A magyar kormány egyelőre egy nyilatkozattal próbál reagálni arra, hogy az USA felmondta az 1979-es amerikai-magyar adóegyezményt. A nyilatkozatban a hírek szerint viszont nem említik meg az USA-t, csak az Európai Parlamentet. Az egész ügy abból fakad, hogy az USA globális minimumadót akar a legnagyobb multikra, a magyar kormány pedig egyszer már belement, csak most ismeretlen okból visszakozna.
Hétfőn egy politikai nyilatkozatot szavaztak meg a parlament gazdasági bizottságában a globális minimumadó ügyében bejelentett magyar vétó kapcsán, írja a HVG. A nyilatkozat pusztán egy politikai állásfoglalás, tényleges gazdasági súlya egyelőre nulla.
A nyilatkozat politikai részéről a 444.hu azt írja, hogy abban meg sem említik az USA-t, csak az Európai Parlamentet ostorozzák. A szövegben például az szerepelt, hogy egyes szereplők, például az Európai Parlament „egyre erőteljesebben támadják az egyhangú döntéshozatal rendszerét, és azon tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá nemzeti érdekeikkel ellentétes döntések meghozatalához.” Noha a fideszesek érvelése szerint vétózni jogukban áll, az teljesen jogszerű.
A nyilatkozatot beterjesztő bizottsági elnök, Bánki Erik a hétfői ülésen a lap szerint azt is mondta, hogy a kormány szerint továbbra is szükség van a minimumadóra, csak nem most, hanem később. A nyilatkozatot várhatón hamarosan elfogadja majd a parlament is.
A háttér röviden
Pár héttel ezelőtt a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó európai alkalmazásáról szóló uniós jogszabályt. A javaslat célja, hogy a legnagyobb multinacionális cégek ne tudják kikerülni az adózást adóparadicsomok által. Magyarország tavaly őszig ellenezte, aztán már támogatta a kezdeményezést, majd ismét vétót jelentett – egyedüli uniós tagállamként.
Az Európai Parlament erre kiadott egy állásfoglalást arról, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság ne hagyja magát zsarolni a magyar kormány újabb vétójával.
Pontosabban, hogy a szereplők "ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal”, és ne adják oda a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatásokat, amíg az ország "teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak."
Ez utóbbi kritériumokba a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos problémák is beletartoznak.
A globális minimumadó kezdeményezéséhez mintegy 140 ország – köztük Magyarország – csatlakozott. A rendszer 2023-tól indulna el. Lényege, hogy létrejön egy egységes és globális, 15 százalékos társasági nyereségadó a 750 millió eurónál (jelenlegi árfolyamon 306 milliárd forintnál) nagyobb árbevételt elérő vállalatok esetében.
A globális minimumadó esetében a társasági adó (tao) kulcsa 15 százalék; ezt akkor is be kell fizetni, ha egy országban, mint például hazánkban, a tao csak kilencszázalékos.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az uniós szabályok szerint a multinacionális cégek által fizetendő globális minimumadót ott szednék be, ahol a leánycég üzemel. Tehát a Magyarországon jelen lévő leányvállatok a hazai költségvetést gazdagítanák a magasabb befizetéseikkel.
Az USA pedig július elején bejelentette, hogy a magyar vétó után felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő szabályokat tartalmazó adóegyezményt.
Az egyezmény felmondási ideje nagyjából hat hónapot vesz majd igénybe, lezárultával értesítést küld majd a pénzügyminisztérium a magyar hatóságoknak.
Gulyás Gergely miniszter szerint ez „elég kisstílű lépés" volt az USA-tól, írta Telex. Varga Mihály szerint pedig a multik magasabb adója veszélyeztetné a magyarországi munkahelyeket és rontaná az ország versenyképességét. Egyébként sem indokolt most ezzel foglalkozni, mondta, miután Ukrajnát megtámadta az orosz hadsereg, illetve az energiaárak is magasak.
