Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Biden elnökségével sem csillapodik az amerikai-kínai feszültség


Az akkori kínai alelnök, Li Yuanchao és Joe Biden, akkor még amerikai alelnök egy pekingi ünnepségen, 2013. december 4-én.

Joe Biden amerikai elnök azzal az ígérettel lépett hivatalba januárban, hogy gyorsan helyreállítja az Egyesült Államok megromlott nemzetközi kapcsolatait, s történtek is lépések ezen a téren, amelyekből azonban egy fontos ország kimaradt: Kína.

Elemzők szerint Biden lépéseket tett az elődje, Donald Trump négyéves mandátuma alatt felerősödött feszültségek csillapítása érdekében egyebek mellett Európa és Latin-Amerika, illetve Irán és Oroszország vonatkozásában is. Kínával kapcsolatban azonban egyelőre nem látszik ilyesmi.

Bár az új kormányzat felhagyott az éles retorikai támadásokkal és az újabb szankciók szinte mindennapos elrendelésével, még egyetlen, Pekinggel szemben bevezetett korlátozást sem vont vissza.

Ennek az „alacsony intenzitású ellenségeskedésnek” súlyos következményei vannak. A világ két legnagyobb gazdaságáról és egyben károsanyag-kibocsátójáról van szó, szembenállásuk így tovább nehezíti a klímaváltozás elleni globális küzdelmet és a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást.

A nagyhatalmi rivalizálás természetes logikája mellett Biden határozott fellépése a 2020-as elnökválasztási kampányból is fakad, amelyben ellenfelei úgy festették le, mint aki nem fog elég kemény álláspontot képviselni Kínával szemben. A két nagy párt törvényhozói részéről ugyancsak jórészt egyetértés van a nyomásgyakorlás fenntartásával kapcsolatban.

Egyik fél sem hátrál meg

Biden és külügyminisztere, Antony Blinken többet megerősített a Trump-adminisztráció intézkedései közül, például a muszlim ujgur kisebbség elleni kínai bánásmód népirtásnak minősítését, illetve a dél-kínai-tengeri területi követelések elutasítását. Nincs jele annak, hogy Washington enyhítené a beutazási korlátozásokat és a kínai termékekkel szembeni importvámokat, illetve visszafogná bírálatait például Tibet, Tajvan és Hongkong ügyében.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére jelölt William Burns a szenátusi meghallgatásán nyíltan beszélt aggályairól Kína erősödő globális befolyásával kapcsolatban. Linda Thomas-Greenfield, az új amerikai ENSZ-nagykövet pedig határozott fellépést ígért a világszervezetben tapasztalható erős kínai nyomásgyakorlás ellen.

Az üzenet világos: az Egyesült Államok meg van arról győződve, hogy harcban áll Kínával a globális elsőbbségért, és egyik fél sem hajlandó meghátrálni.

A kínai kormány korábban abbéli reményét fejezte ki, hogy Biden visszafordítja Trump azon intézkedéseit, amelyek „felmérhetetlen károkat okoztak a két ország kapcsolatában”. Vang Ji külügyminiszter a kereskedelmi és beutazási korlátozások feloldását, a belpolitikai beavatkozások leállítását követelte, továbbá a Kínai Kommunista Párt „bemocskolásának” beszüntetését.

Felülkerekedni Kínán

Ez azonban a jelek szerint nem sok eredménnyel járt, a Biden-kormányzat tagjai a sokak szerint az Egyesült Államok érdekeit világszerte egyre inkább veszélyeztető kínai fellépés feltartóztatásáról beszélnek. Mindannyian stratégiai versenytársként vagy ellenlábasként, nem partnerként vagy potenciális barátként hivatkoznak Kínára.

„A következő évtizedekben kulcsfontosságú lesz a nemzetbiztonság szempontjából, hogy Kínán felülkerekedjünk. Kína komoly tekintélyelvű ellenfél, amely módszeresen dolgozik képességei erősítésén a szellemi tulajdon ellopását, állampolgárai elnyomását, szomszédai zaklatását, globális hatáskörének erősítését, valamint az amerikai társadalomra gyakorolt befolyásának fokozását illetően” – mondta Burns a meghallgatásán.

„Nehéz ennél jelentősebb fenyegetésre gondolnom az Egyesült Államok számára a 21. században. Ez a legnagyobb geopolitikai kihívás, amellyel szembenézünk” – tette hozzá.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG