Mit jelentett be Írország, Norvégia és Spanyolország a palesztin államról?
A parlamenti képviselők és a kormánytagok megtapsolják Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt, amikor 2024. május 22-i beszédében bejelenti a lépést
Spanyolország, Írország és Norvégia kedden hivatalosan is elismeri a palesztin államot, jóllehet Izrael, amely egyre inkább elszigetelődik a nyolcadik hónapja tartó gázai konfliktusban, dühösen reagált erre. A három ország közölte: remélik, hogy döntésük felgyorsítja a tűzszüneti erőfeszítéseket.
Az alábbiakban néhány olyan kulcsfontosságú elemet veszünk sorra, amely a döntéshez kapcsolódik.
Mit jelentett be Írország, Norvégia és Spanyolország?
A három ország elismerte a palesztin államot az 1967 előtti határokkal, Jeruzsálemet pedig mind Izrael, mind Palesztina fővárosaként.
Elismerték azt is, hogy a határok változhatnak a végleges rendezést célzó esetleges tárgyalásokon.
„Ez történelmi döntés, és egyetlen célja van: hogy az izraeliek és a palesztinok eljussanak a békéhez” – mondta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök televíziós beszédében a kormányülés előtt, amely hivatalosan is jóváhagyja az intézkedést.
Írország közölte, hogy teljes körű nagykövetséggé bővíti ciszjordániai képviseletét, és az írországi palesztin misszió is teljes jogú nagykövetségi státuszt kap.
Simon Harris ír miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a palesztin állam elismerése nem csökkenti Írország hitét abban, hogy Izraelnek joga van a békés és biztonságos létezéshez – ez az álláspont szerinte egyértelmű.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 193 tagállama közül mintegy 144 ismeri el Palesztinát államként, köztük a földteke déli országainak zöme, Oroszország, Kína és India. Az Európai Unió 27 tagállamából azonban csak egy maroknyi, többnyire egykori kommunista országok, valamint Svédország és Ciprus.
Más államok – köztük Nagy-Britannia, Ausztrália, Málta és Szlovénia – azt mondták, hogy fontolgatják a példa követését.
Miért bír ez jelentőséggel?
A döntés, amellyel három nagy európai ország elismeri a palesztin államiságot, leginkább szimbolikus, de Izraelt az eddiginél elszigeteltebbnek mutatja a nemzetközi színtéren.
A lépés azért is jelentősnek bizonyulhat, ha – mint a három ország reméli – más országok követik őket a palesztin államiság elismerésében.
Alon Liel, az izraeli külügyminisztérium egykori főigazgatója szerint ez hatással lehet az izraeli közvéleményre, ugyanis sokan diplomáciai példaképnek tekintik ezeket az országokat.
Hogyan reagált Izrael, és hogyan a palesztinok?
Izrael indulatosan reagált, azonnal visszahívta nagyköveteit a három országból, és bekérette a képviselőiket a külügyminisztériumába.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy az elismeréssel gyakorlatilag megjutalmazták a Gázát kormányzó Hamászt azért az erőszakért, amelyet október 7-i támadásával követett el Izrael ellen gázai bázisáról.
A gázai háború október 7-én robbant ki, amikor a Hamász fegyveresei áttörtek Izrael déli határán, és végrehajtották az ország 75 éves történetének legvéresebb támadását.
„Sánchez, amikor (…) elismered a palesztin államot, bűnrészes vagy felbujtásban a zsidó nép elleni népirtásra és háborús bűnökben” – írta Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter kedden az X-en. Netanjáhú többször is elutasította a kétállami megoldás koncepcióját, és azt mondta: nem hozná el a békét és nem változtatna azon az elhatározáson, hogy felszámolják a Hamászt.
A Ciszjordániában korlátozott önrendelkezést gyakorló Palesztin Hatóság és a Hamász üdvözölte Spanyolország, Norvégia és Írország döntését.
„Nem hajókat, biztonságot akarunk” – elkészült az amerikai segélymóló a Gázai övezetnél
1/6A segélyek további elosztásáért az ENSZ, elsősorban a Világélelmezési Program lesz a felelős. Az ENSZ szerint a tengeri hozzáférés nem helyettesítheti a szárazföldit, amelynek továbbra is a gázai segélyezési műveletek középpontjában kell állnia. Az ENSZ, amely régóta jelzi a segélyek bejutásának veszélyeit, eddig százkilencvenegy munkatársát vesztette el az Izrael és a Hamász palesztin fegyveresek közötti háború során
Elkészült az Egyesült Államok által épített, a segélyszállítmányok fellendítését célzó ideiglenes móló a Gázai övezet tengerpartján. A szállítmányok Ciprusról indulnak, és két tengeri megállót beiktatva jutnak el az enklávé partjáig, ahonnan az ENSZ viszi beljebb a belső menekülteknek.
2/6Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CentCom) 2024. május 16-án közzétett képein látható a segélyszállítmányok Gázai övezetbe juttatására szolgáló ideiglenes móló
Elkészült az Egyesült Államok által épített, a segélyszállítmányok fellendítését célzó ideiglenes móló a Gázai övezet tengerpartján. A szállítmányok Ciprusról indulnak, és két tengeri megállót beiktatva jutnak el az enklávé partjáig, ahonnan az ENSZ viszi beljebb a belső menekülteknek.
3/6A szállítmányok útvonala a következő: kereskedelmi hajók Cipruson begyűjtik a raklapokat, és egy, a Gázai övezet partjaitól több kilométerre lehorgonyzott úszó platformra szállítják. Innen kisebb amerikai katonai hajók – amelyek öt és tizenöt teherautónyi segélyt tudnak szállítani – a több száz méter hosszú, a gázai parthoz rögzített lebegő gátra viszik a csomagokat. A teherautók a gáton haladnak végig, majd a parton lévő rendezőpályaudvaron rakodják le a segélyt
Elkészült az Egyesült Államok által épített, a segélyszállítmányok fellendítését célzó ideiglenes móló a Gázai övezet tengerpartján. A szállítmányok Ciprusról indulnak, és két tengeri megállót beiktatva jutnak el az enklávé partjáig, ahonnan az ENSZ viszi beljebb a belső menekülteknek.
4/6A humanitárius segélyt szállító teherautók várhatóan az elkövetkező napokban kezdik meg a partra szállítást. Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) május 16-án jelentette be, hogy a móló építése több mint két hónap után befejeződött. A becslések szerint háromszázhúszmillió dollárba kerülő és ezer amerikai katona bevonásával zajló építkezést logisztikai, időjárási és biztonsági kihívások nehezítették
Elkészült az Egyesült Államok által épített, a segélyszállítmányok fellendítését célzó ideiglenes móló a Gázai övezet tengerpartján. A szállítmányok Ciprusról indulnak, és két tengeri megállót beiktatva jutnak el az enklávé partjáig, ahonnan az ENSZ viszi beljebb a belső menekülteknek.
5/6A napokban már több száz tonna segély érkezett Ciprusra, ahol az átvizsgálás zajlik, mielőtt a hajókra rakodnak, hogy több szakaszban a mólóra szállítsák. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közleményben hangsúlyozta, hogy „egyetlen amerikai csapat sem lépett be Gázába”
Elkészült az Egyesült Államok által épített, a segélyszállítmányok fellendítését célzó ideiglenes móló a Gázai övezet tengerpartján. A szállítmányok Ciprusról indulnak, és két tengeri megállót beiktatva jutnak el az enklávé partjáig, ahonnan az ENSZ viszi beljebb a belső menekülteknek.
Elkészült az Egyesült Államok által épített, a segélyszállítmányok fellendítését célzó ideiglenes móló a Gázai övezet tengerpartján. A szállítmányok Ciprusról indulnak, és két tengeri megállót beiktatva jutnak el az enklávé partjáig, ahonnan az ENSZ viszi beljebb a belső menekülteknek.
Previous slide
Next slide
Mit szól az Egyesült Államok?
Az Egyesült Államok támogatja a kétállami megoldást, de szerinte csak a két fél közötti közvetlen párbeszéd révén érhető el, nem pedig a palesztin állam más nemzetek általi egyoldalú elismerésével. Múlt hónapban az Egyesült Államok gyakorlatilag megakadályozta az ENSZ-ben a palesztin állam elismerésére irányuló kísérletet azzal, hogy a Biztonsági Tanács szavazásán megvétózta a palesztinok teljes jogú tagságát.
Mi más európai országok álláspontja?
Spanyolország, Norvégia és Írország hónapokig lobbizott az EU-tagoknál, hogy csatlakozzanak a bejelentésükhöz, de a kérdés továbbra is megosztja az unió legnagyobb országait.
Franciaország közölte, hogy a palesztin államiság nemtabu Párizs számára, de nem a megfelelő időket éljük ehhez. Németország hangsúlyozta, hogy hosszú távú célja a kétállami megoldás, de az Egyesült Államokhoz hasonlóan úgy véli, hogy ez csak párbeszéd útján jöhet létre.
Rafahból is menekülnek a palesztinok, miután az izraeli csapatok légi és szárazföldi támadást indítottak
1/6Az izraeli hadsereg arabul írt röplapokat dobott a város fölé, amelyekben felszólította a palesztinokat, hogy hagyják el a város keleti részét, és menjenek a nyugati része és Hán Júnisz felé. A képen gyermekek húzzák maguk után az ivóvizet, miközben elhagyják Rafahot. Műholdas képek szerint a Gázai övezetben található vízvezetékek fele megsemmisült vagy használhatatlanná vált
Izrael légicsapásokat hajtott végre Rafahban, és felszólította a palesztinokat, hogy ürítsék ki a város azon részeit, ahová eddig több mint egymillió ember menekült a hét hónapja tartó háború elől. Az UNICEF adatai szerint több mint százezren hagyták el a települést öt nap alatt.
2/6Az Egyesült Államok felfüggesztette Izrael támogatását hadi eszközökkel
Izrael légicsapásokat hajtott végre Rafahban, és felszólította a palesztinokat, hogy ürítsék ki a város azon részeit, ahová eddig több mint egymillió ember menekült a hét hónapja tartó háború elől. Az UNICEF adatai szerint több mint százezren hagyták el a települést öt nap alatt.
3/6Az elmúlt hetekben minden szem Rafahra szegeződött, ahol a lakosság száma másfél millióra duzzadt, miután palesztinok százezrei menekültek oda Gáza más területeiről, kétségbeesetten keresve biztonságot
Izrael légicsapásokat hajtott végre Rafahban, és felszólította a palesztinokat, hogy ürítsék ki a város azon részeit, ahová eddig több mint egymillió ember menekült a hét hónapja tartó háború elől. Az UNICEF adatai szerint több mint százezren hagyták el a települést öt nap alatt.
4/6Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy háborús céljai elérése érdekében szárazföldi csapatokat kell küldenie a városba, ahol állítása szerint a Hamász magas rangú katonai vezetői rejtőznek
Izrael légicsapásokat hajtott végre Rafahban, és felszólította a palesztinokat, hogy ürítsék ki a város azon részeit, ahová eddig több mint egymillió ember menekült a hét hónapja tartó háború elől. Az UNICEF adatai szerint több mint százezren hagyták el a települést öt nap alatt.
5/6Izrael közben újabb légicsapásokat mért a Gázai övezetre, miután a fegyverszüneti megállapodásról tárgyaló delegációk ismét eredmény nélkül távoztak a kairói megbeszélésekről
Izrael légicsapásokat hajtott végre Rafahban, és felszólította a palesztinokat, hogy ürítsék ki a város azon részeit, ahová eddig több mint egymillió ember menekült a hét hónapja tartó háború elől. Az UNICEF adatai szerint több mint százezren hagyták el a települést öt nap alatt.
6/6A hét hónapja tartó háborúban eddig mintegy 35 ezer palesztin vesztette életét, köztük több mint 14 ezer gyermek. A képen egy édesanya sír kisfia kezébe temetve arcát, aki egy izraeli légicsapásban vesztette életét
Izrael légicsapásokat hajtott végre Rafahban, és felszólította a palesztinokat, hogy ürítsék ki a város azon részeit, ahová eddig több mint egymillió ember menekült a hét hónapja tartó háború elől. Az UNICEF adatai szerint több mint százezren hagyták el a települést öt nap alatt.
Previous slide
Next slide
Készült a Reuters összeállításának feldolgozásával.
