Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nem sikerült helyzetbe hozni a multikkal szemben a magyar üzletláncokat


Nem sikerült megregulázni a külföldi kiskereskedelmi láncokat sem a kormányzati különadókkal, sem a plázastoppal, sem a vasárnapi zárvatartással. Orbán Viktor azt szerette volna, ha a médiapiachoz, a bank- és energiaszektorhoz hasonlóan itt is a magyar szereplők kerültek volna túlsúlyba. A kiskereskedelemben nem lehet a cégek versenyképességét kormányzati eszközökkel manipulálni.

Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után fogalmazta meg azt a gazdaságpolitikai tézist, miszerint a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózatok terén a nemzeti tőkének a nemzetközi fölé kell nőnie. „Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk – mondta Orbán Viktor 2017 szeptemberében a lengyelországi Krynicában egy gazdasági fórumon. – Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – tette hozzá.

Letarolták a piacot a multik

Azóta több mint négy év telt el, és úgy tűnik, a multik állnak nyerésre a küzdelemben, hiszen ha a 2010-es és a 2020-as forgalmi adatokat összehasonlítjuk, egyértelmű trend rajzolódik ki: a külföldi láncok elképesztő ütemben növekedtek, amellyel a hazai cégek nem tudtak lépést tartani. Ahogy a G7.hu cikkéből kiderül, a magyar láncok képtelenek voltak hatékonyságban felvenni a versenyt a külföldi diszkontokkal. Utóbbiak üzletei négyszer-nyolcszor nagyobb árbevételt produkálnak, és egy alkalmazottjukra is nagyjából hatszor nagyobb forgalom jut.

„A kormány olyan ágazatokat célzott meg, ahol eleve voltak hazai szereplők, vagyis reális esély volt a többségi magyar tulajdoni hányad elérésére. Ilyen volt a bankszektor, a média, az energetika és a kiskereskedelem is – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint nem véletlenül fókuszált a kabinet a szolgáltató szektorra. – A feldolgozóiparban elképzelhetetlen, hogy hirtelen kinőjön egy magyar autógyár” – mondta.

Az elemző szerint a kiskereskedelemben elvileg minden adott volt a fordulathoz, hiszen a hazai mezőgazdaság jól teljesített, volt alapanyag, és a feldolgozóiparra is lehetett támaszkodni. „Miközben a pénzügyi szektorban, az energiaágazatban és a médiában nem volt annyira fontos a méretgazdaságosság és a nemzetközi beágyazottság, a kiskereskedelemre ez már nem volt igaz. A gazdaságpolitika azzal szembesült, hogy a hazai kiskereskedelmi üzletláncok képtelenek labdába rúgni a multik mellett” – mondta Virovácz Péter.

Ekkor még a Tesco, az Auchan és a Spar volt az ellenfél, majd egy elképesztő ütemű forgalombővülés után feljöttek a diszkontok is, az Aldi, a Lidl és a Penny. „A külföldi láncok gyors piacszerzése ellehetetlenítette, hogy piackonform módon lehessen a magyar láncokat előnybe hozni. Ekkor dönthetett úgy a kormány, hogy kevésbé piacbarát módon igyekszik célt érni” – vélekedett az elemző.

Sarc és paragrafus

A 2010-es hatalomátvételt követően az Orbán-kormány egyik első lépése volt a kiskereskedelmi különadó bevezetése. A közterhet nem a nyereség, hanem a forgalom után kellett megfizetni, és legnagyobb arányban a Tescót és a Spart érintette. Az adó mértéke sávosan emelkedett: ötszázmillió forintos éves árbevétel alatt nem kellett fizetni.

Az ötszázmillió és harmincmilliárd forint közötti részére az árbevétel 0,1 százaléka, a harmincmilliárd és százmilliárd forint közötti részére 0,4, míg a százmilliárd forint feletti részére 2,5 százalék volt az adó mértéke. A magyar láncok nagyrészt franchise-rendszerben üzemeltek, vagyis az egyes üzletek nem érték el az ötszázmillió forintos éves árbevételt, így őket lényegében nem sújtotta a különadó. A külföldi cégeket viszont annál inkább. A kiskereskedelmi különadót a kormány 2013. január 1-jétől kivezette, de addig is több tízmilliárd forinttal sarcolta meg a külföldi láncokat.

2012-ben vezette be a kormány a plázastopot, amelynek értelmében külön engedélyhez kötötték a háromszáz négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek építését. A rendelkezés miatt kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. A plázastop leginkább az akkor terjeszkedése csúcsán álló német diszkontláncnak, a Lidlnek fájt a legjobban.

