Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lesz-e felszámolás? A szaktárca hallgat a Dunaferr-ről, és aki megszólal, csak a bizonytalanságot növeli


Palkovics László Dunaújvárosban október 14-én (a képet a Dunaújváros Online engedélyével használjuk)

Az ipari minisztérium sajtóosztálya több mint egy hete nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy egyáltalán szóba került-e a kormányülésen a Dunaferr sorsa az elmúlt hetekben, és hogy legutóbb miért nem tárgyalt erről a miniszter Dunaújvárosban a polgármesterrel.

Egy autóipari cég rendezvényén vett részt október 14-én Dunaújvárosban Palkovics László. Az ipari miniszter két héttel korábban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány vizsgálja a bajba került Dunaferr állami megsegítésének lehetőségét.

Palkovics László az előbb említett októberi eseményen ugyan találkozott egy rövid időre Pintér Tamás polgármesterrel, de nem beszélt vele a Dunaferr-ről. Lapunk ezért fordult a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) sajtóosztályához, hogy megtudja, tárgyalt-e a kormány a vállalatról, és miért nem beszélt Palkovics László a témáról Pintér Tamással. Azóta többszöri érdeklődésünkre is csak azt a választ adták a TIM sajtóosztályán, hogy nem tudják, mikor tudnak válaszolni kérdéseinkre.

Húszezer munkahely

A Dunaferr az egyik legnagyobb Magyarországon működő cég. Közvetlenül 4500 embernek ad munkát, közvetve ez a szám elérheti a húszezres nagyságrendet is. A magyar gazdasági életben betöltött szerepére jellemző, hogy a teherszállítást végző Rail Cargo Hungaria forgalmának több mint tíz százalékát a vasmű megrendelései teszik ki. A megyei jogú városnak egy évben nagyjából tízmilliárd forint bevétele keletkezik adókból, eközben a Dunaferr éves bevételei elérik a háromszázmilliárdot.

Az október 22-i kormányinfón Gulyás Gergely a hvg.hu munkatársának kérdésére azt mondta, jogi szempontból is meg kell vizsgálni a segítségnyújtást, mert „jelen tudásunk szerint a szankciók érintik a Dunaferrt. Tehát lehet, hogy a szankciók megsértése nélkül nem tudunk segíteni a Dunaferrnek. Ez elvileg egy egyszerű eldöntendő kérdésnek látszik, de miután a tulajdonosi szerkezet nem ilyen egyszerű, ezért a kérdés megválaszolása sem.”

„Eldöntendő ügy”

A másik eldöntendő ügy a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az, hogy „egyáltalán fenntartható-e a Dunaferr, mert mintegy ötszázmilliárd forint tartozása van. A kormány célja a magyar acélipar fenntartása, de ha a fenti két kérdésre nincs pozitív válasz, akkor arra kell koncentrálni, hogy minél hamarabb el tudjanak helyezkedni azok, akik esetleg elveszíthetik az állásukat.”

Elvileg az államosítás is opció lehetne, de „ha olyannak kell fizetni, akinek a szankciók miatt nem lehet, akkor ezt nem tudjuk megtenni”. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter ehhez annyit tett hozzá, hogy a fő probléma, hogy a Dunaferr mögött álló bank a szankciók miatt kihúzta a talajt a cég lába alól.

A Dunaferr ugyanakkor egy héttel korábban közleményt adott ki, amelyben cáfolta a felszámolásra utaló fenti állításokat. Azért kényszerült erről nyilatkozni, mert október 14-én (tehát éppen Palkovics László már említett dunaújvárosi látogatásának napján) az Indexen megjelent egy cikk Elkerülhetetlen a felszámolás: Brüsszel beverte az utolsó szöget a Dunaferr koporsójába címmel, amely gyakorlatilag a kormány narratíváját vetítette előre.

Már megint a szankciók

Az Index cikkében is az szerepelt, hogy mivel a cég tulajdonosai az uniós szankciók alá esnek, kérdéses, hogy a magyar állam segíthet-e, és ebben a helyzetben a „Dunaferrt finanszírozó” ING Bank befagyasztotta a cég számláit. A vasmű közleménye szerint azonban a szankciók semmilyen formában nem érintik a vállalatot és tulajdonosait, a cikkben szereplő ING Bank pedig nem finanszírozója a társaságnak, még csak nem is számlavezető bank. (A szövegben még azt is megjegyzik, hogy az Index állításával szemben meg sem keresték őket a cikk megjelenése előtt.)

„A kormányzati szerepvállalás kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az egyik legnagyobb magyar iparvállalat tovább tudjon működni” – zárul a cég közleménye.

Nem egyszerű

Az ugyanakkor igaz, hogy a Dunaferr orosz és ukrán tulajdonosai között régóta vita van, ennek látványos (és valódi kelet-európai) megnyilvánulása volt, amikor tavaly áprilisban az ukrán fél kigyúrt biztonsági emberekkel akart behatolni a gyár területére, de ebben a rendőrség megakadályozta őket.

A helyi önkormányzat is régóta tisztában van a problémával, és a város közgyűlése két éve egyhangúlag (vagyis a fideszes képviselők támogatásával) fogadta el azt a határozati javaslatot, amelyben a kormányt felkérik a tulajdonosi háttér tisztázására. „Akkor erre még bőven lett volna lehetősége a kormánynak, éppen a jó magyar–orosz kapcsolatokat felhasználva, de nem tettek semmit. Arra hivatkoztak, hogy a kormány nem foglalkozhat egy magáncéggel. Most már nyilván sokkal nehezebb lenne bármit is lépni ebben az ügyben” – mondta egy, az ügyre rálátó forrásunk.

A dunaújvárosi polgármesteri hivatal sajtóosztálya megkeresésünkre annyit írt: a Dunaferr-rel kapcsolatban „a kormányzat részéről sajnos csak ellentmondásos információkat kaptunk az elmúlt időszakban, sok szereplő ígért sok mindent, de egyetlenegy konkrét lépés sem történt a részükről. A legújabb kormányzati kommunikáció már a Dunaferr felszámolásáról szól, amit megerősített dr. Mészáros Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője is. Indokaik szerint a Dunaferr ugyanis szankciós listán van, ezt a hírt azonban a vállalat cáfolta. (Ha a kormányzat szerint a Dunaferr érintett a szankciókban, az egyben azt is jelenti, hogy állításukkal ellentétben ismerik a tulajdonosi szerkezetet is.)”

Ezért az önkormányzat „életveszélyes politikai hibának tartja ezt a kommunikációs ámokfutást, ami egy olyan időszakban okoz bizonytalanságot a Dunaferr megrendelői és finanszírozói között, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Felelős politikai vezetők dolga ilyenkor az lenne, hogy a krízist csillapítsák, nem pedig az, hogy felelőtlen nyilatkozataikkal – felszámolásról beszélve – éppen ők maguk idézzék elő. Végzetes hiba és bűn lenne, ha az Orbán-kormány ismét cserben hagyná a Dunaferrt, és azokat a szankciókat használná ehhez ürügyül, amelyeket Orbán Viktor is megszavazott.”

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG