Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Moszkva tagadja, hogy fegyverként használná a gázexportot. Valóban? 


Gázelosztó Németországban – Mennyire használja ki vagy tüzeli az energiaválságot a Gazprom?

Visszafordított gázszállítmányok, előnytelen energiaszerződések, egekbe szökő árak. Európa számára most kezdődik a hideg tél. Ezért részben az EU energiapolitikája a hibás, de egyre erősebb a gyanakvás a kontinens legnagyobb gázszállítója, Oroszország szándékaival kapcsolatban – és erre ráerősítenek az orosz illetékesek nyilatkozatai.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rá jellemző nyersességgel válaszolt, amikor október közepén arról kérdezték, hogy Oroszország ismét politikai fegyverként használja-e energiaforrásait:

„Ez teljes képtelenség, zagyvaság és politikai indíttatású hadova.”

Két héttel később az Európai Unió külügyi főfelelőse rá nem jellemző nyersességgel azt mondta: Oroszország „fegyverré változtatta a gázellátást”, amikor azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a Moldovába irányuló gázszállításokat, ami szükségállapot kihirdetésére kényszerítette az EU-tagságra törekvő, pénzszűkében lévő országot.

Ezeket a gyanúkat maguk az orosz tisztviselők táplálják, és csak fokozzák a Kreml irányvonalát követő állami exportmonopólium, a Gazprom szándékaival kapcsolatos kételyeket.

A huszonhét tagú EU gázimportja több mint negyven százalékát Oroszországból szerzi be.

A 120 milliárd dolláros, tőzsdén jegyzett vállalat, amelyben az orosz kormánynak többségi részesedése van, látszólag csak maximális profitra törekszik exportpolitikájával. Mivel azonban az árak nyár óta egyre nőnek, a cég úgy döntött, hogy nem elégíti ki az európai fogyasztók megnövekedett igényét, amit egyes európai törvényhozók piaci manipulációnak minősítettek.

A Gazprom számára a több export több csővezetéket jelent: például a Szibéria Hatalma, amely Dél-Szibérián keresztül Kínába, vagy a Török Áramlat, amely a Fekete-tenger alatt Törökországba és Dél-Európába vezet. És egy további vezeték közvetlenül Európa szívébe: az Északi Áramlat 2 a Balti-tenger alatt.

A vezeték a német szabályozó hatóságok végső engedélyére vár, akik szerint a folyamat az új évre befejeződhet.

Orosz tisztviselők, köztük Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a vezeték gyors jóváhagyásával lehet elérni az európai piacok stabilizálását. Ezeket a megjegyzéseket egyes elemzők és kritikusok úgy értékelték, mint a német szabályozó hatóságokra történő nyomást.

Egy szakember csövet hegeszt az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének utolsó szakaszában a Fortuna nevű hajó fedélzetén a Balti-tengeren 2021. szeptember 9-én
Egy szakember csövet hegeszt az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének utolsó szakaszában a Fortuna nevű hajó fedélzetén a Balti-tengeren 2021. szeptember 9-én

Putyin moszkvai beszéde előtt néhány nappal Oroszország EU-nagykövete azt sugallta, hogy a blokk politikája a hibás az elutasító orosz magatartásért, amit később maga Putyin is alátámasztott.

„A dolog lényege a megfogalmazás – mondta Vlagyimir Csizsov, Moszkva EU-nagykövete a Financial Timesnak. – Cseréljük le az ellenfelet partnerre, és a dolgok könnyebben megoldódnak (…) Ha az EU megtalálja ehhez az elegendő politikai akaratot, tudni fogja, hol talál bennünket.”

„Egyedül Moszkvát aligha lehet hibáztatni a magas árakért és a hiányért – írta Stephen Sestanovich, a volt Szovjetunió ügyeivel megbízott egykori amerikai nagykövet egy múlt heti elemzésben. – Mégis, a zavar újra megerősíti Oroszország hajlandóságát, hogy kihasználja vásárlói sebezhetőségét – ahogy azt az Ukrajnával és Észtországgal folytatott korábbi viták során láthattuk.”

Az árak a magasba szöknek, Európa aggódik

Alig öt nappal Putyin beszéde után, október 18-án a piaci elemzők és kereskedők fontos határidőre figyeltek – arra a napra, amikor a vállalatok megkötik a következő hónapra szóló szállítási szerződéseket.

Mivel az orosz gáz elsődleges csővezeték-útvonalán – Ukrajnában – és a Lengyelországon keresztül vezető másodlagos útvonalon elég kapacitás áll rendelkezésre, könnyű lenne kihasználni a meglévő hálózatot és kielégíteni a megugró keresletet, ezzel szép profitot termelni – mondják a szakértők.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint – a megjegyzést egyesek Moszkvának szánt beszólásként értelmezték – Oroszország legalább 15 százalékkal több gázt tudna szállítani.

Lakossági gázárak (fenti grafikon) és a földgáz hozzáférhetősége (lenti grafikon) Európában
Lakossági gázárak (fenti grafikon) és a földgáz hozzáférhetősége (lenti grafikon) Európában

De a Gazprom ezt nem tette meg, az árak tovább emelkedtek, az európai fogyasztók pedig még jobban aggódnak.

Az energetikai óriáscég közben nem volt hajlandó válaszolni a Szabad Európa e-mailben küldött kérdéseire.

Kevés jut a tárolókba

A nyár folyamán elemzők arra figyelmeztettek, hogy Európa tele viharos lehet: a villamosenergia-árak a gázárak emelkedésével párhuzamosan nőnek.

Azt, hogy a Gazpromot miért nem érdekli, hogy megnövelje a szállításokat, többek között azzal magyarázzák, hogy a hideg hónapokban fel kell tölteni az orosz tárolókapacitásokat. Amint ez megtörténik, a Gazprom növelni tudja az Európába irányuló szállításait. (A kontinensen szokatlanul kevés gázt raktároztak el.)

A Gazprom vezérigazgatójával, Alekszej Millerrel folytatott október 28-i megbeszélésén Putyin arra utasította a cégvezetőt, hogy november 8-a után – amikorra az orosz tárolókat várhatóan feltöltik – indítsa útnak a szállítmányokat Ausztriába és Németországba.

Másnap – az Independent Commodity Intelligence Services nevű ágazati elemző szerint – az árak közel 29 százalékkal estek az egyik kulcsfontosságú európai kereskedési piacon.

Csövek egy gázkompresszor-állomáson a németországi Mallnowban 2021. november 1-jén
Csövek egy gázkompresszor-állomáson a németországi Mallnowban 2021. november 1-jén

Az Egyesült Államok jobbára harcias hangnemben kommentálta Európa orosz gáztól való függését, különösen a második balti-tengeri gázvezeték potenciális veszélyeit hangsúlyozta.

Joe Biden elnök kormánya azonban az év elején úgy döntött, hogy a kongresszusi republikánus törvényhozók tiltakozása ellenére nem blokkolja a majdnem kész vezeték építésének utolsó szakaszát. Ezzel a tiltakozások, valamint a vádak, hogy Oroszország fegyverként használja energiaforrásait, még hangosabbá váltak.

Az energia fegyverként való alkalmazása „egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket látni, ha az ember kinyitja a szemét” – mondta októberben Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium energiaügyekkel foglalkozó vezető tisztviselője újságíróknak.

„Azt hiszem, közel járunk ehhez a mérföldkőhöz. Ha Oroszország valóban rendelkezik szállítható mennyiséggel, és úgy dönt, hogy mégsem szállít, és csak akkor teszi meg, ha Európa enged teljesen más, ezekkel nem összefüggő követeléseknek, nehéz úgy érvelni, hogy nem csinál fegyvert a gázexportból” – mondta.

Ukrajna, amely több száz millió dollárnyi tranzitdíjat zsebel be a területén áthaladó vezetéken Európába szállított orosz gáz után, szintén ellenezte az amerikai döntést.

„Mindig is tudtuk, hogy geopolitikai indíttatású volt a Gazprom ama döntése, hogy nem szállít gázt Ukrajnán keresztül. Most pedig meggyőző bizonyítékokkal rendelkezünk” – mondta Szerhij Makogon, az ukrán vezetékhálózat rendszerüzemeltetési vezetője a Szabad Európának.

Visszafordított szállítások

Az orosz szándékokkal szemben gyanakvó szkeptikusok számára a történelem szolgál útmutatóul. Moszkva a kétezres években kétszer is elzárta az Ukrajna és annak Nyugat-barát kormánya számára a gázcsapokat. A szállítások – a tartozások körüli vita miatt – rendre januárban álltak le, és Európában is hiányt okoztak. (Ukrajna elismerte, hogy volt olyan eset, amikor saját igényei kielégítésére visszatartotta az európai fogyasztóknak szánt szállítmányok egy részét.) Ennek nyomán egyes országokban az emberek fűtetlen lakásokban dideregtek.

