Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kezd elszállni az infláció, az MNB megint kicsit kamatot emelt


Orbán Viktor és Matolcsy György megtekintette az ország fizikai aranykészletét, majd beszédet tartott 2021. július 6-án

Kamatot emelt a jegybank december 2-án, pontosabban az egyhetes betétük kamata lett kicsit magasabb, 3,1 százalék. Tartósan magas inflációs zónába kormányozhatták az országot, amit a jegybank is mintha kezdene elismerni.

Ismét egy kicsit emelt az egyhetes jegybanki betét kamatán a Magyar Nemzeti Bank (MNB), írta az MTI. Ezúttal 20 bázisponttal, azaz 2,9-ről 3,1-re emelték ennek az eszköznek a kamatát. A forint árfolyamára a Portfolio.hu adatai szerint ez nem hatott különösebben kedvezően, délután újra gyengülni kezdett az euróhoz képest.

Az egyhetes betét egyébként nem ugyanaz, mint az alapvető jegybanki alapkamat, 2016-tól vezette be az MNB. A kis kamatemeléseket pedig az egyre inkább elszálló inflációval indokolja a jegybank.

Alább bővebben is olvashat erről, de alapvetően a folyamatosan egyre gyengített forint, a választások előtti kormányzati költekezés és a jegybank határozatlansága egyaránt felelős a hazai infláció száguldásáért.

Matolcsy elismerte, hogy tartósabb lesz a magas infláció

Az MNB szeptemberi inflációs előrejelzésében még úgy gondolták, hogy jövőre le fogják tudni szorítani az inflációt 3,4–3,8 százalék közötti értékre. Matolcsy György viszont tegnap már a lap szerint arról beszélt a parlamentben, hogy ez már szerintük sem fog sikerülni, és idénhez hasonlóan jövőre is beragad az ország öt százalék körüli inflációval.

Többek közt Surányi György korábbi jegybankelnök évek óta figyelmeztette az MNB vezetését arra, hogy rosszak a feltételezéseik, és az egyrészt nem siker, amikor alulról sem tudják elérni a jegybank inflációs céljait, másrészt elveszthetik a kontrollt az inflációs folyamatok felett, ha azt hiszik, hogy Magyarország óriási kockázatok nélkül is elköteleződhet a hosszú távú monetáris lazítás mellett.

„…ha minden így folytatódik, és a jegybank továbbra is azzal a feltételezéssel él, hogy a hagyományos összefüggések nem működnek, és ennek jegyében netán tovább lazít, akkor egyszer csak arra ébredhet, hogy elveszíti a kontrollt az infláció fölött. Arról valószínűleg nincs szó, hogy az infláció elszabadul, de változatlan politika és külső környezet esetén öt–hét százalékig felmehet. Ha késlekedve ott kell majd megfogni az inflációt, az jóval nagyobb áldozatot követel, mintha a jegybank kellő időben apró, felelős, józan lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a folyamat” – írta például a HVG-ben 2018-ban.

Idén november közepén Surányi György arról írt a Portfolio.hu-nak, hogy nem tudja a bal kéz, mit csinál jobb, vagyis a kormány és a jegybank is egyszerre fűtik az inflációt, miközben jegybank kis kamatemelési próbálkozásai elégtelenek.

Érvelésében többek között megjegyezte, hogy a jegybank egyik kezével kicsit kamatot emelne, azaz visszafogná a rendszerben lévő pénzmennyiséget, a másikkal viszont önti a pénzt a gazdaságra például a Növekedési Kötvényprogramjával.

Külön kiemelte, hogy ha a jegybank kellő mértékben kamatot emelne, „határozottan a fékre lépne”, veszteségessé válna, viszont megfelelne a legfőbb törvényi kötelezettségének az infláció kordában tartása kapcsán.

„A másik lehetőség, hogy továbbra is csak lagymatagon emeli a kamatot, ám valószínűleg akkor is veszteséges lesz, csak valamivel később” – írta Surányi György. Érvelése szerint a kormány és a jegybank is „a fal felé vezeti a magyar gazdaságot. Ez minél tovább tart, annál fájdalmasabb véget ér.”

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG