A berlini kormány nem hagyta jóvá azt az ügyletet, amelynek keretében a kínai Sai MicroElectronics svédországi leányvállalata, a Silex megvásárolta volna az Elmos nevű dortmundi céget.
Habár a tavalyi év végén bejelentett, 85 millió euró értékű ügylet szakértők szerint sem pénzügyi, sem technológiai szempontból nem lett volna túl jelentős, mégis aggályokat vetett fel a német IT-gyártási kapacitások kínai kézbe kerülésével kapcsolatban.
Robert Habeck gazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy blokkolták egy Európai Unión kívüli vállalat tervezett beruházását, azonban részleteket az üzleti titokra hivatkozva nem árult el.
A tárcavezető leszögezte: határozottan fel kell lépni a német nemzetbiztonsági érdekek védelmében, különösképpen a kritikus fontosságú területeken.
„Ami fontos, az a politikai üzenetet, miszerint nyitott piacgazdaság vagyunk, és szívesen látjuk a külföldi befektetéseket – EU-n kívüli harmadik országokból is –, de a nyitott piacgazdaság nem egyenlő egy naiv piacgazdasággal” – mondta.
Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője az ügy kapcsán felszólította a német vezetést az egyenlő és tisztességes bánásmód elvének tiszteletben tartására, valamint hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a nemzetbiztonsági aggályok leple alatt meghozott protekcionista intézkedéseket.
A nyugati országokat egyre inkább aggasztja Kína technológiai nyomulása és asszertív külpolitikája. Az Egyesült Államok és több szövetségese is korlátozta a kelet-ázsiai ország hozzáférését bizonyos fejlett csipekhez és technológiákhoz.
Olaf Scholz német kancellár előző pénteken egy üzleti delegáció élén Pekingbe utazott, amit hazájában és az EU-ban is sokan rossz szemmel néztek, mondván, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök újraválasztását követő látogatás Berlin szűklátókörűségét és naivitását jelzi.
Egyesek a vizitben annak a jelét látják, hogy Németország Kína-politikájában továbbra is a gazdasági érdekeit kívánja előtérbe helyezni, és nem foglalkozik kellőképpen az egyoldalú függőség kialakulásának megakadályozásával.
Ezzel szemben Annalena Baerbock német külügyminiszter és a kormány több más tagja is jelezte, hogy nem szabad elkövetni a korábbi hibákat, és az elmúlt évtized megalkuvó Oroszország-politikájából tanulva keményebb álláspontra kell helyezkedni Kínával kapcsolatban.
Nem épp erről tanúskodik, hogy a hatóságok nemrégiben engedélyezték egy kínai hajózási csoportnak, hogy kisebb részesedést szerezzen a hamburgi kikötő logisztikai vállalatában és ezzel a legnagyobb németországi konténerterminál üzemeltetésében.
Bár a koalíciós kormány két kisebb pártja ellenezte a jóváhagyást, Olaf Scholz kancellár, volt hamburgi polgármester bagatellizálni próbálta és támogatásáról biztosította az ügyletet.
