Oroszország új toborzási hullámra készül, hogy megerősítse az Ukrajnában harcoló csapatai megtizedelt sorait. Hogy ez teljes körű mozgósítás lesz-e, mint a Kreml által tavaly szeptemberben indított mobilizáció, még nem világos.
A Moszkvától délre fekvő Voronyezsben a katonai toborzóirodák utasításokat küldenek a sorozáskorú férfiaknak, hogy frissítsék elérhetőségi adataikat.
Hasonlóképpen a keletebbre fekvő Penza régióban is, ahol „a személyes adatok egyeztetése van folyamatban” – mondta egy meg nem nevezett katonai tisztviselő a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek.
Ugyanez a helyzet a Volga folyó menti Udmurtföldön, ami arra késztette a régió kormányzóját, hogy az állami televízióban megnyugtassa az embereket, hogy nem folyik kötelező mozgósítás, csupán felhívást intéznek az önkéntesekhez, akik hajlandók „megvédeni a hazát, megvédeni az érdekeit”.
A 13 hónap alatt, amióta Vlagyimir Putyin elnök elindította a második világháború óta Európában jelenleg a legnagyobb szárazföldi háborút, az orosz erők jelentős – egyes nyugati tisztviselők szerint katasztrofális – veszteségeket szenvedtek. Az amerikai külügyminisztérium által nemrég bejelentett becslések szerint az orosz halottak és sebesültek száma meghaladja a kétszázezret.
A maga részéről Ukrajna, amely szigorúan titkolja veszteségeit, a The Washington Post szerint legalább 120.000 áldozatot veszthetett.
De Oroszország, szembesülve az ismételt harctéri kudarcokkal, kétszer is toborzási kampányhoz fordult, hogy újabb embereket vonjon be a harcba.
Szeptemberben Putyin sok oroszt sokkolt azzal, hogy bejelentette a tartalékosok és más, hadra fogható férfiak mozgósítását, hogy háromszázezer új katonát küldjön Ukrajnába.
Most, hogy a keleti Donbászban a téli offenzíva már második hónapja dübörög, és Ukrajna kilátásba helyezte saját tavaszi offenzíváját, az orosz tisztviselők ismét megpróbálják növelni a létszámot.
Pavel Csikov emberi jogi ügyvéd szerint az ország legalább 42 régiója küldött behívókat a hadra fogható férfiaknak. Az egyik hírportál, amely arról ismert, hogy támogatja a kormány politikáját, azt írta, hogy a hivatalos cél akár négyszázezer férfi besorozása is lehet.
A Kreml viszont ragaszkodik hozzá, hogy bármi is legyen, ez nem mozgósítás.
„Nincs erről szó” – idézték Dmitrij Peszkov szóvivőt a hírügynökségek március 15-én, amikor megkérdezték, tárgyal-e a Kreml egy második mozgósítási hullámról.
De ha ez még nem is egy nagyszabású, kötelező behívás, még azzá válhat.
„Én azon a véleményen vagyok, hogy előbb-utóbb újabb mozgósításra kényszerülnek – mondta Dara Massicot, a RAND Corporation, egy amerikai székhelyű agytröszt védelmi kutatója. – A kérdés az, hogyan teszik meg. Az A lehetőség a kisebb behívások folyamatos sorozata. A B lehetőség egy hatalmas, tömeges mozgósítás.”
„Kis, folyamatos feltöltések: ezt tudja támogatni a rendszer. Ezt szeretné a Kreml a belföldi stabilitás érdekében – mondta. – Ad hoc módszerekkel próbálják felhúzni a számokat, és amikor ez nem hozza meg az eredményt, eszkalálniuk kell.”
„A mozgósítás második hulláma megkezdődött”
Oroszország évek óta próbálja modernizálni és korszerűsíteni a szovjet korszak gyakorlatát és haderőszerkezetét, hogy fegyveres erőit mozgékonyabbá és professzionálisabbá tegye. Az orosz parancsnokok mégis ellenálltak a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésének, ezért minden, 18 és 27 év közötti férfit egy év szolgálatra köteleznek.
A törvény értelmében ezek a katonák nem szolgálhatnak Oroszország határain kívül vagy harci övezetekben, bár az invázió elején történt olyan, hogy – valószínűleg tévedésből – kisszámú sorkatonát vezényeltek Ukrajnába.
Ahogy az ukrajnai invázió az idő múlásával kimerítő háborúvá alakult, az orosz katonai tisztviselők hónapok óta jelzik, hogy a háborús erőfeszítésekhez valószínűleg új csapatokra lesz szükség.
Tavaly nyáron a védelmi minisztérium PR-kampányt indított önkéntesek, úgynevezett kontraktnyikok (szerződésesek) toborzására. Ez az erőfeszítés egybeesett a hírhedt Wagner magánzsoldoscég még merészebb erőfeszítéseivel, amelynek keretében elítélt rabokat toboroztak azzal az ígérettel, hogy hat hónap ukrajnai szolgálat után amnesztiát kapnak.
Korábban a Kreml módosította az önkéntesként szolgáló személyek korhatárát is.
Decemberben Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta, hogy Oroszország másfél millióra növeli fegyveres erőinek összlétszámát, bár elmondása szerint ez nagyjából a NATO bővítésére, különösen (a sorkatonai szolgálatot szintén fenntartó) Finnország közelgő szövetségi tagságára adott válasz.
Putyin szeptemberi mozgósítási parancsa volt a legdrámaibb lépés.
A folyamat azonban gyorsan zűrzavarossá vált, az újonnan felállított egységek és hozzátartozóik részéről számos panasz érkezett a nyilvánossághoz a kiosztott fegyverek és felszerelések minőségéről, a kiképzés hiányosságairól vagy a bevetéseket felügyelő parancsnokokról.
Az ura.ru hírportál szerint az új toborzási kampányt Dmitrij Medvegyev, a volt elnök, manapság harcias kommentátor és az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke felügyeli. A kampány jelentések szerint négyszázezer új katona bevonását célozza Oroszország-szerte.
A honlap március 10-én arról számolt be, hogy a tisztviselők toborzási kvótákat adtak ki a regionális katonai hatóságoknak: például a szverdlovszki és a cseljabinszki régiónak egyenként tízezer férfit, a permi régiónak kilencezret kell besoroznia.
Voronyezsben a regionális kormányzat március 14-én jelentette be, hogy utasítást küldtek ki meg nem határozott számú férfinak.
„Kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy ezeknek az eseményeknek egyetlen céljuk kizárólag a katonai nyilvántartási adatok frissítése a voronyezsi katonai nyilvántartási és hadkiegészítő központokban – közölték a hatóságok a Telegramon közzétett bejegyzésükben. – Ez a katonai nyilvántartási és hadiegészítő hivatal szokásos rutinmunkája, amelyet folyamatosan végeznek, azaz a katonai nyilvántartási adatok pontosítása.”
Massicot elmondta: bizonytalan abban, hogy az utasítások folyamatos postázása valójában hivatalos toborzási akció-e, vagy csak a katonai toborzók próbálják felkészíteni az adatbázisokat és más rendszereket arra, amikor a tényleges akció elkezdődik.
Bárhogy legyen, kétli, hogy a tisztviselők képesek lennének elérni a toborzással kapcsolatos céljaikat.
„Ennek nagy része egyszerűen a fantázia világába tartozik: úgy értem, ki jelentkezne az orosz hadseregbe, hacsak nem kényszerítik rá? – mondta. – Igen, az anyagi előnyök motiválnak egyeseket. De akkor is...”
Nyikolaj Mitrohin, a németországi Brémai Egyetem orosz szociológusa 31 olyan régiót számolt össze, amely már most kiküldte a papírokat és a regisztrációs dokumentumokat.
„Oroszországban megkezdődött a mozgósítás második hulláma – írta a Telegramra feltöltött bejegyzésében. – Egyelőre nyilván az elektronikus elszámolási rendszert tesztelik, ahol az készen áll.”
„Még nem világos, hogy kiket fognak behívni. Vagy az összes jogosultat, vagy csak azokat, akik aláírják a szerződést” a szolgálatra – mondta.
Azt is felvetette, hogy a tisztviselők egyes helyeken nem tudják majd teljesíteni a kvótákat, és akkor kénytelenek lesznek kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, hogy rávegyék a férfiakat a jelentkezésre.
A dél-szibériai Csita régióban a hírekben Jurij Suvalov katonai toborzót idézték, aki azt mondta, hogy a tartalékosok számára új kiképzőosztályokat is szerveznek a kiküldött behívókkal együtt.
Eközben az évi két alkalommal történő sorozás – minden egyéb mozgósítási akciótól függetlenül – a tervek szerint április 1-jén kezdődik. Orosz tisztviselők elmondták, hogy reményeik szerint a tavaszi sorozás során 170.000–200.000 férfit fognak besorozni.
A Versztka, egy független online hírportál meg nem nevezett voronyezsi és szibériai régióbeli tisztviselőket idézve azt írta, hogy a mozgósítási kampány egyelőre az önkéntesekre összpontosít; senkit sem fognak erőszakkal besorozni és Ukrajnába küldeni.
„Visszautasíthatja az ajánlatot, hogy a frontra menjen” – idézték az egyik tisztviselőt.
