Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért a kelet-európai országokban haltak meg a legtöbben a járványban?


Fogalmazzák a társadalmi szerződést: az operatív törzs ülése 2021 márciusában

A COVID áldozatainak összesítésében a világ első tíz országa között nyolc az európai posztszovjet régióban található. Mi magyarázhatja ezt? Kövérek vagyunk, kevés a szakápoló, a kormányok rosszul szervezik az államot, a vezetők és a vezetettek közti társadalmi szerződés is átalakult: íme a válaszok.

Bár Szijjártó Péter nemrég azt állította, hogy Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi választ Európában a járványra, a lakosságarányos COVID-halálozásban Magyarország az első helyen áll. Utána sorrendben Csehország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Bulgária, Észak-Macedónia és Szlovákia következik, aztán nyolcadikként egy nyugati ország: Belgium, majd Szlovénia, és tizedikként Olaszország.

Lakosságarányos, egy millió lakosra számított COVID-halálozásban tehát ezek az országok teljesítettek eddig legrosszabbul a járvány több mint egy éve alatt. (A szintén az élbolyban található két, harmincezres lélekszámú miniállammal nem számolunk a felszorzás torzító hatása miatt.)

Nagyon valószínű, hogy több, Európán kívüli országban valójában rosszabbak a számok, csak ott sok rászoruló nem jut el az egészségügybe, így annak tudta nélkül hal meg, illetve az adatszolgáltatás is rossz. Diktatúrák, autoriter rezsimek pedig hajlamosak a titkolózásra, az adatok kozmetikázására, nehogy a vezetés mindenhatóságának képzete, és az ország (vagyis a vezető) imázsa csorbuljon. (Kínáról és Oroszországról is voltak ilyen hírek a COVID kapcsán.)

A magyar kormány magyarázatait világelsőségünkre (miszerint más országok statisztikai módszertana kevesebb embert sorol a COVID áldozatai közé, mint Magyarországé) sok szakértő cáfolta már, mi magunk is leírtuk a magyar és néhány más ország statisztikai gyakorlatát (itt és itt). Az biztos, hogy bár már sokat romlott, a szocializmus egyik örökségeként még mindig viszonylag erős az adatszolgáltatási fegyelem a régióban.

Ebben a cikkben egészségügyi közgazdászok és egy politikatudós segítségével igyekszünk kideríteni, hogy – divatos szakszóval – milyen közös mintázatai, okai vannak a kelet-európai országok kudarcos járványkezelésének.

Alig vannak egészségben leélt éveink

Kézenfekvő magyarázat, hogy a régió lakosai között az egészségtelen életmód miatt sok az átlagosnál elhízottabb ember, és krónikus betegségekkel is többen küszködnek, mint nyugaton. (Itt persze rögtön fölmerül a harmadik világ statisztikáinak minősége.)

Ez viszont nem jellemző a csehekre, és a lengyeleknél is feleannyi túlsúlyos van, mint nálunk – árnyalja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

Tény, tette hozzá, itt, „a vasfüggöny mögött” a várható élettartamon belül az egészségben megélt évek száma is kevesebb. „Egy 45 éves, aprófalvas vidéken élő, dohányos roma ember egészségügyi állapota rosszabb, mint egy 75 éves francia nyugdíjasé.”

Rékassy Balázs (aki szintén orvos és egészségügyi szakközgazdász) második okként az egészségügyi ellátórendszer állapotát és érdekeltségi viszonyait említi. Az egészségügyön belül a közfinanszírozás Magyarországon egyre alacsonyabb. (A lélegeztetőgépek ezrei persze javítani fogják a 2020-as számokat.) A magánegészségügyet sokan nem tudják igénybe venni (ahogy erről itt írtunk), őket így rosszabb egészségi állapotban érte a járvány. „Magyarországon, Romániában vagy Litvániában (utóbbi kettő egyébként nincs a halálozási élvonalban – KGY) elhanyagolt a közfinanszírozás rendszere” – mondja Dózsa Csaba, „Csehországban viszont magas, és már Szlovákiában is nőtt.” Csehország tehát sok szempontból kilóg.

GDP-arányosan keveset költünk egészségügyre, de van mögöttünk még 150 ilyen ország. Valószínűleg összeadódnak az okok.”

Rosszul működő állam, hibás döntések

Rékassy Balázs harmadik okként említi azt, hogy az egészségügyi rendszer Európában mindenütt a krónikus, és nem a fertőző betegségek kezelésére állt rá. „Az ázsiaiaknál a fiatalabb korosztályok számára is ismertebb a járvány a SARS és a MERS miatt. Itt a fertőző betegségekkel már nem foglalkozott senki.” Ez persze megint nem régiós sajátosság.

Az viszont magyar, hogy 2016-ban felszámolták, és különböző intézmények között szórták szét az ÁNTSZ-t, Európa egyik legjobb járványügyi szervezetét.

Egészségügyi kiadások aránya a magyar költségvetésben
Egészségügyi kiadások aránya a magyar költségvetésben

A német precizitás hamar felismerte, hogy a korai járványkezelésben milyen fontos a tesztelés. Nyugaton nagyon sokat tesztelnek. Kelet-Európára nem jellemző ez a szervezettség. Pedig, ha egy járványt nem fogunk meg az elején, akkor később már nehéz, és a rendszer már nem tudja kezelni” – folytatja Rékassy Balázs.

Negyedik magyarázat tehát az ellátórendszer rossz szervezettsége: a tesztelés, a korai észlelés és járványkezelés tartozik ide. Az alacsony tesztszám, a kontaktuskutatás teljes elhagyása, és az, hogy Magyarországon szóba sem jött az, ami nemcsak nyugaton, de még a régiós országok egy részében is működött.

Közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásból
Közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásból

Az ötödik pedig a politika késlekedése. „Ezekben az országokban mindenhol jellemző volt a politika elrontott járványkezelése: hezitáltak, túl későn léptek. A cseh, a bolgár és a magyar politikai vezetés későn mert csak zárni a második-harmadik hullám során. Ez a másfél hónapos késlekedés fontos oka a sok halottnak” – mondja Rékassy Balázs.

Ide sorolhatjuk azt is, hogy az abszolút oltási számok bűvöletében élő magyar kormány hamar félredobta az oltási tervet , és a legveszélyeztetettebb csoportok minél teljesebb átoltása helyett bárki oltást kaphatott.

A cseheknél rendszerszintű probléma nem nagyon van, az lehet a fő ok, hogy rosszul intézkedtek, ezért lehetett nagyon gyors a vírus terjedése” – teszi hozzá Dózsa Csaba. A többi országnál a másik négy szempont is működhetett.

Az állami egészségügy korlátai

Mindkét közgazdász hangsúlyozta, hogy látni kellene az elhunytak korosztályos bontását. Vajon mindenütt 80-85 százalékban az öregeket vitte el a járvány? Nagy kérdés lesz, hol érintette a középgenerációt, és hol a szinte megmenthetetlen öregeket. „Az lenne a súlyos, ha a járvány arányaikon felül több középkorút vitt volna el. Mert idős multimorbid betegeknél várhatóbb a halálozás, ahogy ez az influenzánál is történik” – mondja Dózsa Csaba. A Népszavában Vitrai József népegészségügyi szakértő nemrég arról beszélt, hogy a járvány második és harmadik hullámában a fiatalabbak között arányaiban kiugróan nagy volt a járványhoz köthető többlethalálozás, a 35-44 évesek között 11 százalékos.

Fontos szempont a protokollok orvosszakmai kérdése is. „Milyen a rendszer: kit mikor tesznek lélegeztetőgépre, és hol próbáltak meg otthon vagy ambulánsan kezelni valakit, és nem rögtön bevinni egy tömegsírba. A németeknél biztosan sokkal óvatosabban jártak el” – mondja Dózsa Csaba.

Európai Egészségügyi Fogyasztói Index
Európai Egészségügyi Fogyasztói Index

És ha már a kórházban vagyunk: itt írtunk arról, hogy mennyivel nagyobb a lélegeztetőgépre kerültek halálozási aránya itt, mint nyugaton. Ennek legfőbb oka az ápolószemélyzet szűkössége, amit rontott a járvány legkeményebb felfutása idején elindított egészségügyi bérreform és a hozzá kapcsolódó intézkedések. Emiatt majdnem ötezer egészségügyi dolgozó nem írta alá az új munkaszerződését.

De nyugaton az a jellemző, hogy majdnem kétszer annyi ápolóval dolgoznak, mint mi. (Az olaszoknál hasonló még a helyzet a miénkhez: sokkal több az orvos és kevés az ápoló.) „Amikor sűrűsödés van a kórházban, akkor már ápolásszakmai problémák vannak. Ez fontos tényező ezekben az országokban. Ausztriában, Németországban egy ápolóra 2 beteg jut, nálunk 10-12. Ő képtelen napi szinten ennyi krízisben lévő beteget követni, elkerülhetetlen, hogy az ne legyen félrekezelve” – mondja Dózsa Csaba.

Ápolók százezer lakosra jutó száma
Ápolók százezer lakosra jutó száma

Társadalmi szerződések

A vezetők és vezetettek, vagyis a társadalom és a hatalmon lévők közti viszony szempontjával egészíti ki mindezt Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese, főmunkatársa. Ez a járvány eddigi három szakaszában három mintázatát mutatta a volt szocialista országok szereplésének.

Az első, 2020 tavaszi hullámban ezek az országok nagyon gyorsan meghozták a nyugat-európai intézkedéseket, a teljes lezárást. „Ezeknek a társadalmaknak az államszocialista múlt miatt ez nem volt ismeretlen. Nem teljes jogfosztottságként élték meg, ahogy sok nyugat-európai, és a borzasztó olasz képek nyomán még egyet is értettek vele. A vezetők és a társadalom között világos társadalmi szerződés jött létre: otthon maradtok, távolságtartás, és minden rendben lesz” – mondja a politikatudós. Emiatt a régió jól teljesített az első hullámban.

A problémák mindenütt nyár végén, kora ősszel kezdődtek a második hullámmal. Míg Nyugat-Európában csökkenőben voltak az esetszámok, itt elkezdtek fölfelé menni. (Viszont megdőlt egy korábban erős nézet, miszerint azért volt jó a helyzet tavasszal, mert a régióban kötelező volt a BCG-oltás.) Kiderült, hogy ugyanaz kezdődik, mint nyugaton. „A társadalom együttműködési készsége még mindig elég jó volt”, mondja a kutató, de ekkor már elszakadtak egymástól az egyes volt szocialista országok. A második hullám különbözőképpen érintette őket: a szlovákokat, lengyeleket kevésbé, a cseheket is csak a végén.

Főleg Magyarországot ütötte meg, mert az egészségügy akkor mutatta meg azokat a problémákat, melyekről már régen beszélnek: hiába van elég ágy, kevés a szakdolgozó és a megfelelő szakorvos. Tehát alrendszerszerű problémák jöttek elő, ami különbözőképpen érintette az egyes országokat. És mivel a kormányzati intézkedések sem voltak azonosak, a társadalmi együttműködés sem, ezek az országok különbözőképpen úszták meg a második hullámot.”

A 2021-es harmadik hullám hasonlóan érintette a régiót: a csehek, szlovákok és a magyarok szenvedték meg leginkább. „Ennek már egyértelműen társadalmi okai vannak: fellazult a társadalmi szerződés, el is fáradtak az emberek, mert egy évig nem lehet őket bezárva tartani” – mondja Szabó Andrea.

Másrészt kiderült, teszi hozzá, hogy az államszocializmusból örökölt egészségügy nem tud tartósan ilyen szinten működni, rendkívüli zavarai lettek. Az egészségügyi közgazdászok véleményével cseng össze az is, hogy láthatóvá vált, hogy ezen társadalmak alapegészségügyi helyzete lényegesen rosszabb, mint nyugaton. „És, ha 3-4 ok összekapcsolódik, már nagy bajok lehetnek.

Nép és vezetői akarategységben

Forrásaink szerint a Fideszben idén év elején már az volt meggyőződés, hogy ha nem „nyitnak” legkésőbb májusban, akkor veszélybe kerül a jövő évi választási sikerük. Emiatt el is indult a nyitást propagáló kommunikációs kampány, míg végül – a szakértői „riogatások” dacára másfél hónapos késéssel – a meredeken emelkedő esetszámok miatt kénytelenek voltak újból zárni. De májusra még így is megtörtént a nyitás.

Visszatérve vezetők és vezetettek viszonyára: a kelet-európai vezetők ambivalenciája elbizonytalaníthatta az embereket, magyarázza a politikatudós, mert látszott, hogy a politikusok is nagyon szeretnének nyitni.

Szabó Andrea emlékeztet rá, hogy ezekben az országokban a lakosság jelentős része hajlamos elfogadni a kormányok által kínált mintázatokat, módszereket. „Ha a vezetés azt sugallja, hogy a gazdaság ugyanannyira fontos, mint az emberi élet, és ne kelljen már választani a kettő között, akkor az addig működő társadalmi fegyelem is fellazul.

Ami visszahat a kormányra is, ami folyamatosan szondázza a közhangulatot. „Érthető, hogy ha a vezetés, a politikai alrendszer is kap visszajelzést, miszerint a társadalom jól rezonál a nyitásra, akkor látja, hogy lehet tovább lazítani.

Kérdésünkre, miszerint a régió társadalmaiban mért alacsony bizalmi index (nem bízunk egymásban és az intézményekben), belejátszhatott-e ebbe a folyamatba, a Politikatudományi Intézet főmunkatársa pontosít. „A politikai értékszociológiai vizsgálatok szerint a magyarországi bizalmi indexek sokat javultak 2010 óta. Nőtt a politikai intézmények iránti bizalom, jobban elfogadják az intézményi működés határait és kereteit. Ez a társadalmi polarizációval van összefüggésben: a kormánypártiak nagy része szinte végtelen bizalommal van a kormányzati intézkedések iránt, és ők vannak többen.

Mindenesetre a világon a 3 milliót is meghaladta már a járványban elhunytak száma, amelyből Magyarország majdnem egy százalékot „ad” – miközben a világ népességének csak néhány ezrelékét. Vagyis az ország a kelet-európai járványkezelésben is egyedülálló. Csak másképp, mint ahogy a külügyminiszter mondta.

XS
SM
MD
LG