Mérőberendezések ellenőrzése a Gazprom által üzemeltetett Szlavjanszkaja kompresszorállomáson, az Északi Áramlat 2 tengeri földgázvezeték kiindulópontján
Mérőberendezések ellenőrzése a Gazprom által üzemeltetett Szlavjanszkaja kompresszorállomáson, az Északi Áramlat 2 tengeri földgázvezeték kiindulópontján

Egy nappal Putyin és Miller találkozója után egy másik esemény is felkeltette az elemzők figyelmét: a lengyelországi vezetéken keresztül nyugat felé áramló és Németországnak szánt gázt megfordították, és kelet felé áramoltatták. A Jamal–Európa-gázvezetéken történő „fordított szállításra”, amely november 1-jéig folytatódott, nem volt hivatalos magyarázat. A Gazprom közleményt adott ki, amelyben azt mondta: továbbra is teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

Tom Marzec-Manser, az Independent Commodity Intelligence Services gázpiaci elemzője a fordított szállítást szokatlannak, de nem teljesen ismeretlennek nevezte.

„Az áramlás hiánya a csővezetéken: az olvasók eldönthetik, van-e ennek politikai eleme” – mondta a szakember a Szabad Európának.

„A Gazprom következetesen ellentmondásos üzenetekkel tartja feszültségben a gázpiacokat, ahelyett hogy enyhítené a válságot” – mondta Leslie Palti-Guzman, a Gas Vista LLC energetikai tanácsadó cég elnöke.

Palti-Guzman szerint amellett, hogy nyomást gyakorol a német szabályozó hatóságokra az Északi Áramlat 2 gyorsabb engedélyeztetéséért, Oroszország talán arra törekszik, hogy elvegye a fogyasztók kedvét az Európába irányuló amerikai cseppfolyósított földgáztól. Emellett valószínűleg nyomást akar gyakorolni az európai fogyasztókra, hogy hosszabb távú szerződéseket kössenek.

A magasabb gáz- és villamosenergia-árak a populista elégedetlenséget is táplálják – tette hozzá.

Moldova

Közben Moldova, amelynek új kormánya szorosabb kapcsolatot akar az EU-val, azzal küzd, hogy lejárt a hosszú távú szállítási szerződése a Gazprommal. A vállalat drasztikusan megemelt áron akart szállítani, és amikor Moldova ellenállt, a cég egyharmaddal visszafogta a szállításokat.

Ez arra késztette Maia Sandu moldovai elnököt, hogy szükségállapotot hirdessen ki.

Maia Sandu moldovai elnök részt vesz a Krími Platform csúcstalálkozóján Kijevben, 2021. augusztus 23-án
Maia Sandu moldovai elnök részt vesz a Krími Platform csúcstalálkozóján Kijevben, 2021. augusztus 23-án

Október 28-án, a moldovai miniszterelnökkel folytatott brüsszeli megbeszélése után Josep Borrell, az EU külügyi vezetője azzal vádolta meg a Gazpromot, hogy politikai nyomást alkalmaz (azaz politikai engedményeket akar kicsikarni), cserébe azért, hogy alacsonyabb áron szállítson.

Az orosz vállalat tagadta, hogy a politika bármilyen szerepet játszott volna a tárgyalásokon, mondván, hogy azokat „kizárólag kereskedelmi alapon” folytatták le.

Egy nappal később a kormány beleegyezett egy új, ötéves szerződésbe, jelentősen magasabb árak mellett.

Andrej Okara – a nemrégiben idegen ügynökké minősített orosz hírportálnak, a Roszbaltnak nyilatkozó orosz politológus szerint Moldvát „megbüntették, mert rossz elnököt választott, aki rész vett a Krími Platform kezdeményezésben”. Ezt Zelenszkij ukrán elnök hozta létre, és célja elősegíteni, hogy Ukrajna visszaszerezze a Moszkva által elcsatolt Krím félszigetet.

Marzec-Manser gázelemző szerint miközben Moszkva világosan értésre adta, hogy nem tetszenek neki a Sandu-kormány uniós törekvései, Moldova régi szerződése nem felelt meg az uniós előírásoknak.

„Nem lehet, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon” – mondta.

Mike Eckel írása.
XS
SM
MD
LG