A vasárnapi boltzár is a külföldi láncokat célozta, mivel a bevásárlóközpontoknak és a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek tiltotta meg, hogy vasárnap is nyitva tartsanak. A törvénymódosítás 2015. március 15. és 2016. április 23. között volt érvényben – amilyen hirtelen bevezették, olyan váratlanul törölték el; nem függetlenül attól, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezett a vasárnapi boltzárról.

Szintén 2015-re datálódik az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése is. Míg korábban egységesen 0,1 százalékot fizettek a láncok előző évi nettó árbevételük után, addig a törvénymódosítást követően az ötszázmillió forintos árbevételű cégek mentesültek a közteher megfizetése alól. A 0,5–50 milliárd forint közötti árbevételű láncok 0,1 százalékot, az 50–100 milliárd forint közöttiek egy százalékot, a százmilliárd felettiek két százalékot; a háromszázmilliárd forint feletti forgalomnál már hat százalékra nőtt a sarc mértéke. Ennek köszönhetően a zömében franchise-tagvállalatokból álló hazai láncok – a CBA, a Coop, a Real – megúszták volna, míg a nagy hipermarketláncoknak brutálisan nagy terhük keletkezett volna.

A Népszabadság akkori becslése szerint a piacvezető Tesco esetében bőven tízmilliárd forint felett, de a Sparnak is több mint nyolcmilliárdot kellett volna fizetnie. Az Európai Bizottságnak kellett közbelépnie; megtiltotta az adó beszedését. Pereskedés kezdődött, de a kormány nem várta meg a jogi procedúra végét, előremenekült: az új törvénymódosítás végül a legkisebbeket büntette azzal, hogy nulláról felemelte 0,1 százalékra az adóterhüket, miután megszűnt a díjfizetés sávos rendszere.

Magyarabbak lettek a multik

Ezeknek az intézkedéseknek egy céljuk volt. Ha már nem sikerül a magyar tulajdonú vállalatok részarányát növelni a kiskereskedelmi forgalomban, legalább ne tudjanak a külföldi láncok olyan gyorsan terjeszkedni” – mondta Virovácz Péter. Az elemző szerint levegőhöz akarta juttatni a kormány a hazai élelmiszerüzleteket. Az unortodox intézkedéseknek lehetett olyan céljuk is, hogy egy-két lánc megelégeli, és inkább kivonul a piacról, az üzleteiket pedig felvásárolták volna a hazai láncok.

Nem volt ugyanakkor egyértelmű, hogy jól járnának-e a fogyasztók azzal, ha többségi hazai tulajdonba kerültek volna az élelmiszerláncok. A szakértő szerint nagy valószínűség szerint drágulás lett volna a következmény, mert a hazai láncok árban és minőségben sem tudták volna felvenni a versenyt a külföldi üzletláncokkal.

„Ha egy multi tárgyal, ő mennyiséget tud vásárolni. Több száz tonna élelmiszert vesz meg egyszerre, amit Európa-szerte szét tud szórni az üzlethálózatában” – mondta. Ezzel szemben egy magyar lánc nem tud annyit vásárolni, ezért nem is jut hozzá olyan kedvezményes áron a termékekhez, mint egy multi.

A hazai pálya előnye

Ugyanakkor a magyar láncok előnyben voltak itthon, hiszen közvetlen kapcsolatuk volt a hazai termelőkkel és beszállítókkal. Ebből gyümölcsöző kapcsolat alakulhatott volna ki, ha a magyar beszállítók versenyképesek lettek volna.

„A gond az, hogy a hazai beszállítok sem képesek a méretgazdaságosság okán sokat és olcsón termelni és állandó minőséget nyújtani – mondta Virovácz Péter. Emiatt alakult úgy, hogy a hazai láncok eleve árhátrányból indultak a multik dömpingárui elleni harcba. – Miután a külföldi láncok megértették, hogy a kormány magyar kézben szeretné látni a kiskereskedelmi piacot, igyekeztek elébe menni az eseményeknek” – mondta.

A szakértő szerint a külföldi láncok az olcsó francia, brit és német importtermékek mellett egyre nagyobb arányban szereztek be magyar árut. Vagyis elkezdték növelni a magyar beszállítóktól vásárolt áru mennyiségét. „A diszkontláncok ma már egyes árucikkek esetében több magyar terméket árulnak, mint külföldit. Ezzel elvették azt a lehetőséget is a hazai kiskereskedelmi üzletektől, hogy legalább a magyar áruk értékesítésében piacvezetők legyenek” – tette hozzá Virovácz.

Erzsébet sem segített

Több mint 35 milliárd forintos kártérítésre kötelezte a magyar államot a Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID), miután a kormány vesztett az utalványpiacról kiszorított cégek elleni perben. A kormány 2012-ben gyakorlatilag államosította a hazai utalványpiacot. A kedvezőbb adózás alá eső béren kívüli juttatások, vagyis a cafeteria piacát akkor még a francia cégek uralták.

A kabinet egy új jogszabállyal igyekezett a külföldi utalványcégek hegemóniáját megszüntetni. E szerint csak az állami Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után járt a kedvezményes adó, miközben a többi béren kívüli juttatás esetében 31-ről 51 százalékra emelték az adókulcsot. Ahogy a Telex beszámolt róla, a korábbi piacvezetők a döntés után gyorsan elvesztették szerződő partnereiket: az Edenred árbevétele egy év alatt ötödére, a Sodexóé harmadára esett vissza, a Le Chèque Déjeuner pedig hamarosan ki is vonult Magyarországról.

Az Európai Bíróság szerint is ellentétes volt az uniós joggal a magyar kormány intézkedése, de a francia cégek az ICSID-nél még egy kártérítési pert is elindítottak. Így jött ki a végén a 35 milliárdos kártérítés, amelyet az államnak ki kell fizetnie.

Virovácz Péter szerint a kormány azt szerette volna elérni, hogy ne legyen olyan kedvező a multiknál vásárolni, ezért vezették be az Erzsébet-utalványt. „A külföldi élelmiszerláncok azonban profin reagáltak, mert egyből nyitottak voltak az új magyar utalványok irányába. Ezzel nem sikerült azt elérni, hogy az emberek a hazai üzletláncoknál költsék el a béren kívüli juttatásaikat” – mondta az elemző.

Nemzeti trafikmutyi

2013. július 1-jétől nyitottak meg a nemzeti dohányboltok. Két hét türelmi idő után meg kellett szüntetni a cigaretta árusítását az élelmiszerboltokban és az egyéb kiskereskedelmi egységekben.

Nemcsak a dohányárusítás jogát központosította a kabinet, hanem a korábbi egy-két százalékról tíz százalékra emelte e termékek kereskedelmi árrését, amely hatalmas hasznot jelentett a dohányértékesítési koncesszióval rendelkező vállalkozásoknak. A korábban dohánytermék-forgalmazással foglalkozók közül sokan kiszorultak a piacról. Az első pályázat 5415 nyerteséből csak mintegy nyolcszázan végeztek korábban ilyen kiskereskedelmi tevékenységet.

Ahogy az Index.hu akkor beszámolt róla, nem volt hátrány az sem, ha valaki Fidesz-közeli személyeket ismert vagy rokonságban állt velük. A trafikpályázatokon nyertes üzletek korrupciógyanús eseteit térképre is rakták. Itt böngészhető, hogy melyik településen kinek a rokona és ismerőse jutott koncesszióhoz.

A 2012-es trafiktörvény előtt több mint negyvenezer elárusítóhely volt. Ebben az időszakban a becslések szerint a dohánytermékek mintegy nyolcvan százalékát az élelmiszerboltokban értékesítették, a fennmaradó részt trafikokban, benzinkutaknál és az újságárusoknál adták el.

Az ND Nonprofit Zrt. információi alapján a dohánybolti rendszer sikeres volt a kiskorúak dohányzásának visszaszorításában. Szerintük ugyanis míg 2012-ben a kereskedők 58 százaléka szolgált ki fiatalkorút dohánytermékkel, addig ez a szám a rendszer bevezetése után 12 százalékra mérséklődött. Eközben jelentősen nőtt az illegális csempészcigaretták aránya. Sok helyen ugyanis megszűnt a dohányértékesítés, és az árrés növelésével nagyot drágultak a cigaretták.

Választások előtt: árstop

Az idei évre is tartogatott meglepetést a kiskereskedelemnek a kormány. Az elszabaduló infláció miatt bizonyos termékekre árstopot vezetett be. Ez alapján az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy nem lehet magasabb a 2021. október 15-én alkalmazott árnál. Az árstop 2022. február 1-jétől május 1-jéig tart.

Virovácz Péter szerint ez az intézkedés egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a választások előtt mérsékelni lehessen a fogyasztói árak emelkedési ütemét. „Mivel minden üzletre érvényes, ezért nem lehet azt állítani, hogy kifejezetten a külföldi láncoknak szólt volna. A magyar boltoknak is olcsóbban kell adniuk az árstoppal érintett termékeket” – tette hozzá.

Szerettük volna a kormányoldali álláspontot is megjeleníteni, de cikkünk megjelenésig elzárkóztak a válaszadástól.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG