Hiába hagyta jóvá a választási bizottság áprilisban azt a népszavazási kérdést, amely megkönnyítené a jövőbeli népszavazások megtartását, a kérdést benyújtó magánszemély még az aláírásgyűjtő íveket sem vette át. Így biztos nem lesz erről a kérdésről voksolás, pedig hatalmas könnyebbséget jelentene a civileknek és az ellenzéki pártoknak, ha online is lehetne ajánlásokat gyűjteni.
Áprilisban számoltunk be arról, hogy átment a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén az a népszavazási kérdés, amely azt szeretné elérni, hogy online platformokon is lehessen aláírást gyűjteni a népszavazásokhoz.
A kérdések így szóltak: „Egyetért-e Ön azzal, hogy országos népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?” Illetve: „Egyetért-e Ön azzal, hogy helyi népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?”
Jelenleg csak papíralapú aláírásgyűjtő íveken lehet ezt megtenni. Egy soroksári virágárus harcolta ki ennek a lehetőségét, és csak a kétszázezer aláírást kellett volna – még hagyományos módon – összegyűjtenie ahhoz, hogy kiírják az erről szóló népszavazást.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján elérhető információk szerint a kérdést benyújtó magánszemély, Dani Miklósné nem igényelt aláírásgyűjtő ívet.
Egy másik, általa beadott kérdés esetében, amely a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének szigorítását kezdeményezte, május 23-án átvette az aláírásgyűjtő íveket. Szerettük volna megtudni, miért nem igényelte az íveket, illetve hány támogató aláírást sikerült összegyűjtenie a másik kérdésben, de többszöri megkereséseink nem jártak sikerrel.
Érdekesség, hogy 2018- is ugyanez történt: beadták ugyanezt a kérdést, hitelesítették, de az íveket már nem vették át. Akkor Úr Bence magánszemély volt a szervező.
Ehhez kapcsolódóan: Az NVB megadta az esélyt arra, hogy online is lehessen aláírásokat gyűjteni népszavazáshoz
Sok a hiba
Egy országos népszavazás kiírásához kétszázezer támogató ajánlás szükséges: a polgár aláírása mellett a személyi azonosítóját és a lakcímét is fel kell tüntetni. „Ezeknek az ajánlásoknak egytől egyig érvényesnek kell lenniük. Nagyon sokszor formai hibák miatt tekintenek érvénytelennek egy ajánlást, ennek aránya elérheti a húsz százalékot is” – mondta a Szabad Európának Döbrentey Dániel, a TASZ politikai szabadságjogi projekt szakértője.
Döbrentey szerint a leggyakoribb hibák az elírások, például valaki kihagy egy betűt vagy számot, esetleg rosszul írja le a címét (nem úgy, ahogy a lakcímkártyáján szerepel). Előfordul, hogy összekeveri az adatokat: személyi azonosító helyett személyiigazolvány-számot ad meg. A pártok aktivistái ezért szokták elkérni az igazolványokat az aláírásgyűjtéseknél, hogy csökkentsék a hibázás lehetőségét.
„Iszonyatosan nagy infrastruktúra kell ahhoz, hogy több mint kétszázezer aláírást összegyűjtsön az a magánszemély vagy szervezet, amely népszavazást szeretne kezdeményezni” – mondta. Döbrentey szerint ha online lehetne ajánlásokat gyűjteni, az nagyban megkönnyítené a megfelelő támogató aláírások összegyűjtését.
„Ha Ügyfélkapun keresztül lehetne kitölteni egy népszavazási kezdeményezés ajánlóívét, nem lenne hibázási lehetőség. Az ügyfélkapus belépést követően automatikusan a hibátlan adatok kerülnének az űrlapra, hiszen a választópolgár a belépéssel azonosítja magát” – tette hozzá.
Emellett meg kell ismertetni a választópolgárokkal a népszavazás témáját, terjeszteni kell a hírét, és meg kell győzni őket, hogy támogassák. Szerinte a közösségimédia-felületek remek lehetőségeket nyújtanak, amelyekkel rövid idő alatt tömegekhez lehet eljuttatni a felhívást és a linket, ahol alá tudják írni a kezdeményezést.
Ehhez kapcsolódóan: Népszavazást követeltek a debreceniek a botrányosra sikerült, éjszakába nyúló közmeghallgatáson
Nagy könnyítés lenne
A TASZ szakértője szerint nem kellene rengeteg aktivistát napi 14 órában az ország több pontján, közterületeken szobroztatni csak azért, hogy összegyűljenek az ajánlások. „Az online aláírásgyűjtés nagy előnye, hogy gyorsan, hibamentesen, sokkal egyszerűbben és olcsóbban lehet a megfelelő számú aláírást összegyűjteni” – mondta. Ezzel együtt persze ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek a párbeszédre, a vitára, a választópolgárokkal való kapcsolatfelvételre a népszavazási kezdeményezés támogatói részére.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a két legutóbbi aláírásgyűjtésnél, a Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében, nehéz volt az ajánlásokat összegyűjteni, nagy logisztikai kihívást jelentett az aláírások megszerzése a kezdeményező számára.
„Ellenben ha a kormány kezdeményez népszavazást, nincs szükség erre a pluszkörre, vagyis a kétszázezer aláírás összegyűjtésére” – mondta. Ha a választási bizottság támogatja a kezdeményezést, már ki is lehet írni a népszavazás napját.
„A népszavazási kezdeményezések online támogatása ezért az egyéni állampolgárok és az ellenzéki pártok által kezdeményezett népszavazások esetében lenne nagy segítség, a kormány nincs rászorulva” – mondta Döbrentey.
A szakértő azt is elmondta, hogy a népszavazásra vonatkozó joganyag többé-kevésbé változatlan, vagyis az elmúlt években nem történt drasztikus törvénymódosítás ezen a területen. A választási szervek és a jogvitákat elbíráló szervezetek azonban jelentősen befolyásolhatják a népszavazási kezdeményezések sorsát, vagyis hogy milyen kérdést engednek át, és milyet nem.
„Ezen a szinten egy egészen szigorú rendszer alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mi tekinthető közérthető, egyértelmű kérdésnek” – mondta.
A szakértő szerint ez két dolgot jelent. Egyrészt a választópolgár szemszögéből vizsgálja, hogy mennyire közérthető a népszavazási kérdés, vagyis hogy mennyire bonyolultak a használt szavak és kifejezések, érti-e a választópolgár a kérdést, sőt annak következményeit, amiről szavaznia kell.
Másrészt azt is megnézi, hogy a jogalkotó számára is egyértelmű-e a helyzet, ha érvényes és eredményes a népszavazás, vagyis tudja, mit kell tennie, milyen törvényt kell módosítania.
Ehhez kapcsolódóan: Mégsem lehet népszavazás a Fudan Egyetem és az álláskeresési járulék ügyében
Kiskorú állampolgárok
„Az NVB döntései sokszor az elsőre fókuszálnak, vagyis a választópolgárok esetében hiányolja az egyértelműséget, és erre hivatkozva nem támogat egyes népszavazási kérdéseket. Ezek az érvek sok esetben erősen vitathatók” – tette hozzá.
A népszavazások esetében – hasonlóan az országgyűlési választásokhoz – ötven nap áll rendelkezésre a kampányra. A népszavazás kezdeményezői elmagyarázhatják, miről szól a voksolás. Az ellenzők is elmondhatják az érveiket, hogy miért nem támogatják az adott kérdést. Döbrentey emlékeztetett arra, hogy a Kúria ezzel kapcsolatban nyáron hozott egy fontos döntést, ahol lényegében leírja, hogy a kampány alkalmas arra, hogy tisztázzák a kérdéseket.
„A Kúria ezzel a döntésével azt fejezte ki, hogy nagykorúként tekint az állampolgárokra. Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a Kúriának ezt az ítéletét” – mondta. Döbrentey szerint most ott tartunk, hogy az NVB szinte korlátlanul hivatkozhat arra, hogy egy átlagosan tájékozott állampolgár nem tudja felmérni egy kérdés jelentőségét, vagyis a beadott népszavazási kérdés nem egyértelmű.
Elutasítási indok szokott lenni az is, hogy a kérdés költségvetési tiltott tárgykört érint. A szakértő szerint ezt is nehéz mérlegelni, mert majdnem minden népszavazási kérdésnek van közvetett költségvetési vonzata.
„Az Alaptörvény tartalmaz egy listát, amelyben a tiltott tárgykörök vannak: e szerint például adókról és járulékokról nem lehet szavazni, ami elég egyértelmű, hiszen biztosan sok támogatója lenne egy olyan népszavazásnak, amely arról szól, hogy ne fizessünk többé adót” – mondta Döbrentey.
A szakértő szerint a népszavazás esetében a kormány tehát nem lehetetlenítette el jogalkotási szinten a népszavazás intézményét, ellenben a választási szerveknél, így a fideszes többségű választási bizottságnál alakult ki olyan gyakorlat, amely a választópolgárhoz „kevesebb intellektuális képességet társít”, vagyis eldönti helyette, hogy melyik kérdés közérthető, és melyik nem.
