Peking hétfőn új szabályokat jelentett be, amelyek szerint a 18 évnél fiatalabbak csak heti három órán tölthetnek videojátékkal. A hatóság indoklása: a lépés a növekvő játékfüggőség miatt szükséges.
Az új szabályok szerint azok betartásáért leginkább a videojáték-ágazat felel, és valójában nem törvényről van szó, így nem lehet megbüntetni a szabálysértőket.
Miért aggasztja Kínát a játékszenvedély?
Kína a világ legnagyobb videojáték-piaca, és a vezetés már évek óta aggódik, hogy a fiatalok körében játék- és internetfüggőség alakul ki. Ezért még klinikákat is létrehoztak, és terápiákat – köztük katonai gyakorlatokat – is kidolgoztak az úgynevezett játékbetegségek kezelésére.
2018-ban az aggasztó következmények közé sorolták az egyre gyakoribb rövidlátást is.
A kínai Nemzeti Sajtó- és Publikációs Igazgatóság – amely jóváhagyja a piacra kerülő videojátékokat – hétfőn azt mondta: az új szabályokat a fizikailag és mentálisan is sérülő gyerekek bővülő tábora miatt hozták meg.
Az állami média szerint a kínai kiskorúak 62,5 százaléka rendszeresen játszik online videojátékot, a kiskorúak 13,2 százaléka pedig mindennap több mint két órát játszik valamilyen mobileszközön.
A kínai szabályozó szervek a játékok mellett célba vették a „korrepetálóágazatot” és a „celebimádatot”, azzal az indokkal, hogy fel kell lépni a gyerekek jólétéért.
Mit tettek eddig?
2017-ben a Tencent Holdings nevű cég közölte, hogy limitálni fogja egyes fiatal felhasználók játékidejét a népszerű Honor of Kings játékban. Ezt a szülők és tanárok panaszai nyomán lépték meg, amelyek szerint a gyerekek kezdtek függővé válni.
Egy évvel később a megugrott számú rövidlátásos eset miatt Peking bejelentette: megvizsgálják, hogyan lehet korlátozni a gyerekek játékidejét, és kilenc hónapra felfüggesztették az új videojátékok engedélyezését.
2019-ben törvényt fogadtak el arról, hogy a kiskorúak hétköznap csak másfél, hétvégén csak napi három órát tölthetnek online videojátékkal, este 10 és reggel 8 között pedig tilos a játék. Azt is korlátozták, havonta mennyit költhetnek a játékokon belül vásárolható virtuális elemekre – ez kortól függően 27 és 57 dollár közötti összeg.
Továbbá a gyerekeknek a saját nevüket és személyi számukat kell használniuk, amikor bejelentkeznek a játékba, a Tencent és a NetEase cégek pedig rendszereket hoztak létre a kiskorúak azonosítására.
Júliusban a Tencent bevezette az „éjszakai őrjáratnak” nevezett arcképes azonosítást – ezt a funkciót a szülők kapcsolhatják be, hogy megelőzzék, hogy a gyerekük az ő felhasználónevükkel belépve kijátssza a kormány tiltását.
Mik az új korlátozások és hogyan tartatja be majd azokat Kína?
Az új korlátozások szerint – szeptember 1-jétől – hétfő és csütörtök között tilos az online játék a 18 évnél fiatalabbak számára. Pénteken, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon pedig maximum napi egy órát játszhatnak.
Az online játék gyártóknak biztosítaniuk kell a valódi név alapján történő azonosítást. Emellett az összes programot csatlakoztatni kell a hatóság úgynevezett függőségellenes rendszeréhez.
A Nemzeti Sajtó- és Publikációs Igazgatóság azt mondta az állami Új Kína hírgyünökségnek, hogy növelni fogja az ellenőrzések számát és alaposságát az online cégeknél, hogy biztosítsa a szabályok betartását.
A felügyelőszerv büntetéseket is kilátásba helyezett a videojáték-ágazat szabálysértő szereplői számára. Tavaly tízezer különböző játékot ellenőriztek – tették hozzá.
Az igazgatóság szerint a gyerekek még mindig meg tudják kerülni a tiltást, ha szüleik adataival lépnek be, ezért felszólította a szülőket és az iskolákat, hogy fokozzák a gyerekek ellenőrzését.