Más energetikai vállalatok dolgozóinak példáját követve sztrájkba lépett egy kazah olajipari társaság több száz alkalmazottja a nyugat-kazahsztáni Zsanaozen városban.
A résztvevők béremelést és jobb munkakörülményeket követelnek. Az egyik érintett arról számolt be a Szabad Európának szerdán, hogy a vállalat kitermelése teljesen leállt az akció következtében.
„Kétezer ember dolgozik a cégnél négy műszakban. Az egész reggeli műszak megtagadta a munkát, és remélem, hogy még többen fognak csatlakozni” – mondta.
Eközben a közeli atomerőmű mintegy ezer dolgozója már napok óta tüntet a tartományi fővárosban, Aktauban. De más energetikai cégek, például a Total és a Planika munkásai is sztrájkot kezdtek előző héten hasonló követelésekkel.
Kedd este nők tucatjai gyűltek össze az aktaui önkormányzat épülete előtt, és a szociális támogatások bővítését követelték. A tiltakozók eltorlaszolták a hivatal melletti főutcát, és csak szerdára virradóra állt helyre a forgalom, miután a hatóságok ígéretet tettek kéréseik teljesítésére. A városban más csoportok is tüntettek az utóbbi napokban, például a munkanélküliség csökkentése érdekében.
Forrongó nyugat
Szakértők szerint a Kaszpi-tenger partján fekvő Mangisztau tartomány az elmúlt években gyakran volt kiindulópontja az elégedetlenségnek a vaskézzel irányított közép-ázsiai országban.
Január elején itt kezdődtek azok a békés demonstrációk is az emelkedő üzemanyagárak miatt, amelyek előbb országos kormányellenes tüntetésekké, majd bizonyos helyeken zavargásokká fajultak.
Az emberek dühe nagyrészt a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev ellen irányult, aki 1989-től 2019 márciusáig vezette Kazahsztánt, mielőtt átadta a hatalmat utódjának, de sokan úgy vélik, hogy a színfalak mögött továbbra is ő irányított.
A tüntetéseket erőszakkal oszlatták fel a rendfenntartók, köztük az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csapatai, amelyeket Kaszim-Zsomart Tokajev elnök hívott be, azt állítva, hogy „külföldi terroristatáborokban kiképzett szélsőségesek” támadták meg Almatit.
A kazah tisztviselők szerint 227 ember, köztük 19 rendfenntartó tiszt halt meg a zavargások során, emberi jogi csoportok szerint viszont valójában jóval magasabb lehet az áldozatok száma, mivel a katonák és a rendőrök figyelmeztetés nélküli tűzparancsot kaptak a kormánytól.
