Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Nem akartam idejönni” – Ukrajna arra kéri az oroszokat, azonosítsák megölt, elfogott rokonaikat


Az ukrán belügyminisztérium létrehozott egy Telegram-csatornát, amelyen olyan videók vannak, amelyeken állítása szerint elfogott, sebesült és halott orosz katonák láthatók; ezen a videón orosz katonák kihallgatása
Az ukrán belügyminisztérium létrehozott egy Telegram-csatornát, amelyen olyan videók vannak, amelyeken állítása szerint elfogott, sebesült és halott orosz katonák láthatók; ezen a videón orosz katonák kihallgatása

Az orosz kormány csak napokkal az ukrajnai invázió kezdete után ismerte el, hogy katonákat veszített, de hogy mennyit, azt nem részletezte. Ukrajna viszont képeket tesz közzé a megölt és elfogott katonákról, és arra kéri az orosz hozzátartozókat, hogy segítsenek azonosítani őket.

Kijev közvetlenül az orosz katonák családjához fordult, hogy azonosítsák a négy napja tartó háborúban elfogott vagy megölt hozzátartozóikat. Mindezzel valószínűleg az is a célja, hogy csökkentse az orosz társadalomban a háború támogatottságát.

Az ukrán belügyminisztérium február 27-én adta ki a felhívást, amelyben az orosz katonák hozzátartozóit online platformokra irányítja, ahol az ukrán erők által elfogott vagy megölt orosz katonákról készült fényképek és videók között böngészhetnek.

Az Iscsi Szvoih (Keresd a sajátjaidat) elnevezésű kezdeményezés célja részben a morál és a háború támogatásának aláásása Oroszországban, ahol a tisztviselők és az állami média tartózkodik az orosz áldozatok és az ukrán városok, köztük a főváros, Kijev elleni katonai támadások részleteinek nyilvánosságra hozatalától.

Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint az orosz kormány nem reagált az orosz katonák maradványainak hazaszállítását illetően.

„Emiatt kénytelenek vagyunk önökhöz, orosz állampolgárokhoz fordulni, hogy találják meg azokat, akiket a mi területünkön öltek meg – és azért ölték meg, mert illegálisan lépték át a határunkat az önök elnökének törvénytelen és aljas parancsa alapján” – mondta Deniszenko hűvös hangnemben abban a videofelhívásban, amelyet az ukrán belügyminisztérium a hivatalos YouTube-csatornáján tett közzé.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem közölt adatokat a megölt, megsebesült vagy fogságba esett orosz katonák számáról azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök február 24-én megindította az ukrajnai inváziót, de első ízben elismerte, hogy „sajnos vannak veszteségek”.

Az orosz invázió alakulásáról – amelyet a Kreml eufemisztikusan „rendkívüli hadműveletnek” hív – napi összefoglalót adó Igor Konaszenkov védelmi szóvivő fenyegető hangnemben reagált az oldalon keresztül elérhető videókra. Azt állította: a foglyokat megalázzák és kínozzák az ukránok, míg az ő oldaluk „tisztelettel bánik velük”, és közölte: azonosítják a telefonokat, amelyekkel felvették a videókat, lenyomozzák az IP-címeket, és szigorúan megbüntetik a felvételek szerzőit és terjesztőit.

Az ukrán hadsereg február 27-én közölte, hogy Oroszország mintegy 4300 katonát vesztett, bár nem bontotta le ezt a halottak, sebesültek és fogságba esettek számára. Viszont elhangzott az is, hogy körülbelül kétszáz orosz katona van fogságban.

Egy nappal korábban az ukrán hadsereg azt mondta, hogy több mint 3500 orosz katona halt meg, bár ezt az állítást nem lehetett függetlenül megerősíteni.

Ruszlan Levijev, a nem kormányzati Conflict Intelligence Team (CIT), egy nyílt forrású, az orosz hadseregre összpontosító nyomozó csoport alapítója elmondta, hogy becsléseik szerint eddig legalább ötszáz orosz katona halt meg a konfliktusban.

„Maga az orosz védelmi minisztérium egyetlen veszteséget sem ismer el – sem hadifoglyokat, sem harcban elesetteket. Olyan, mintha nem is lennének” – mondta Levijev a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű tévéadásának, a Jelenidőnek, még az első, óvatos orosz elismerés előtt.

Röviddel Levijev február 27-i interjúja után váltott az orosz védelmi minisztérium, és először ismerte el a veszteségeket, de nem közölt számokat arról, hogy az orosz hadsereg hány áldozatot szenvedett.

„Sajnos vannak halottak és sebesültek a bajtársaink között” – idézte Konaszenkovot az állami RIA Novosztyi hírügynökség.

„Mintha nem lenne egy sem” – Független elemző az áldozatok számáról
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:33 0:00

„Mama és papa, én nem akartam idejönni”

Az Ukrajna által indított weboldal URL-je, amelyen az oroszok azonosíthatják elesett vagy fogságba esett hozzátartozóikat, a 200rf.com nevet viseli – ez a Gruz 200, avagy Cargo200-ra utal, amely az afganisztáni háború idején hazaszállított katonai holttestestek esetében alkalmazott rövidítés volt.

Az orosz katonákról készült képek, videók és hivatalos dokumentumok nagy részét a Telegram titkosított üzenetküldő szolgáltatás egy kapcsolódó csatornáján teszik közzé.

A fényképek és videók között rendkívül felkavaró felvételek találhatók a harcban elesett katonákról, illetve véres maradványaikról, valamint az elfogott orosz katonák kamerás kihallgatásáról.

Az egyik posztban egy állítólagos orosz hadifogoly látható, akinek megengedik, hogy tájékoztassa hozzátartozóit a hollétéről. Egy másikban egy másik állítólagos hadifoglyot kérdeznek meg, hogy van-e üzenete az édesanyjának és az édesapjának.

„Mama és papa, nem akartam idejönni. Ők kényszerítettek rá” – mondja a férfi. Az egyik videón hallható az állítólagos katona édesanyja, aki nem tűnik túl meglepettnek és feldúltnak. „Hol vagy?” – kérdezi. „Ukrajnában, fogságban” – jön a válasz. „Miért mentél oda?” – így a következő kérdés.

Hasonlókat kérdeznek feltételezett kihallgatóik az elfogottaktól, majd azt, hogy „Mit üzentek a többieknek: jöjjenek Ukrajnába?” Amire a válasz persze a megszégyenült „nem”.

A Szabad Európa nem tudta ellenőrizni, hogy a videókon szereplő férfiakra milyen nyomás nehezedett, mielőtt a kamerák előtt nyilatkoztak. Az oroszok pedig gyorsan letiltották az oldalt – így az aggódó hozzátartozók valószínűleg csak a földrajzi helyzetüket elrejtő vagy megváltoztató VPN-szoftverrel tudják elérni.

Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója február 27-én az orosz katonák családjaihoz intézett felhívásában azt állította, hogy Ukrajna „nagyon emberségesen” bánik a hadifoglyokkal.

„Senki sem bánik velük rosszul. Ha szükséges, orvosi ellátást biztosítunk. De az önök kormánya elvette a hozzátartozóik telefonját. Nincs módjuk kapcsolatba lépni önökkel” – állította.

Az oldal tetején hétfőn már az a felirat volt látható, hogy „blokkolták az orosz főügyészség döntése nyomán”. Alatta az Üzenet az oroszokhoz című YouTube-videón a széldzsekis, baseballsapkás és Kalasnyikovval pózoló minisztériumi tanácsadó, Viktor Andrusiv szól „az oroszokhoz”, ami valamivel nyersebb megfogalmazás, mint a köznyelvben használt „oroszországi”. (Az állítólagos foglyok között muszlim nevű, dagesztáni férfiakat is látni.)

Hozzátette, hogy fizetős szolgáltatásként a szülők a honlapon keresztül elküldhetik saját DNS-adataikat egy olyan teszthez, amellyel megállapítható a harcban elesett katonák személyazonossága.

Egyetlen megerősített haláleset

A háború kezdete óta mindössze egyetlen hivatalos megerősítés érkezett egy orosz katona haláláról, de ez nem az orosz védelmi minisztériumtól származik. Az észak-kaukázusi Dagesztán katonai parancsnoka, Szergej Melikov posztolt Instagramra (amit azóta a Meta hozzáférhetetlenné tett az orosz piacon). Bejegyzésben közölte, „nagy sajnálattal fogadta a tragikus hírt”, hogy a dagesztáni származású, az orosz légi deszantosoknál szolgáló tiszt, Nurmagomed Gadzsimagomedov elhunyt.

Melikov nem közölte, hogyan halt meg Gadzsimagomedov.

Közben egy vezető liberális orosz politikus, Lev Shlosberg, a Jabloko párt pszkovi képviselője azt állította, hogy az orosz hadsereg mobilkrematóriumokat használ saját halottai eltüntetésére.

„Nincs háború. Nincsenek halottak. Nincsenek sírok. Az emberek egyszerűen megszűnnek. Örökre” – írta a blogján.

Fegyverropogásra ébredtek Harkivban vasárnap hajnalban
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:21 0:00
Szöveg: Carl Schreck, a Jelenidő, a Szabad Európa ukrán szolgálata és Mark Krutov, a Szabad Európa orosz szolgálata tudósítójának anyagai alapján.
XS
SM
MD
LG