyat helyeztek el egy templomban, és további száz menedékhely van Berlinben, de ezek is befogadóképességük határán állnak.
A berlini tartományi kormány bejelentette: megnyit egy hangárt az egykori Tempelhof repülőtéren, hogy helyet biztosítson a migránsoknak, valamint egy nagy sátrat állít fel a menedékkérők regisztrációs központjánál, és egy korábbi műszaki boltot, valamint a városban szállodákat és kollégiumokat bocsát a még várhatóan az év vége előtt érkezők rendelkezésére 5500 ággyal.
Nincs elég férőhely az óvodákban és az iskolákban sem. Berlin a menedékkérők mellett idén újabb 11 ezer ukránt is befogadott, akik az orosz háború elől menekültek.
A hely- és pénzhiány a migránsok támogatásához nem csak Berlinre jellemző. Németország-szerte problémát jelent, a helyi és tartományi tisztviselők sikertelenül követelnek több pénzt a szövetségi kormánytól.
Január és augusztus között több mint 220 ezren kértek menedékjogot Németországban – a többségük Szíriából, Afganisztánból, Törökországból, Moldovából és Georgiából érkezett. Ez a szám egész 2022-ben összesen 240 ezer volt.
Így is messze van attól a több mint egymillió embertől, akik 2015–16-ban érkeztek Németországba. Az ország több mint egymillió ukránt is befogadott a háború 2022-es kitörése óta. Más érkezőkkel ellentétben az ukránok azonnal tartózkodási engedélyt kapnak Németországban és az Európai Unió további 26 országában.
Ehhez kapcsolódóan: Orbánnak nem igaza van, hanem igaza lesz? Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a határkerítésekről
A szélsőjobb befolyásolja a hozzáállást
Míg a németek 2015-ben virággal, csokoládéval és játékokkal fogadták a menedékkérőket, 2022-ben pedig sokan megnyitották otthonukat az ukránok előtt, a hangulat alaposan megváltozott az újonnan érkezőkkel szemben.
„Két év koronavírus-válság után, majd az ukrajnai háború kitörését követően gyakorlatilag mindennek – fűtésnek, gáznak, élelmiszernek – megy fel az ára, így néha elég nehéz meggyőzni az embereket arról, hogy meg kell osztaniuk a helyeket és a kapacitásokat azokkal, akik most érkeztek” – mondta Langenbach.
Németország szélsőjobboldali pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) sikeresen használja ki a németek egyre vonakodóbb hozzáállását a migránsokhoz. A párt a közvélemény-kutatások szerint most országosan a második helyen áll mintegy 21 százalékkal, ami jóval meghaladja a legutóbbi, 2021-es szövetségi választáson elért 10,3 százalékot.
Az AfD támogatottságának növekedése és a párt vezetőinek könyörtelen migránsellenes retorikája – beleértve a német határok lezárását követelő felhívásokat – nyomást gyakorol a nemzeti és tartományi kormányokra, valamint a többi mainstream pártra; arra készteti őket, hogy szigorítsanak a saját hozzáállásukon a migránskérdésben.
Ehhez kapcsolódóan: Szélsőjobboldali diákokkal próbált szót érteni két tanár, el kellett hagyniuk a városukat
Megerősített határellenőrzés
A német belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy megerősítik a határellenőrzést a lengyel és cseh határ mentén húzódó „csempészútvonalakon”, hogy megakadályozzák az illegális migránsok bejutását.
Júniusban Scholz német kancellár védelmébe vette azokat a terveket, amelyek értelmében teljes mértékben megakadályoznák a migránsok bejutását az EU-ba addig, amíg nem vizsgálják felül menedékjoguk megszerzésének esélyeit. Azzal érvelt, hogy az unió már létező megállapodásai a menedékkérők terheinek megosztására a különböző európai országok között „teljesen működésképtelenek”.
Németország több bevándorlót fogadott be, mint a legtöbb európai ország, de ezek az erőfeszítések még mindig elhalványulnak az olyan országokéhoz képest, mint Törökország és Libanon, amelyek több millió, Szíriából érkező migránsnak adtak menedéket.
Ehhez kapcsolódóan: Tavaly az uniós kiutasítási döntések kevesebb mint negyedének sikerült érvényt szerezni
Hálásak
Annak ellenére hogy Németországban megváltozott a hangulat a bevándorlók iránt, azok, akik bejutnak és menedékjogot kérnek, általában hálásak, hogy itt lehetnek.
Abdullah al-Svejti nemrég érkezett Berlinbe a szíriai Homszból, a menekültügyi fogadóközpontban vár egészségügyi kivizsgálása eredményére. Azt mondja, nagy megkönnyebbülés, hogy „biztonságos helyen van”.
A 29 éves férfi saját elmondása szerint azért hagyta el hazáját, mert a háborúban lebombázták családja otthonát, és nem akart a hadseregben harcolni. Háromezer eurót fizetett a csempészeknek, akik segítettek neki eljutni Libanonból Európába. A balkáni útvonalat választotta, más szíriai fiatalokkal együtt erdőkön át haladva jutott el északra, Bulgáriába. Gyalog, taxival és busszal utaztak tovább, amíg a csempészek ki nem tették őket a német fővárosban.
Mirbeycan Gurhan, a kelet-törökországi Bingolból érkező kurd férfi azt mondja, hogy a török hatóságok elnyomása elől menekült. Hatezer eurót fizetett azért, hogy a csempészek repülőgépen eljuttassák Ankarából Szerbiába, Belgrádba, majd onnét autóval Németországba.
„Remélem, szebb lesz itt a jövőm. Remélem, találok munkát” – mondja félénken mosolyogva a 24 éves férfi, miközben a nagybátyja, aki négy éve kért menedékjogot Berlinben, mellette áll és tolmácsol.
Michael Elias, a berlini menedékkérő központot működtető Tamaja cég vezetője úgy látja: a világ minden tájáról érkező migránsok a világban létező sok-sok válságot tükrözik, így a klímaváltozást és a háborúkat, ezért Németországnak fel kell készülnie arra, hogy még többen jönnek.
„Igen, sokan jönnek ide, de nézd, mi történik a világban – mondja Elias. – El kell fogadnunk, hogy nem a szerencsések kis szigete van itt, a dolgok hozzánk is eljutnak.”
