Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az amerikai külügyminiszter EU-s és NATO-szövetségeseivel együtt szigetelné el Kínát


Antony Blinken amerikai külügyminiszter a NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozóján, 2021. március 24-én.

Szorosabb együttműködésre készülnek az Egyesült Államok és szövetségesei Kína ambícióival szemben, mondta az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken a kínai küldöttséggel folytatott, veszekedésbe fulladt értekezlet után az EU és a NATO küldöttségével találkozik.

Az amerikai külügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, Peking „agresszív és kényszerítő” politikája miatt szorosabb együttműködésre készülnek a NATO-tagállamok és szövetségeseik, beleértve az Európai Unió országait. Utóbbiak március 22-én jelentették be, hogy szankciókat vezetnek be olyan kínai tisztségviselők ellen, akiknek köze van az ujgur kisebbség tagjaival szembeni tömeges jogsértésekhez.

Magyar EP-képviselőt is kitiltottak

A gazdasági korlátozásokkal nem fenyegető, szimbolikus akció részeként négy Hszincsiang tartománybeli vezetőt tiltottak ki az EU területéről. Válaszul a kínai kormány szintén megtiltotta tíz európai politikust beutazását. Köztük van egy magyar EP-képviselő, Cseh Katalin (Momentum) is, aki az Európai Parlament emberi jogi bizottságának tagjaként került fel a listára. A döntést Peking azzal indokolta, hogy az ujgurok üldözése miatti szankciókkal az EU beavatkozott a kínai belpolitikába.

Antony Blinken szerdán arról beszélt, az amerikai külügy szoros együttműködés szervezésébe kezd az Egyesült Államok és szövetségesei között. Ennek célja, hogy „a közös gazdasági érdekeink támogatása mellett az, hogy ellensúlyozni tudjuk Kína néhány agresszív és kényszerítő lépését.” Blinken szerint Kína a közelmúltban többször is megszegte a nemzetközi kötelezettségeit, ezért is szükséges a határozottabb fellépés.

Amiben Trump és Biden egyetért

A kínai-amerikai viszony az előző elnök, Donald Trump kormányzása alatt vált feszültté. Az akkori amerikai vezetés kihirdette, hogy gátat akar szabni Kína gazdasági dominanciájának (ennek eredménye lett a 2016-17-es vámháború), illetve katonai terjeszkedésének a Csendes-óceáni térségben. A tavaly megválasztott új elnökről, Joe Bidenről egyesek, főleg ellenfelei úgy vélték, barátibb viszonyt próbál majd Kínával kialakítani, de hivatalba lépése óta lényegében elődje politikáját vitte tovább ezen a téren.

Március 18-án először találkoztak az új amerikai adminisztráció képviselői kínai kollégáikkal, az értekezleten egyből éles szóváltás kerekedett: az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Kína „veszélyezteti a szabályokon alapuló világrendet, amely fenntartja a globális stabilitást”. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok meg kívánja vitatni a „mély aggodalomra okot adó” kínai lépéseket. Például Hszincsiang tartomány kapcsán, ahol Washington szerint népirtás zajlik a muszlim ujgur kisebbséggel szemben.

Válaszul Jang Csie-cse, a Kínai Kommunista Párt külügyi vezetője azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy még a saját emberi jogi problémáin sem tud úrrá lenni, és felszólította az amerikai kormányt, hogy „hagyjon fel a hidegháborús mentalitással”, és ne akarja a saját demokráciáját exportálni a világ többi részére.

„A világ GDP-jének 60 százalékát nem lehet figyelmen kívül hagyni”

A 2021 elején deklarált amerikai stratégiában kiemelt szerep jut az amerikai szövetségesekkel folytatott együttműködésnek, amelyek fenyegetve érezhetik magukat Kína megerősödése miatt. Ennek részeként Blinken Brüsszelben tárgyalt a NATO-országok külügyminisztereivel, és találkozik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, valamint az EU külügyi vezetőjével, Josep Borrellel is.

„Ha együtt dolgozunk, sokkal erősebbek vagyunk, mint bármelyikünk lenne egyedül” – fogalmazott Blinken. Mint mondta, míg az USA gazdasága önmagában a világ GDP-jének 25 százalékát teszi ki, európai és ázsiai szövetségeseivel együtt már a világgazdaság 60 százalékát jelentik, amit „Peking aligha hagyhat figyelmen kívül.”

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg később leszögezte, nem tekinti Kínát ellenségnek, azonban az ország erősödése „közvetlen hatással van a biztonságunkra.” Szerinte egyaránt aggodalomra ad okot a kínai gazdaság bővülése és az elmúlt években elvégzett katonai fejlesztések is, beleértve az atomtöltet hordozására is alkalmas rakéták hadrendbe állítása.

Stoltenberg szerint ennél is fontosabb, hogy a kínai rezsim „nem vallja magáénak az értékeinket”, amit jól mutat a Hong Kongi demokráciapárti tüntetések leverése, az ujgurok és más kisebbségek elnyomása.

Készült az AP tudósításának felhasználásával
XS
SM
MD
LG