Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyarország kiáll a kazah vezetés mellett, akár vétóval is


A Médiaközpont épülete a kazah katonaság és a rendőrség által lezárt központi téren történt összecsapások után a kazahsztáni Almatiban 2022. január 11-én, kedden

Magyarország felajánlotta segítségét a kazah vezetésnek, és Szijjártó Péter arra is utalt, hogy meg fogja vétózni, ha egy nemzetközi szervezet elítélné a tüntetőkkel szembeni fellépést.

Úgy tűnik, Magyarország a kazah vezetés és Putyin orosz elnök álláspontját képviseli a Kazahsztánban kialakult helyzet kapcsán. Ez pedig élesen szemben áll az uniós vezetők eddigi nyilatkozataival. A héten találkozni fognak az uniós külügyminiszterek, és NATO–Oroszország-csúcs is lesz.

Orbán segítséget ajánlott fel a kazah elnöknek

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn közzétett videójában úgy fogalmazott, hogy aggodalommal figyelték az eseményeket, amelynek során „megpróbálták megdönteni az alkotmányos rendet, és egy jól koordinált akció keretében támadták meg magát a kazah államot”. Ezzel tulajdonképpen megismételte Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szavait, aki terroristákról és „egyetlen központból” irányított puccskísérletről beszélt.

A magyar külügyminiszter azt is megemlítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt napokban többször is felajánlotta segítségét Tokajevnek. Először a Türk Államok Szervezetén keresztül (ahol Magyarország megfigyelői státuszban van jelen), később a magyar miniszterelnök közvetlenül is beszélt a kazah elnökkel, akinek kifejezte szolidaritását és felajánlotta segítségét.

Azt egyelőre nem tudni, pontosan milyen segítséget ajánlott fel Orbán Viktor Kazahsztánnak, ezzel kapcsolatos kérdésünkre nem kaptunk választ sem a Külügyminisztériumtól, sem a Miniszterelnöki Kabinetirodától.

Szijjártó Péter külügyminiszter (j2) részt vesz a Türk Államok Szervezetének külügyminiszteri tanácskozásán 2022. január 11-én
Szijjártó Péter külügyminiszter (j2) részt vesz a Türk Államok Szervezetének külügyminiszteri tanácskozásán 2022. január 11-én
Frissítés (január 12): cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált megkeresésünkre. E-mailjükben megismételték Szijjártó kijelentéseit arról, hogy a „térség biztonsági helyzete hatással van Magyarország biztonsági helyzetére is”. Arra kérdésünkre, hogy milyen segítséget ajánlott fel Orbán Viktor Tokajev elnöknek, azt írták: „​Azokhoz a törekvésekhez, melyek a közép-ázsiai térség stabilitását célozza, hozzájárulunk. A gazdaságfejlesztési programoknak ebben kiemelt szerepük van, alapját képezik a stabilitásnak, az emberek boldogulásának. Támogatjuk a fejlesztési programok, beruházások elősegítését Kazahsztánban, valamint a Türk Befektetési Alap létrehozását.” Ami pedig az uniós álláspontot illeti, a január 8-án kiadott nyilatkozatra hivatkoztak, hogy az tükrözi Magyarország álláspontját is. Ebben a közleményben azt írják, „Aggodalommal tölt el bennünket a békés tüntetéseket követően kirobbant erőszak Kazahsztánban". A közlemény elítéli az erőszakot, a békés megoldást sürgeti és felhívja a figyelmet az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására, különös tekintettel a gyülekezési szabadságra, a véleménynyilvánítás szabadságára és a média szabadságára.


Szijjártó terroristákról beszélt és vétóra utalt

Kedd délelőtt ülésezett – virtuálisan – a Türk Államok Szervezetének külügyminiszteri tanácsa, Szijjártó megfigyelőként ezen is részt vett. A találkozóról szóló nyilatkozatában a miniszter már államcsínyről beszélt Kazahsztán kapcsán, és arról, hogy „nem szabad teret engedni a szélsőséges vagy terrorista ideológiát terjesztő szervezeteknek”.

Szerettük volna megtudni, a magyar kormány milyen szervezeteket sejt a kazah alkotmányos rend ellen indított „jól koordinált akció” mögött, de egyelőre nem kaptunk válaszot Orbán Viktor kabinetirodájától.

Szijjártó szerint Magyarország érdeke az, hogy stabilitás legyen Közép-Ázsiában, mert az ottani biztonsági helyzet nagyban befolyásolja az európai biztonsági helyzetet is.

„A mi érdekeinkkel ellentétesek a destabilizációs kísérletek, államcsínyek”, fogalmazott Szijjártó, mert szerinte ezek következtében több tér nyílik terrorcselekmények, radikális, szélőséges ideológiák terjesztésének, és ennek nyomában komoly migrációs hullámok szoktak megindulni. Ezért „Magyarország is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a rend és a béke helyreállítására vonatkoznak Kazahsztánban”, mondta Szijjártó.

Noha a magyar külügyminiszter csak megfigyelőként vett részt a tanácskozáson, többes szám első személyben beszélt arról, hogy a külügyminiszterek elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik „a vandál cselekedeteket” és kifejezik szolidaritásukat a kazah emberekkel.

„Ilyenkor általában jönnek az úgynevezett emberijog-védő szervezetek, jönnek bizonyos országok, nemzetközi szervezetek, akik mindenfajta kritikákat akarnak megfogalmazni, elítélő nyilatkozatokat akarnak elfogadni. Ennek itt nincs helye”, fogalmazott Szijjártó Péter.

Erről is kérdeztük a kormányt, szerettük volna megtudni, ez azt jelenti-e, hogy Magyarország automatikusan megvétóz-e minden, a külső beavatkozást esetleg elítélő vagy emberi jogokért kiálló nyilatkozatot. Amint megkapjunk a választ, cikkünket frissítjük.

Uniós vezetők aggodalmukat fejezték ki

A magyar külügyminiszter kijelentései azért is érdekesek, mert szerdán rendezik a következő NATO–Oroszország-csúcsot, ahol az ukrán helyzet mellett várhatóan Kazahsztán is szóba kerül.

Az országszerte tartó tüntetések letörésére ugyanis Tokajev elnök behívta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ez egyfajta keleti NATO orosz vezetéssel), aminek keretében több ezer orosz katona érkezett Kazahsztánba. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint „külső erők” állnak a kazahsztáni tüntetések mögött, emiatt indokoltnak látta a beavatkozást.

A héten az uniós külügyminiszterek is értékelik a kazah helyzetet.

A Politico összefoglalója szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn beszélt Tokajevvel, és kifejezte aggodalmát, amiért a kazah elnök tűzparancsot adott ki rendvédelmi szerveknek, akik tehát figyelmeztetés nélkül, éles lőszerrel lőhetnek a tüntetőkre. Tokajev erre úgy reagált, hogy eddig nem vettettek be fegyveres erőket békés tüntetők ellen, és soha nem is fognak.

A hétvégén Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője is kiadott egy közleményt, amelyben az EU nevében aggodalmát fejezte ki „a békés tüntetéseket követően kirobbant erőszak miatt”, és sürgette a hatóságokat, hogy „ebben a nehéz időszakban is tartsák be kötelezettségvállalásaikat, beleértve a polgárok emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartását, különös tekintettel a gyülekezési szabadságra, a véleménynyilvánítás szabadságára és a média szabadságára”.

A visegrádi blokkon belül sem teljes az egyetértés. Jan Lipavský cseh külügyminiszter úgy fogalmazott: „Egy olyan elnöknek, aki figyelmeztetés nélkül ad ki parancsot civilek lelövésére, nincs szüksége szolidaritásra. A mi szolidaritásunk a kazah népé.” Múlt héten a szlovák külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki a kazah események kapcsán. Ivan Korčok úgy fogalmazott, hogy „az erőszak soha nem megfelelő válasz a problémák megoldására. Azonnali deeszkalációra és párbeszédre szólítok fel.”

Csehországban kisebb politikai vihart kavart Orbán Viktor Tokajev melletti kiállása

Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlament elnöke hétfőn arról posztolt Twitteren, hogy „Orbán Viktor ma gyakorlatilag támogatta a kazah polgárok elleni lövöldözést és az orosz hadsereg érkezését. Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, sok olyan állampolgár él ott is, akinek problémája van a hasonló kijelentésekkel. Támogatom őket és mindig támogatni fogom”. Peraková Adamová kijelentése nagy visszhangot keltett Csehországban. A házelnök már szombaton arról írt, a „csehek már leváltották Babišt, nagyon remélem, hogy a magyaroknak is sikerülni fog”, és áprilisban megszabadulnak „populista Orbántól”, mert az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy demokratikus vezetésű tagállamai legyenek.

Jiří Očáček, Milos Zeman cseh elnök szóvivője ugyanakkor elnézést kért Orbán Viktortól a „egyes cseh politikusok” kijelentései miatt, valamint azt írta Orbán Viktor nem fél, és megvédi hazája érdekeit.

A házelnök Orbán leváltását kívánó kijelentését elítélte a volt cseh köztársasági elnök Václáv Klaus Intézete is, és Peraková eltávolítására szólította fel a Parlamentent, mondván a házelnök szavai sértik Csehország érdekeit. Kritizálta Peraková kijelentését hivatali elődje, Radek Vondráček is.

A házelnökkel azonos álláspontra helyezkedett ugyanakkor Jan Lipavský külügyminiszter is a kazah elnökkel szemben foglalt állást Orbán Viktorra utaló tweetjében. Lipavský ráadásul kedden felfüggesztette a Kazahsztánba irányuló katonai és tömegoszlatási eszközök kiviteli engedélyét.

Jiří Pospíšil Európa Parlamenti képviselő is arról írt, hogy Orbán támogatását fejezte ki a kazah elnöknek, de „aki a saját népe ellen ad tűzparancsot, az nem együttérzést érdemel, hanem elítélést és megvetést.”


Keddi beszédében Tokajev kazah elnök közölte, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csapatai két napon belül megkezdik a kivonulást Kazahsztánból. Tokajev azt is elmondta, hogy új miniszterelnököt jelölt Alikhan Szmailov személyében. A legfrissebb kazahsztáni fejleményeket ebben a cikkben foglaltuk össze.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.

XS
SM
MD
LG