Március 15-én a kormánypárt és az ellenzék is nagygyűléseken igyekezett erőt mutatni. A Békemeneten Orbán Viktor folytatta pávatáncát: a stabilitás ígéretével fedte el 12 év külpolitikájának kudarcát. Márki-Zay Péter pedig most nem hibázott a beszédében. A hosszú hétvége és az ünnep kampányhírei.
Kampánystratégák a kampány időszakát különböző szakaszokra bontják: az ismertség megteremtése, a fő üzenetek megismertetése után a választás tétjének egyértelmű kijelölése következik, majd végül a mozgósítással viszik el szavazóikat az urnákhoz.
„Folytatjuk!” helyett „Békét!”
A Fidesz választási kampányára váratlansága és súlya miatt komoly veszélyt jelentő, Putyin orosz elnök által kirobbantott, Ukrajnai elleni háború a párt kampányát változtatásra kényszerítette. Az eddigi – a korábbi választásokon is bevált - „Folytatjuk!” üzenetet lecserélték a „magyarok békéje a legfontosabb-ra”.
Ennek megfelelően tempóvesztés nélkül állították át a korábbi harcos, „merjünk nagyok lenni” Orbán Viktor képet a „kis ország bölcsen lavírozó miniszterelnöke” változatra. A miniszterelnök kampánybeszédének fő üzenete a „békepárti jobboldal, vagy háborús baloldal?” lett – ahogy ezt kijelentette a március 15-i, kilencedik Békemeneten.
Orbán az ellenzékről azt állította, hogy az háborúba akarja sodorni Magyarországot, mert katonákat és fegyvert küldene az ukrajnai frontvonalra. (Eközben a magyar kormány az EU-ban 500 millió euró értékben szavazott meg egy fegyvervásárlási programot Ukrajna hadseregének támogatására.)
Orbán lényegében az ország semlegességét hirdette meg belföldi használatra, miközben mindkét szövetségi rendszer (az EU és a NATO) melynek tagja az ország egyértelműen Ukrajna mellé állt – és ott eddig meg is szavazott mindent Magyarország is.
„Soha nem volt még ennyire egyszerű a választás”
Ezt már Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mondta március 15-i beszédében a budapesti Műegyetem rakparton. (Egyébként mindkét oldal elégedett a tüntetésein megjelent tömeg nagyságával – még ha a fideszes nagygyűlésen sokkal többen voltak is.)
MZP még önkritikus megjegyzést is tett, amikor azt mondta, hogy a magyarok le akarnak-e cserélni „egy bevallottan illiberális, szabadságunkat és függetlenségünket naponta korlátozó, hazánk anyagi és fizikai biztonságát látványosan szavatolni képtelen, minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket.”
Fricska a Fidesznek, hogy míg a Békemenetre idén nem jöttek a szintén az illiberális eszményben hívő lengyelek (mert Oroszország-ellenességük ezt felülírta), addig az ellenzéki nagygyűlés díszvendége Donald Tusk lengyel ellenzéki politikus az ET korábbi elnöke volt.
Pártok és a pártsemleges állam
Azok, akik korábban oltásra regisztráltak a Koronavírus kormányzati weboldalon, és bejelölték, hogy a továbbiakban is kérnek e-mailes tájékoztatást a Miniszterelnöki Kabinetirodától olyan leveleket kaptak, miszerint az ellenzék fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába, illetve veszélyeztetné az ország gázellátását és a rezsicsökkentést. Az ezt kifogásoló beadványt a Kúria részben elfogadta. Ítéletében kimondta, hogy „kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól”.
Az ítéletet az Alkotmánybíróság felülbírálta. Szerinte a kormány hírlevele „nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget … sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében”.
A pártok demokratikus versenyében elvileg pártatlanként működő állammal kapcsolatos egy másik hír is: Márki-Zay Pétert négy év után először hívták meg – csak öt percre - a „köztévébe”.
Kelemen Hunor, a románi magyarok fő szervezete, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében egyértelműen a Fideszre szavazásra buzdította a külhoni magyarokat a magyarországi választáson.
A négy évvel ezelőtti választáson történt csalással gyanúsított Gődény György új pártja támogatja az Ukrajna elleni inváziót, „mellyel Oroszország érvényt szerez biztonságpolitikai törekvéseinek, mert e törekvés a világbékét szolgálja” – áll közleményükben.
Előkerült karlendítős korábbi videója dacára Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke állítja, hogy „sosem voltam sem náci, sem antiszemita”.
„Tegnap este 8 és éjfél között a Fidesz szervezetten rongálta meg több mint 1000 plakátunkat” – adta hírül Jámbor András nyolcadik-kilencedik kerületi képviselőjelölt a hétvégén. Az ellenzéki összefogás politikusa videót is közzétett a rongálókról.
