Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nem lesz egyszerű az ukrán gabonaexport újraindítása


Képünk illusztráció

Bár Törökország észszerűnek nevezte az ukrán gabonaexport biztosítását célzó ENSZ-tervezetet, a megvalósítása több okból is jelentős nehézségekbe ütközik, miközben fogytán az idő a július végén kezdődő betakarítási időszakig.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szerdán támogatásáról biztosította és további egyeztetésekre érdemesnek minősítette az ENSZ azon javaslatát, amelynek értelmében Törökország részvételével biztonságos tengeri folyosót hoznának létre az ukrán gabonát szállító hajók számára.

A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna kivitele a háború február 24-i kezdete óta töredékére esett vissza az orosz tengeri blokád és a raktárak bombázása miatt, ami szakértők szerint globális élelmezési válsággal fenyeget.

A megállapodás előtt azonban komoly nehézségek tornyosulnak: meg kellene győzni Moszkvát a kikötők blokádjának lazításáról, Kijevet az aknamentesítésről, a hajózási és biztosítótársaságokat pedig arról, hogy a tengeri folyosó használata tényleg biztonságos. Márpedig fogytán az idő, miután rendkívül szűkösek a raktárkapacitások az Ukrajnában július végén kezdődő aratási szezon előtt.

Miért fontos az ukrán gabonaexport?

Oroszország és Ukrajna együttesen a globális gabonaexport közel harmadát adja, és jelentőségük csak tovább nőtt az indiai exporttilalom, illetve a termésmennyiség szempontjából kedvezőtlen észak-amerikai és nyugat-európai időjárás nyomán.

A háború és az amiatt Oroszországgal szemben elrendelt nemzetközi szankciók következtében az egekbe szökött a gabona, a főzőolaj, a műtrágya és az energia ára is, ez pedig élelmiszerellátási válsággal fenyeget a szegényebb országokban, amelyek egy része gabonaimportjának több mint felét eddig orosz és ukrán forrásból fedezte.

Ukrajna emellett jelentős kukorica-, napraforgóolaj-, repceolaj- és árpaexportőr, míg Oroszország és a háborút támogató, ezért ugyancsak büntetőintézkedésekkel sújtott Belarusz együtt a káliumműtrágya (hamuzsír) globális kivitelének több mint negyven százalékáért felelős.

Mennyi gabona rekedt Ukrajnában?

A kelet-európai ország tavaly 12,2 milliárd dollár értékben szállított külföldre gabonát, ez a teljes ukrán export csaknem ötödét jelenti. A háború előtt Ukrajna e terményei 98 százalékát a Fekete-tengeren keresztül szállította, havonta mintegy hatmillió tonnányit.

Tarasz Viszockij ukrán mezőgazdaságiminiszter-helyettes szerint a kikötők blokád alá vonásával ez a mennyiség legfeljebb havi kétmillió tonna lehet idén, mivel a vasúthálózat kapacitása ennyire alkalmas. A hivatalos statisztikák alapján májusban az előző havihoz képest nyolcvan százalékkal, 1,74 millió tonnára emelkedett a gabona, a lenmag és a növényi olaj exportja, de ez is számottevően alacsonyabb a tavalyi adatoknál.

Az Egyesült Államok azzal vádolta meg Oroszországot, hogy fegyverként használja az élelmiszert. A Kreml erre azzal vágott vissza, hogy a krízist a nyugati szankciók okozták.

Május elején még körülbelül 22 millió tonna gabona állt az ukrajnai raktárakban a tengeri blokád és a lerombolt infrastruktúra miatt. Eközben az áremelkedés hatására az ENSZ ügynökségeinek a világ egyes részein, például a Száhel-övezet bizonyos térségeiben nagyjából felére kellett csökkenteniük a menekültek napi fejadagját.

Mennyire működőképes az ENSZ-tervezet?

Mevlüt Çavuşoğlu gyümölcsözőnek nevezte előző napi ankarai megbeszélését orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, és kijelentette, hogy a világszervezet javaslatáról érdemes tovább egyeztetni.

Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy a felelősség Kijevet terheli, ugyanis mindenekelőtt a kikötők aknamentesítésének problémáját kell megoldani. Amennyiben ez megtörténik, Moszkva biztosítani fogja a hajók szabad áthaladását.

Az ukrán kormány ugyanakkor leszögezte, hogy „hatékony biztonsági garanciákra” van szüksége, és arra is kitért, hogy nem hitelesek azok az orosz ígéretek, amelyek szerint nem használnák fel az esetleges hajózási folyosókat Odessza kikötőváros megtámadására.

Szerhij Ivascsenko, az ukrán gabonakereskedők szövetségének igazgatója úgy vélekedett, hogy Törökország, amely egyébként komoly haditengerészeti erőkkel és a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, önmagában nem jelent elég erős garanciát.

Mint rámutatott, az ország kikötőinek aknamentesítése akár két-három hónapig is eltarthat, és ebben szerinte a török és a román haditengerészetnek is részt kellene vennie.

Vannak-e egyéb akadályok?

Még ha sikerül is megállapodni, szakértők szerint valószínűleg rendkívül magasak lennének a biztosítási költségei azoknak a hajóknak, amelyek egyáltalán vállalkoznak a gabonaszállításra.

Az APK-Inform kutatóközpont eközben azt írta jelentésében, hogy a helyzet sürgős megoldást igényel, ugyanis a mintegy 61 millió tonna összkapacitású ukrajnai raktárak telítettsége az aratás kezdetén is még 35 százalékos lehet, miután a tavaly betakarított gabonának csak kis részét sikerült eddig eladni.

Miért nem járhatók a szárazföldi exportútvonalak?

Az ukrán vasúthálózat nyomtávja eltér a nyugati szomszédokétól, így a szállítmányokat a határon át kell pakolni, márpedig erre jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő transzferállomás és raktár.

Kijev a romániai Constanța kikötőjét is nagy erőkkel próbálja bevonni az exportba, de május közepéig mindössze 240 ezer tonna gabonát sikerült azon keresztül elszállítani, ami az országban rekedt mennyiség nagyjából egy százaléka.

A folyamat rendkívül összetett és költséges: ehhez arra van szükség, hogy először vasúton a Dunához szállítsák a gabonát, ott hajóra tegyék Constanța felé, majd ott ismét átpakolják.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG