Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért emelkedik az infláció kétszeresével az élelmiszerek ára Magyarországon?


Budapesten egy belvárosi élelmiszerüzletben fizetni készül egy vásárló 2016. december 9-én

Már tavaly elindult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, ami szépen lassan begyűrűzött az élelmiszerárakba. Az energia, az alapanyagok, a bérköltségek emelkedése mellett azért is drágulnak jelentősen az élelmiszerek Magyarországon, mert az áremelkedéseket a vállalatok át tudták hárítani a fogyasztókra. Ez részben a választások előtti kormányzati pénzosztásnak volt köszönhető. A vásárlók eközben elkezdték az olcsóbb termékeket venni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, múlt héten publikált adatai szerint augusztusban közel 31 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, miközben az infláció 15,6 százalék volt. A Szabad Európa saját, nem reprezentatív bevásárlólistája szerint szeptemberben még jobban meglódultak az árak. (A KSH október elején fogja közölni a szeptemberi adatokat.)

Csak néhány példa. A tej ára augusztusban 415 forint volt, szeptemberben már 439. Tíz darab tojást 649 forintért adtak még a nyár utolsó hónapjában, szeptemberben viszont már 799 forintot kell érte fizetni. A vaj 699 forintról 799-re, egy kilogramm fehér kenyér pedig 669-ről 799 forintra drágult egy hónap alatt. De többet kell fizetni a banánért és az olívaolajért is. Úgy tűnik, nincs megállás, egyre többe kerül a nagybevásárlás.

De mi az oka az élelmiszerárak brutális emelkedésének?

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint tavaly nyárig kell visszapörgetni a naptárt. Ekkor indult meg a mezőgazdasági termelői árak emelkedése. A KSH adatai szerint egyébként júliusban a mezőgazdasági termékek termelői ára átlagosan 50,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Ebben közrejátszott az is, hogy véget ért Kínában a sertéspestisjárvány. „Az ágazat helyreállítása, az újratelepítések az egekbe nyomták a sertés- és a takarmányárakat. A tavalyi nyár sok helyen száraz volt, az aszály miatt kevesebb termény termett, ez is közrejátszott a takarmányárak emelkedésében” – mondta az elemző. Virovácz Péter szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az energiaárak már az elmúlt év nyarán elkezdtek emelkedni.

Úgy látja, hogy ezt a sokkot cipeli magával az egész ágazat, miközben újabb és újabb körök rakódnak rá. „Az elmúlt bő fél évben az energiaárak megduplázódtak, az idei nyár rekordszárazságot hozott Európában, súlyos munkaerőhiány alakult ki a mezőgazdaságban, részben a koronavírus-járvány utóhatásaként, ami miatt emelkedtek a bérköltségek” – tette hozzá. Eközben Magyarországon a minimálbér emelése okozott drágulást a mezőgazdasági élőmunka esetében. Mindezek a hatások egymásra rakódva elkezdtek beépülni az élelmiszerárakba.

Át lehetett hárítani a fogyasztókra

Nagyon fontos fejlemény, hogy volt lehetőség áthárítani az árakat a fogyasztókra. „Egy recesszióban nyilván erre nem lett volna ilyen mértékben lehetőség, mert a vásárlók nem vették volna meg az árukat. A koronavírus-járvány után azonban komoly megtakarítása volt a lakosságnak, mert a járvány alatti korlátozó intézkedések miatt kevesebbet költöttek” – mondta.

Az elemző szerint idén év elején a kormány választások előtti pénzügyi transzfereinek köszönhetően (gyermeket nevelők szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz a rendvédelmi dolgozóknak stb.) jelentősen nőtt az elkölthető jövedelem, ez is megkönnyítette az élelmiszerüzleteknek, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari áremelkedések költségnövekedését áthárítsák a fogyasztókra. „Jelentős béremelések voltak év elején, a lakossági kereslet pedig továbbra is élénk maradt, a termékeket magasabb áron is megvették az emberek” – mondta.

Az elemző szerint úgy tűnik, hiába vezetett be a kabinet árstopot néhány alapvető élelmiszer esetében, az üzletláncok ennek a költségeit más termékek árába építették be. Ugyanígy jártak el a kormányzati különadókkal is, szétszórták a költségeit, és egyszerűen tovább emelték az árakat.

„Most viszont olyan magasra szöktek az árak, hogy ez már a fogyasztók ingerküszöbét is elérte. Kérdés, hogyan alakulnak a fogyasztói szokások a következő időszakban, mekkora árat hajlandó kifizetni a lakosság egyes árucikkekért” – figyelmeztetett Virovácz.

Az elemző egyelőre nem lát olyan jeleket, amelyek az árak stabilizálódását vetítenék előre.

Idén rekordszárazság volt egész Európában, az energiaárak tovább emelkedtek. Most kötik meg az új, jellemzően egyéves szerződéseket a vállalatok az energiaszolgáltatókkal, vagyis ha esne is az energiahordozók ára a közeljövőben, annak jótékony hatásait csak a következő szerződéskötéskor érvényesíthetnék a cégek.

A műtrágyagyártás költségeinek kétharmada a gáz árától függ. Jövőre lesz igazán hatása annak, hogy mennyire drágultak meg a műtrágyák, illetve lesz-e elég termék a piacon. „Arra számítok, hogy tartósan magasan szinten maradnak a költségek a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban. Ha összeomlik a kereslet és beszakad a fogyasztás, nem lesz más lehetőségük a vállalatoknak, mint hogy máshogy spóroljanak, mert nem tudnak tovább árat emelni. Ennek egyik klasszikus megoldása a létszámleépítés” – tette hozzá.

Alkalmazkodó vásárlók

A Nielsen IQ piackutató cég szerint a hazai FMCG-piacon (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) az európaihoz hasonló tendenciák indultak el az év elejétől. „Nagy az értékbeli növekedés, amit ugyanakkor kizárólag az árszínvonal emelkedésének drasztikus volta okoz, közben mennyiségben – főképp az élelmiszerpiac – csökkenésnek indult” – közölte a Szabad Európával Kovács Gergely, a cég ügyfélkapcsolati vezetője.

A második negyedévben az egy évvel korábbi szinthez képest 14,9 százalékkal nőtt értékben a NielsenIQ által mért élelmiszerek és vegyi áruk piaca, miközben mennyiségben az élelmiszer-kategóriák kétharmada mind csökken. A NielsenIQ által mért átlagos árszínvonal (azaz az eladott érték és mennyiség hányadosa) ha nem is direktben, de mindenképpen mutatja az árak növekedését is.

A szakértő szerint a korábbi évek moderált, négy-öt százalékos szintjéről erőteljesen elmozdultunk. Ehhez mellétéve az élelmiszer-inflációs adatot, már egy újabb trend is kirajzolódik, jelesül a fogyasztók lefelé váltása.

„Míg korábban az alacsony infláció és a reálbérek szignifikáns emelkedése által meghatározott környezetben a prémiumizáció volt megfigyelhető, most az olcsóbb termékek keresése, az olcsóbb alternatívát nyújtó, saját márkás termékek felé történő elmozdulás jelei látszódnak, ez magyarázza, hogy az átlagos árszínvonalak az infláció szintje alatt növekednek” – tette hozzá Kovács Gergely.

Mindezt a cég fogyasztói megkérdezése is alátámasztja. „A témában júniusban végzett szindikált kutatásunk eredményeiből jól látszik, hogy az elmúlt időszak áremeléseit a fogyasztók tisztán érzékelik: közel kétharmaduk említi, hogy többet fizet az élelmiszerek vásárlásakor” – mondta a Szabad Európának Pádár Kata, a Nielsen IQ fogyasztóikutatások-szakértője.

Ezt a többletet elsősorban az áremelkedés idézi elő, ugyanakkor láthatóvá váltak az áremelkedésre válaszul adott vásárlói stratégiák is. Háromból két vásárló igyekszik preferálni az olyan üzletet, ahol olcsóbb az árszínvonal. A kedvezmények, akciók, olcsóbb termékek és márkák keresése, illetve a luxuskiadások lefaragása és csak a legszükségesebb termékek vásárlása meghatározza a jelenlegi vásárlási szokásokat a vásárlók közel felénél.

„Az olcsóbb termékek és márkák keresése magával hozza a saját márkás termékek preferenciájának növekedését, tízből kilenc vásárló vesz kereskedői márkát, egyharmaduk ráadásul többet, mint korábban, nem kevésszer valamely gyártói márka helyett” – mondta Pádár Kata. A szakértő szerint a fogyasztói válaszok alapján a saját márkákon belül is tendencia az olcsóbbra váltás, ebben legérintettebb a tej-, az étolaj- és a vaj-, illetve a margarinkategória.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG