Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Muszlimellenes retorikája miatt bírálják Orbánt Bosznia-Hercegovinában


Orbán Viktor sajtótájékoztatója Budapesten 2021. december 21-én
Orbán Viktor sajtótájékoztatója Budapesten 2021. december 21-én

Több boszniai vezető is elítélte Orbán Viktor azon kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozása kihívást jelentene az ország jelentős muszlim lakossága miatt.

A magyar miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a kormány támogatja a nyugat-balkáni ország európai integrációját, és sokat tett a „bővítési fáradtság” leküzdése érdekében.

„Mindent megteszek, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy lehet, hogy a Balkán tőlük távolabb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él” – tette hozzá.

Később Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is azt írta a Twitteren, hogy kihívást jelentene a kétmilliós muzulmán lakossággal rendelkező ország integrálása.

A kijelentést sokan felháborodással fogadták Bosznia-Hercegovinában, többen a magyar kormányfő tervezett szarajevói látogatásának lemondását sürgették.

Husein Kavazović főmufti, a helyi iszlám közösség vezetője „idegengyűlölőnek és rasszistának” nevezte a megszólalást.

„Ha az egyesült Európa ilyen ideológiákra alapozza a politikáját, az visszavisz bennünket azokba az időkbe, amikor az európai egységet hasonló fasiszta, náci, erőszakos és népirtó ideológiákra alapozták, amelyek elvezettek a holokauszthoz és más borzalmas bűncselekményekhez” – közölte.

Šefik Džaferović, az ország háromtagú elnökségének bosnyák tagja „szégyenteljesnek és durvának” minősítette a nyilatkozatot.

„Nem jelent kihívást az EU számára kétmillió muszlim integrálása, ugyanis mi is őslakos nép vagyunk, amely mindig itt élt, mi is európaiak vagyunk” – hangsúlyozta.

Boszniai puskaporos hordó

Az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút követően még mindig súlyos etnikai feszültségekkel terhelt ország napjainkban az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai válságát éli át. Milorad Dodik boszniai szerb vezető ugyanis nemrég bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre. Ez számos szakértő, köztük az ENSZ illetékes jelentéstevője szerint is a háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet.

Sajtótájékoztatóján Orbán leszögezte, hogy Magyarország nem támogatná európai uniós szankciók elrendelését Dodikkal szemben.

A mintegy százezer halálos áldozatot követelő, 1992–1995-ös háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A politikus ugyanakkor egy novemberi interjúban tagadta, hogy kész lenne feláldozni az ország békéjét céljai elérése érdekében.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió óva intett a boszniai szövetségi intézmények szétverésétől, de eddig nem hoztak konkrét intézkedéseket Dodik megállítására.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG