Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Még a nyilvános vécén is spórolni kell: így próbálnak túlélni a magyar önkormányzatok


Képünk illusztráció

Bezárt színház és uszoda, ki sem nyitó jégpálya, Covid-üzemmódba állított könyvtárak és persze ahol csak lehet, letekert fűtés. Településvezetőket kérdeztünk arról, hogyan készülnek a kormány által kötelezően elrendelt takarékosságra.

„Menedzsmentterv” – valószínűleg ez az a kifejezés, amelynek hallatán minden magyar önkormányzat vezetőjének megugrik a vérnyomása. Ez jelenti ugyanis azt, a kormány által rendeletben előírt intézkedési csomagot, amelynek révén a helyhatóságoknak meg kell próbálniuk csökkenteni működési költségeiket, elsősorban természetesen a rezsit.

A magas energiaárak miatt mindenhol megbillent költségvetést ezenkívül (előírt) vagyonértékesítéssel is igyekezni kell egyensúlyba hozni. Hogy erre valószínűleg még a legtehetősebb települések sem lesznek képesek központi segítség nélkül, azt a kormány is érzi, ezért is nevezték ki október elején Balla György fideszes országgyűlési képviselőt kormánybiztossá. Az ő feladata lesz tárgyalni a polgármesterekkel a menedzsmenttervekről és a lehetséges kormányzati segítségnyújtásról is. (Balla György a Covid-járvány okozta gazdasági visszaesés idején kapott már hasonló feladatot.)

Tárgyalnának

Az általunk megkérdezett önkormányzatok már felvették a kapcsolatot Balla Györggyel, és elküldték neki takarékossági javaslataikat. Most abban bíznak, hogy valóban külön is tárgyalhatnak majd ezekről a kormánybiztossal. Igaz, a Covid önkormányzati megszorításokat érintő tapasztalatai alapján több ellenzéki városvezető már bizalmatlan egy kicsit a kormány hozzáállását illetően.

„Akkor az történt, hogy az önkormányzati elvonás általános volt, és mindenkit érintett, a kompenzáció viszont egyedi, és elsősorban a fideszes vezetésű városok jártak jól vele. Nagyon remélem, hogy most nem ez lesz a helyzet” – mondta a Szabad Európának egy polgármester. Természetesen kerestük Balla Györgyöt is, annyit üzent, hogy amíg folynak a tárgyalások, nem szeretne nyilatkozni.

Korábbi cikkünk a vidéki helyzetről: Az év végéig sem húzza ki Miskolc, ha nem kap állami segítséget

A vagyonértékesítéssel kapcsolatban többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy az ingatlanpiac már lefelé mozog a válság miatt, ráadásul azzal, hogy a kormány a széles nyilvánosság előtt szólította fel az önkormányzatokat ingatlanjaik eladására, a piacon is eleve hátrányos helyzetbe hozta őket, hiszen jelentősen romlottak az alkupozícióik. „Mindig ez a kormány vádol másokat a vagyon elkótyavetyélésével, erre most gyakorlatilag minket szorít rá ugyanerre” – mondta egy dunántúli település egyik vezetője.

Elveszhet a végső menedék is

Több, általunk megkérdezett városvezető is felhívta a figyelmet arra, hogy január 1-jétől megszűnik az úgynevezett végső menedékes kedvezmény az önkormányzati intézmények számára, és egyelőre nem tudni, lesz-e helyette bármilyen más kompenzációs forma a kormány részéről.

A végső menedékes valójában alacsonyabb gázárat jelent az MVM részéről: amikor a korábbi, nagyságrendileg 3,7 forint/megajoule-ról a tízszeresére ugrott a gáz ára, a profitorientált tevékenységet nem végző önkormányzati intézmények kérhették, hogy végső menedékesként 13,17 forintért kapják a gázt. Ezzel természetesen mindenki élt, aki tudott, viszont egyelőre senki nem látja, mi lesz 2023-ban.

Hol spórolnak az iskolák? Ide kattintva megtudhatja.

Érden az önkormányzat rezsiköltsége tavaly hétszázmillió forint volt, jövőre ez az összeg akár a négymilliárdot is elérheti – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától. A tájékoztatás szerint a város közgyűlése október végén dönt majd a konkrét takarékossági intézkedésekről. Ezek között szerepel egy elavult technológiával működő tanuszoda bezárása, míg egy teljesen újat (amelynek csak a próbaüzeme százmillió forintba került eddig) nem nyitnak már ki tavaszig.

Az Érd Arénában így is marad egy uszoda, ennek üzemeltetéséről Schmidt Ádámmal, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárával tárgyalnak, hogy a kormány vállalja magára a többletköltségeket. A sportcsarnokot, uszodát, birkózó- és fitnesztermet is üzemeltető Érd Aréna rezsiköltségei egymillió forinttal emelkedtek naponta, a távfűtés ára pedig tizenhatszorosa a tavalyinak.

Bezár a város egyik legfontosabb kulturális intézményének számító Szepes Gyula Művelődési Központ, valamint a városi galéria, illetve egy kisebb színházterem, amelyik távfűtéssel működik. A városi könyvtár részben online működik majd, ahogy a Covid-járvány idején. A polgármesteri hivatalban még nem kapcsolták be a fűtést, maga az önkormányzat két épületben működik, ebből az egyiket szintén bezárni tervezik.

A hivatal részben home office-ra áll át, csökkentik a reprezentációs kiadásokat. Érden idén nem lesz karácsonyi díszkivilágítás, és nem nyit ki a főtéren a jégpálya sem. A város két kihasználatlan telket is áruba bocsát, ezekből háromszázmillió forint bevételt remélnek. Ahol nem lesz spórolás, azok az óvodák, bölcsődék és a szociális intézmények.

Vásár lesz

Székesfehérváron a kulturális intézmények nagy része a már elfogadott közgyűlési határozat szerint zárva lesz december 5. és március 31. között. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ tíz tagintézményéből csak kettő marad nyitva, az intézmény székhelye és a Barátság mozi. A Szent István Király Múzeum intézményeiből öt működik tovább (köztük a központi kiállítóhelyek), de tizenegy be fog zárni november 1. és április 1. között. (Kivétel a Városi Képtár, amelyik december 11-ig még látogatható lesz.)

Fideszes polgármesterek is kongatják a rezsiharangot - írtuk ebben a korábbi cikkünkben.

A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kilenc egységéből öt szintén zárva tart majd, köztük az intézmény székhelye. Ugyancsak bezár január 2. és március 15. között a Vörösmarty Színház és (december 1. és március 31. között) a Pelikán Kamaraszínház. Zárva lesz a város fedett uszodája (október 31. és április 30. között), de egy kültéri medence sátorfedéssel működni fog. Nyitva marad ugyanakkor a Bregyó közi Ifjúsági Sportközpont.

Januártól nincs a városban díszkivilágítás, átalakítják a közvilágítást, visszafogják az önkormányzati rendezvényeket. (A karácsonyi vásárt azonban megtartják, mivel a helyi kereskedőknek szükségük van az ebből szerzett bevételekre, a város lakóinak pedig a közösségi élményre.)

A megszorítások itt sem érintenek oktatási vagy szociális intézményeket, közszolgáltatásokat, nem lesz elbocsátás az önkormányzati munkahelyekről, a leállított intézmények dolgozói is kapják a fizetésüket. Cser-Palkovics András polgármester a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta, hatmilliárd forinttal nő a város rezsiköltsége, emiatt pedig „valamit fel kell adjunk a megszokott városi életünkből a szó szerinti túlélés érdekében”.

A városvezető ebben a beszédben tette nagy visszhangot keltő kijelentését is arról, hogy „a döntések meghozatalakor nincs és nem is lehet tabu (…) az nem fog menni, hogy miközben szinte szó szerint a lét a tét, közben legyen olyan sportszövetség, amelyik villanyvilágítás mellett akar januárban bajnoki mérkőzéseket játszatni a csapatokkal, gázzal fűtött pályákon”, így a MOL Fehérvár FC stadionjában sem fűtik majd a gyepszőnyeget. Cser-Palkovics András azt is elmondta: felgyorsítják a megújuló energiafelhasználást segítő beruházásokat, akár úgy is, hogy kölcsönt vesznek fel.

Spórolás 74 pontban

Szombathelyen – mint a lapunknak megküldött közgyűlési előterjesztésből kiderül – tavaly 2,3 milliárd forint volt a város éves rezsiköltsége, ez az előrejelzések szerint jövőre 27,2 milliárd forintra nőhetne, ha nem terveznének szigorú takarékossági intézkedéseket. A városvezetés ezért egy 74 pontos költségcsökkentési javaslatot dolgozott ki, amelyet a közgyűlés időközben már el is fogadott.

A vasi megyeszékhelyen már most sem működnek a szökőkutak, és ez tavaszig így is marad. Az adventi díszkivilágítást a vállalkozók összefogása mentette meg. Az önkormányzati intézményekben 20 Celsius-fok lesz a hőmérséklet a fűtési szezonban (ez az óvodai csoportszobákra és a szociális helyiségekre nem vonatkozik), minden intézményvezetőnek költségcsökkentési tervet kell kidolgoznia, illetve számba venni az alaptevékenységéhez nem szükséges ingó és ingatlanvagyont. Jövő év végéig általános létszámstop lesz a városban. A téli szünetben összevont óvodai ügyelet lesz csak, így 17 ovit bezárnak.

A városban működő négy idősek klubját is bezárják a téli hétvégéken. Egy ingatlant, amelyben öt védőnő irodája van, értékesítenek, a szakemberek egy másik épületbe költöznek át. Összevonnak több, hajléktalanokat ellátó intézményt is, a felszabaduló ingatlanokat bezárják. A Központi Könyvtár heti harminc órában működik majd, több fiókkönyvtárat bezárnak télre, akár csak a Savaria mozit. A Savaria Városi Múzeum kiállítóhelyeit nem fűtik majd, vagy csak temperáló fűtés lesz.

A Weöres Sándor Színház december 20-tól 2023. január 30-ig zárva tart. Szombathelyen sem működik majd a nyitott jégpálya (a fedett jégcsarnok marad), a sportlétesítményeket működtető SZOVA Nzrt.-t ingatlaneladásra kötelezték.

Az Arena Savaria sportközpont nem zár be, de két fokkal csökkentik a fűtési hőmérsékletet. A fedett uszoda működési veszteségeit eddig kipótolta a város, de mivel ezek az előrejelzések szerint 2023-ban az 1,1 milliárd forintot is elérnék, ezt már nem finanszírozzák, pontosabban csak az egyharmadát, vagyis 350 millió forintot. Ebből egy 33 méteres medencét lehet majd működtetni.

Az adventi vásárt megtartják, de a város karácsonyfáját csak 16.00–23.00 óra között világítják ki, a jövőre tervezett városi bált nem rendezik meg. Mindezen intézkedésektől összesen mintegy 1,2 milliárd forintos megtakarítást várnak.

Leépítés nem lesz

Szegeden is számos kulturális intézmény bezár a téli időszakra. Zárva lesz a belváros egyik meghatározó szecessziós épületében, a Reök-palotában működő kulturális központ, a Nagyszínház, a Kisszínház, a Szent-Györgyi Albert Agóra és a hozzá tartozó művelődési házak, a Korzó Zeneház és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár valamennyi épülete három fiókkönyvtár kivételével. Szintén zárva lesz a Belvárosi Mozi és az Ifjúsági Ház.

A sportlétesítmények közül bezár – illetve nem nyit ki – a műjégpálya, a városi sportuszoda és a sportcsarnok. Bezár az Anna gyógyfürdő is, de itt a járóbeteg-szakellátást biztosító épületrész üzemelni fog. Két nyilvános illemhely zárva tart télen.

Az intézmények vezetői ugyanakkor nem bocsáthatnak el aktív korú munkavállalókat és nem rendelhetnek el fizetés nélküli szabadságot. Az önkormányzat több irodáját szintén bezárják, az itt dolgozókat máshová irányítják át. A polgármesteri hivatal három kirendeltségét (Tápén, Szőregen és Dorozsmán) szintén bezárják.

A városi piac december 19. és február 28. között hétfőnként nem nyit ki. Ezekből az intézkedésekből 2023 első negyedévében mintegy 1,5 milliárd forint megtakarítást terveznek elérni. A közvilágításon nem változtatnak, de ötven városi épület díszkivilágítását 2023. január 2-tól szüneteltetik. A városi szökőkutak október 16-tól már nem működnek. A városban működő 45 óvodából három – kedvezőtlen energetikai besorolású – intézményt bezárnak télre, a gyerekeket máshová irányítják át.

December 1-jétől négy idősek klubja szintén nem működik, de a szociális étkeztetést más intézmények segítségével biztosítják az érintettek számára. A közgyűlés arra is felhatalmazta Botka László polgármestert, hogy a szociális bizottság javaslata alapján egyes körzeti orvosokat más rendelőkbe irányítson át a téli időszakra, hogy a felszabaduló épületek fűtési költségein csökkenteni tudjanak.

Két fogás hétszáz forintért a rászorulóknak

Vácott az önkormányzat tájékoztatása szerint Matkovich Ilona polgármester találkozott a körzet országgyűlési képviselőjével, Rétvári Bencével, és egyeztettek arról, hogy milyen takarékossági terveket állítsanak össze Balla György számára. Ez alapján a szerdai közgyűlés döntött róla, hogy a város sportcsarnokát, az uszodát és a stadiont is bezárják november 1. és 2023. március 12. között.

Ugyancsak zárva lesz ebben az időszakban a város múzeuma is. Két üres önkormányzati ingatlant a Madách Imre Kulturális Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe adnak azzal a feltétellel, hogy a kft. köteles az ingatlanok után járó közüzemi díjakat kifizetni. Kéthetes lesz a téli szünet a város óvodáiban (felügyeleti kötelezettséggel). November 1-jétől ugyanakkor a városban négy helyen hétszáz forintos áron biztosítanak kétfogásos meleg ebédet a rászorulók számára.

Békéscsabán a november 10-i közgyűlésen dönthetnek a takarékossági csomagról. Megkeresésünkre a polgármesteri hivatalból egyelőre csak egy általános válasz érkezett arról, hogy munkacsoportot hoztak létre az intézkedések kidolgozására, amelyek között a közvilágítás fényerejének csökkentése szinte biztosan szerepelni fog.

Az önkormányzat a szeptemberi közgyűlésen számos helyi adó és térítési díj emeléséről döntött, ez részben kompenzálja a pluszkiadásokat, és létrehoztak egy ötvenmillió forintos pénzalapot, amelyből „gyorsan megvalósítható, valós energiamegtakarítást célzó munkák támogathatók”.

„Mindent nem lehet bezárni”

Gödöllőn – mint Gémesi György polgármester a Szabad Európának elmondta ­– két hónapja állt fel egy munkacsoport, amikor már látszott, hogy baj lesz az elszálló árak miatt a város gazdálkodásával. „Balla Györgynek azt írtam levélben, hogy a város 25 százalékos költségcsökkentést tud vállalni a rezsiköltségeken, de ez is kevés lesz, már most látszik. Négy-ötszázmillió forinttal lehet majd több a rezsiszámlánk, mint korábban. Mindent nem lehet bezárni: a prioritás a gyerekek, a betegek és az idősek ellátása” – mondta a polgármester.

A városban így – temperáló fűtés mellett – bezár a Művészetek Háza a téli időszakra, a könyvtárban és a múzeumban 16 fokra csökkentik a hőmérsékletet, kivéve azokban a helyiségekben, ahol a dolgozók tartózkodnak. Két, idősek részére működő nappali foglalkoztatót összevonnak egy helyiségbe, a Civil Házban működő szervezeteknek is kisebb épületbe kell költözniük.

Egy óvoda szigetelését még most be tudják fejezni, a Művészetek Házára pedig hamarosan napelemeket szerelnek. Gémesi György megjegyezte, hogy idén már nem számít semmilyen kormányzati támogatásra, ami pedig lesz, „arról remélhetőleg nem pártpolitikai alapon döntenek”.

Már eddig is nehéz volt

„Irigylem azokat a településeket, amelyeknek eddig nem kellett ingatlant eladniuk azért, hogy meglegyen a fedezet a költségeikre. Mi eddig is ebből finanszíroztuk részben a kiadásainkat, mert soha nem kaptunk annyi költségvetési támogatást és iparűzési adót, amennyi elég lett volna” – ezt már Tárnok polgármestere mondta a Szabad Európának.

Lukács László (akit független jelöltként választottak meg a Pest megyei nagyközség élére) szerint 270-280 millió forinttal nőhetnek a kiadásaik, amit biztosan nem lesznek képesek önerőből kigazdálkodni, még úgy sem, hogy egyszerre tizenegy önkormányzati ingatlant árulnak.

A polgármester már egyeztetett Balla Györggyel, valamint a választókörzet fideszes országgyűlési képviselőjével, Aradszky Andrással, illetve Láng Zsolttal is, aki a közép-magyarországi régió gazdasági fejlesztéséért felelős kormánybiztos jelenleg. „Hogy ezeknek milyen eredménye lesz, azt még nem tudom megmondani” – kommentálta a tárgyalásokat Lukács László.

Saját hatáskörben eddig annyit tettek, hogy az eddig két épületben működő önkormányzatot egybe költöztették, a felszabaduló helyiségeket pedig megpróbálják kiadni. Az egyik önkormányzati épület, a település művelődési háza és egy óvoda a nyáron kapott légkondicionálást, így ezeket most ezzel fogják fűteni, nem gázzal. A könyvtárat is egy jobban fűthető épületbe költöztetik, de itt is csak ablakos rendszerben működik majd.

A település kulturális központjának számító Heinrich Antal Közösségi Házban összevonják és kisebb termekbe költöztetik a rendezvényeket, a többi helyiségben csak temperáló fűtés lesz. „Amit csak lehet, áthárítunk a bérlőkre a pluszköltségekből” – mondta Lukács László. Lekapcsolták a díszkivilágításokat is. A polgármester így összesen húszszázalékos energiamegtakarítással számol.

Dunaújvárosban még nem döntöttek konkrét intézkedésekről, így egyelőre csak annyit tudtunk meg a várossal kapcsolatban, hogy rezsiköltségeik az eddigi 575 millióról várhatóan 2,8 milliárd forintra nőnek jövőre. Az szinte biztos, hogy a színház bezár majd, és a városi könyvtár is ablakos rendszerre áll át. Nagy kérdés, hogy mi lesz az első osztályú női vízilabda- és a szintén első osztályú női kézilabdacsapat meccseinek otthont adó uszodával és sportcsarnokkal. Ezzel kapcsolatban a HM sportállamtitkárságával szeretnének tárgyalni.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG